További Magyar cikkek
Csak kamu az ezermilliárdos ígéret
A szakértők szerint idén az államháztartás hiánya a bruttó hazai termék 6,7 százaléka lesz, szemben a költségvetési törvényben szereplő 4,7 százalékos céllal. A Kopint szakértői ugyanakkor nem számítanak arra, hogy a kampány elindításával egyidejűleg elkezdett ígéretverseny hatására jelentősen megrendülne az államháztartás az év második felében. "Semmit nem fognak teljesíteni az ígéretekből" - fogalmazott az Index kérdésére Palócz Éva, majd hozzátette: ha mégis, akkor "eláshatjuk magunkat".
A tb-járulékok tervezett tíz százalékpontos csökkentéséről ugyanakkor azt mondta: az korántsem tűnik olyan tragikusnak, mint amilyennek az ötlet ellenzői beállítják. Szerinte a teljes adó- és járulékcsökkentési programot sokkal inkább a tb-járulékok lefaragásával, nem pedig az áfa és az szja csökkentésével kellett volna kezdeni.
Ambiciózus kormányzati tervek
A kormány és a Kopint deficit-előrejelzése közötti jelentős - két százalékpontos - különbséget azzal indokolták, hogy a költségvetési törvényben szereplő terveket "számos probléma feszíti". Az áfabevételek 2006-ban is túltervezettnek tűnnek, különösen a tavalyi "250 milliárdos fiaskó után" - olvasható a jelentésben.
Ezzel szemben néhány kiadási tétel, elsősorban az adósságszolgálatra szánt összeg alultervezett - emelték ki a kopintos szakemberek. Szerintük kevés az adósságszolgálatra szánt 835 milliárdos összeg. Tavaly ugyanis 914 milliárd ment erre a célra, és akkor kamatcsökkentésre nem lehet számítani - pláne úgy, hogy maga az adósságállomány nőtt -, hogy ezt a számot teljesíteni lehessen.
A szakértők arra is figyelmeztetnek a konjunktúrajelentésben, hogy a központi költségvetési szervek kiadásai évről évre irdatlan mértékben növekszenek, négy év alatt 1200 milliárdról 2000 milliárd forintra duzzadt az állami vízfej által elköltött pénz mennyisége. Ez alapján szerintük valószínűleg idén is túllépik az 1831 milliárdos előirányzatot.
Utolsók lettünk 2005-ben?
A Kopint szakértői figyelmeztettek arra: az államháztartás hiánya nemcsak az EU-hoz újonnan csatlakozott országok közül a legmagasabb hazánkban, hanem a teljes Európai Unióban is az egyik legrosszabb eredményt értük fel. Magyarország 2004-ben csak Görögországot tudta megelőzni a deficitmutatók alapján, vagyis a 25 országból a 24. lett.
A kutatók szerint ma még "a PM-nek és a KSH-nak fogalma sincs", hogy ítéli meg az Ecostat egyes kormányzati költések, valamint az Airport-privatizációból befolyt 464 milliárd statisztikai besorolását, így nem lehet pontosan tudni, mennyi lesz az eredményszemléletű hiány. Az azonban már most világos, hogy a legjobb esetben is csak a 6,5 százalékos GDP-arányos deficitet elérő Portugáliát tudjuk megelőzni, vagyis ismét a 24. helyen végzünk a 25-ös rangsorban. Elképzelhetőnek tartják azonban, hogy az utolsó helyet érjük el, vagyis uniós szinten is rekordnagyságú lesz a GDP-arányos deficitünk.
A növekedéssel nem lesz baj
Mindeközben a reálgazdaság jól teljesít. A konjunktúrajelentés szerint idén 4,3 százalékos lesz a gazdasági növekedés, amit egyebek mellett az ipar 7,6 százalékos növekedése alapoz meg. Az export várhatóan továbbra is gyorsabban nő, mint az import - ezáltal folytatódhat a fizetési mérlegben szereplő deficit csökkenése -: a kivitelnek 9,7, míg a behozatalnak 9,3 százalékos bővülésére számítanak az elemzők, akik szerint folytatódik - bár a tavalyi csaknem 50 százalékos mértéknél lassabb ütemben - a BUX emelkedése is.
A választásokig és az új kormány hivatalba lépéséig a Kopint kutatói szerint a pénzügyi piacokon nem lesz érdemi változás, a forint árfolyama és a hosszú távú hozamok legfeljebb külső hatásokra változhatnak jelentősen. A jelentés szerint a kamatszint az első félévben a csökkenő - éves szinten 1,9 százalékosra becsült - infláció ellenére sem változik, míg a második félévben a kamatszintet a pénzügypolitikában bekövetkező lépések befolyásolhatják.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
