253,5 Ft fölött az euró

Ellenkező irányú hatások érték a magyar devizát tegnap, amelyek közül a negatív megnyilatkozások bizonyultak erősebbnek: az euró szerdán 253,15 forintig erősödött, így a forint szeptember óta 3,2 százalékkal gyengült. Elemzők szerint a keddi párizsi Almunía-nyilatkozat alaposan befűtött a forintnak - a gyengülés már kedd délután megkezdődött -, de nem erősíti a magyar devizát az Európai Központi Bank (ECB) mára várt 25 bázispontos kamatemelése sem.

Ezrekkel nőhet a törlesztő

A kereskedők csütörtökön napközben folytatták a forint leértékelését. Az euró ára fél tízkor már 253,56 forint volt, igaz, itt megállt a gyengülés. A magyar fizetőeszköz így is csaknem féléves mélypontot ért el az európai közös pénzzel szemben. Az október 23-i körüli kereskedéstől eltekintve - amikor a magyar piacok zárva tartottak - május óta nem volt ilyen alacsony a forint árfolyama az euróhoz képest. Akkor egy héten át volt ennél is drágább, az euró.

A forint gyengülése főként azoknak lehet rossz hír, akik devizában adósodtak el - és ők egyre többen vannak. A gépjárművásárlásra felvett kölcsönök mellett egyre többen a lakáshitelt is devizában igénylik meg. Azoknak, akik szeptemberben kaptak euróalapú kölcsönt, egy eredetileg 60 000 forintos havi törlesztőrészlet vállalása esetén már csaknem 2000 forinttal kell többet fizetniük, de egy harmincezer forint körüli autóhitel-törlesztés is ezer forinttal lett drágább az elmúlt hónapokban.

Sok a rossz hír

Piaci vélemények szerint az eurókamat emelésének ügye egyelőre abszolút képlékeny. Több európai politikus - közöttük Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter vagy Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő - mellett az OECD is úgy vélekedik, hogy nem kell sietni a kamatemeléssel, mivel az idén és jövőre a korábban vártnál erősebb lehet az eurózóna gazdasági növekedése. A szervezet szerint a kamatemeléssel várni kellene addig, amíg nagyobb lendületbe jön a gazdaság és rugalmasabb lesz, így egy év múlva lenne optimális az alapráta felfelé igazítása, összesen 125 bázisponttal, több lépésben.

A negatívumok között némi regionális hatás is tetten érhető, tegnap a zloty is lefelé mozgott. Szintén a gyengülés irányába hatott a Citigroup legfrissebb kelet-közép-európai jelentése, amelyben az elemzők komoly aggodalmukat fejezik ki a súlyosbodó magyar makroproblémák miatt, s a költségvetés helyzetének romlását prognosztizálják.

Kevés a jó

A másik oldalon az eurócsatlakozás eredeti, 2010-es időpontjának elérését bizonygató kormányzati nyilatkozatok állnak. A kormány elfogadta a módosított konvergenciaprogramot, amelyet csütörtökön küldenek el Brüsszelbe. Batiz András kormányszóvivő az ülés után elmondta, hogy a program megerősíti mindazon kritériumok 2008-as teljesülését, amelyek az EU árfolyam-mechanizmusához való csatlakozást biztosítják, és így akár 2010-re az euró bevezetését.

Eszerint 2006 után, 2007-ben és 2008-ban is 1,4 százalékkal csökken a GDP-arányos költségvetési hiány, így - a nyugdíjreformmal korrigálva - 2008-ra elérhetővé válik a 2,9 százalékos deficit. A feltételek befutása mellett érvelt kedden a pénzügyminiszter a költségvetési módosításokról szóló szavazás kapcsán, valamint Kóka János, a gazdasági tárca vezetője Londonban, a Bloombergnek adott interjúban: jövőre tartható a 4,7 százalékos hiánycél.