Látja a szebb jövőt a kormány

Egészen másként gondolja a Pénzügyminisztérium, hogy milyen lesz a gazdasági környezet idén és jövőre, mint ahogy gondolta szűk két hónappal ezelőtt, a 2008. évi költségvetés megtervezésekor. Magyarországnak most kell frissítenie a konvergenciaprogramot, és a szaktárcánál készülő előterjesztés a fontosabb gazdasági paraméterek tekintetében kivétel nélkül más számokat tartalmaz, nemcsak a ma még érvényben levő konvergenciaprogramhoz képest, hanem a hamarosan törvényi formát öltő jövő évi büdzsét megalapozó makropályához viszonyítva is. Az Index által megismert program tervezetét a kormány szerdai ülésén tárgyalja.

Talány, hogy miért gyorsulunk annyira

A kiábrándító legutóbbi, harmadik negyedéves GDP-adat a nyoma már megmutatkozik abban, hogy a PM lejjebb viszi a 2007-es gazdasági növekedésre vonatkozó prognózist. Eddig 2,2 százalékos bővülésre számítottak, amely eleinte konzervatívnak tűnt (egyértelműen látszik, hogy az elemzők felülbecsülték a várható növekedési ütemet), ám most úgy látják a tárcánál, ennél is kisebb mértékben, csupán 1,7 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék idehaza.

Ez még annak ellenére sem nevezhető meglepőnek, hogy a múlt héten a pénzügyminiszter nem látott okot a felülvizsgálatra. Mégpedig azért nem meglepetés, mivel a legfrissebb elemzői konszenzus szerint éppen ekkora lehet a bővülés, vagyis a PM és a piac előrejelzése egybevág.

Ezzel szemben, ki tudja, miért, a PM felfelé módosítja 2008-as GDP-előrejelzését. Miközben az elemzők szinte hónapról hónapra hozták lejjebb és lejjebb a jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó becslésüket a kijózanító adatok láttán, a minisztérium a mostani korrekció nyomán már szebbnek látja a jövőt náluk. A pár nappal ezelőtt napvilágott látott Reuters-felmérés tanúsága szerint az elemzői konszenzus alapján 2,9 helyett inkább a 2008-as büdzsé megtervezésénél használt 2,8 százalékos lehet a növekedés, ám a PM 3 százalékra számít.

Az idei gazdasági növekedési szám lefelé, a következő évi adat felfelé módosítása mögött elsősorban a lakossági fogyasztás alakulására vonatkozó becslés változtatása áll. Tehát 1,1 százalékkal szemben majdnem 2 százalékos lakossági fogyasztás-visszaesés következhet be idén. Ám ha beigazolódik a PM várakozása, jövőre 0,4 helyett 0,7 százalékos emelkedést nyugtázhatunk a háztartások fogyasztásában.

Egy másik fontos mutató, az infláció esetében a PM szakemberei mintha megkérdezték volna az elemzőket, és szinte változtatás nélkül beírták volna a számokat, ahogyan ők vélekednek. Konkrétan: az idei és a jövő évi inflációs előrejelzést emelték, mégpedig 7,5-ről 7,9, illetve 4,5-ről 4,8 százalékra. (A Reuters-felmérésben 2008-ra egy tized százalékponttal várnak magasabb fogyasztói árindexet a megkérdezettek.)

Ezért volt olyan sietős

Említésre méltó még az a korrekció, amelyet a költségvetési egyenlegnél ejtenek meg. Nem az idei és jövő évi államháztartási hiányra kell itt gondolni (hiszen a célok a már jól ismert 6,4, illetve 4 százalékos GDP-arányos deficitek maradnak), hanem az azt követő két esztendő adatai érdemelnek figyelmet.

A kormány kezdeményezésére az Országgyűlés kormánypárti többsége épp egy hete törölte el a kamatkiadások és -bevételek nélkül számított, úgynevezett elsődleges egyenlegre való megkötést 2009-re és 2010-re vonatkozóan. A két szóban forgó esztendőben a GDP arányában 0,9, illetve 1,1 százalékos elsődleges többletet kellett volna tervezni és produkálni a költségvetésben, ám ez ma már nincs érvényben. A konvergenciaprogram aktualizálásából kiderül, miért kellett ripsz-ropsz eltörölni a tavaly felállított korlátot. Lapunk információi szerint a PM azzal számol, hogy kisebb, 2009-ben csak 0,6, rá egy évre 0,8 százalékos elsődleges többlet keletkezhet a büdzsében.

Nem indokolják, hogy miért nem kívánnak ragaszkodni a saját maguk által egy éve állított korláthoz. A magyarázat prózai lehet. Mivel változatlanul hagyják a 2009-es és 2010-es teljes egyenlegre vonatkozó hiányelőrejelzést, amivel párhuzamosan a korábban gondoltnál kisebb kamatkiadásra, azaz kevésbé rossz kamategyenlegre számítanak, ezért a kettő eredőjeként adódik, hogy a teljes államháztartási deficit eléréséhez elegendő a korábbinál kisebb elsődleges többlet is.

Ennek a rossz üzentet hordozó fejleménynek a jelentőségét az adja, hogy a parlament előtt levő közpénzügyi csomag indoklása szerint a konvergenciaprogramban szereplő elsődleges egyenleget állítják majd követelményként a költségvetési tervezés során. Vagyis ha ez így lesz, kisebb elsődleges többletet mutató büdzsét kell összeállítani.