Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A KSH adatai szerint októberben egy hónap alatt az élelmiszerek árai 2 százalékkal emelkedtek, és az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) nélkül számítva is jelentősen, 1,7 százalékkal drágultak. Az élelmiszerek közül az étolaj (7,7 százalék), a liszt (7,3 százalék), a tojás és a tej (4,6-4,6 százalék), valamint a kenyér (2,9 százalék) ára nőtt a legnagyobb mértékben, ami arra utal, hogy a késő nyáron indult élelmiszerársokk kezd átszűrődni a termékek egyre szélesebb rétegébe.
Felfelé húzta az indexet az is, hogy a szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek árai átlagosan 4 százalékkal emelkedtek. Az átlagosnál alacsonyabb áremelkedés volt megfigyelhető a járműüzemanyagoknál (0,4 százalék), a szeszes italok, dohányáruk, a háztartási energia termékkörben (0,2-0,2 százalék), valamint a szolgáltatásoknál (0,1 százalék). A tartós fogyasztási cikkeknél árcsökkenés (0,2 százalék) következett be, ami összefügghet az erős forinttal.
Az infláció elszaladását elsősorban az élelmiszerárak okozták, amelyek egy évre visszatekintő drágulása immár 11,6 százalékos. Ez gyakorlatilag megegyezik az elmúlt egy évben jellemző árindexszel, ám azokban még benne volt az áfaemelés hatása, ami jelentősen elmozdította a mutatót. Az októberi számokból már kiprögött az adóemelés hatása, így megállapíthatjuk, hogy az idén ősszel nagyjából ugyanakkora ársokk érte az élelmiszereket, amekkora a kiigazítás részeként meglépett áfaemelés.
Kérdés, hogy a mostani áremelkedés mennyire tekinthető ideiglenesnek. Elvileg két olyan termékkör (az élelmiszer mellett az üzemanyag) okozta az infláció felpörgését, amelyek nem feltétlenül eredményeznek tartós árnyomást. Mindkét esetben elbizonytalanító jelekkel is találkozhatunk. A 100 dollárt ostromló világpiaci olajárak a várakozások szerint nem csökkennek a közeljövőben, az élelmiszer-drágulásnál is több tartós elemet (bioetanol, tartós világpiaci keresletnövekedés) sejtenek a szakértők.
Az őszi árnyomás tartósságára utal az is, hogy a maginfláció is emelkedik. Különösen a rövid bázisú mutató jelez ijesztő dinamikát, ami azért figyelemre méltó, mert a jegybank ennek a mutatónak kiemelt jelentőséget tulajdonít. A monetáris tanács többsége elvben azon a véleményen van, hogy a kiigazítás keresletszűkítő hatása hamarosan erős kontrollt gyakorol az árakra.
A mostani adatok viszont inkább azt sugallják, hogy ez a hatás csak az év elején volt domináns, azóta inkább enyhült. Mindez akár a kamatkilátásokat is módosíthatja. Az utóbbi egy hónapban egyre több piaci elemző vonta kétségbe azt a konszenzusos forgatókönyvet, hogy az októberi tartás után a monetáris tanács novemberben, a friss inflációs jelentés tartalmával megtámogatva, folytatja a kamatcsökkentési ciklust. Ez az elbizonytalanodás vélhetően tovább folytatódik, és az sem elképzelhetetlen, hogy a következő három hónapról a piac teljesen kiárazza a kamatvágás esélyét.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
