Kornai: Magyarországon sokan viszolyognak a kapitalizmustól

A kapitalizmus szó hallatán sokan viszolyognak; sokan jobbra számítottak és sokan nosztalgiát éreznek a szocializmus iránt – mondta Kornai János, a legismertebb magyar közgazdász a bő egy héttel 80. születésnapja után, annak alkalmából tartott rendezvényen, ahol átvette a Magyar Közgazdasági Társaság által adományozott Közgazdász Életműdíjat.

Egy a rendszerváltás után négy évvel, 1993-ban készült közvéleménykutatásban a legtöbben, tízből hét magyar könnyebb megélhetést remélt a kapitalizmustól. Rá tíz évre azonban nagy részük úgy érezte, csalódott: csak minden hetedik embernek vált be számítása, a megkérdezetteknek csak 14 százaléka mondta azt, valóban könnyebbé vált az élet a kapitalizmus beköszöntével. Nem is olyan régen, 2005-ben Magyarországon a relatív többség jobbnak titulálta a szocialista rendszert, mint a kapitalizmust: 40 százalék volt ezen a véleményen, 32 százalék ennek ellenkezőjén és 27 százalék egyformának érzékelte a két rendszert.

Azt is figyelembe véve, hogy az emberek érzései csalókák és nem feltétlenül képezik le mindig a valóságot, mégis mik lehetnek az okai annak, hogy a kapitalizmus megítélése idehaza rossz? - tette fel a kérdést Kornai. Szerinte az elkeseredés részben a kapitalizmus természetéből fakadó vonások következménye, azaz a kapitalista rendszer olyan jellemzőiben keresendők a rossz érzések okai, amelyek minden országra és minden időben érvényesek. (A viszolygáshoz hozzájárulnak még csak az adott országra és adott időben fennálló problémák, valamint a szocializmusból a kapitalizmusra való átmenet során felbukkanó anomáliák is - fűzte hozzá.)

A kapitalizmus jó nekünk, mert...

A kapitalizmus lényegét adó tulajdonságok Kornai szerint egyrészt előnyösek: ilyen a dinamizmus, az innováció, a vállalkozás; az erőforrások takarékos felhasználása; az eladók versenye a vevőkért; a kínálat alkalmazkodása a kereslethez. A kapitalizmusban a vállalkozás szent, szabadan lehet vállalkozni, nem tiltja be az államhatalom az adott céget azért, mert a tevékenység nem tetszik neki. A sikeres vállalkozó jutalma a hatalmas nyereség, közben a bukás esélye sokkal nagyobb, mint a sikeré, és mégis, a nagy jutalom reménye képes ellensúlyozni a nagyobb valószínűséggel bekövetkező kudarcot - vázolta. Az eladók, az árut termelők versenyeznek a vevő, a fogyasztó kegyeiért folyton új terméket, szolgáltatást kínálva, a vállalkozás működtetéséhez pedig a rugalmas tőkepiacról megszerezhető a forrás. Az új termékek az innováció szülöttei, a vállalkozó karol fel egy új ötletet és kezdi el gyártani az adott terméket, nyújtani az addig nem létező szolgáltatást. Teljesen természetes ma már az internet vagy a mobiltelefon használata, és tíz éve nem létezett gyógyszereket alkalmaz az orvostudomány. Ezekben a vonásokban egytől egyig eltér a kapitalizmus a szocializmustól, amely nem engedte a vállalkozást kiteljesedni.

A kapitalizmus rossz nekünk, mert...

De nem lehet elhallgatni azt sem, hogy a kapitalizmus "génjei" között vannak hátrányosak is, olyan tulajdonságok, amelyek az egyes embernek inkább bosszúságot, kényelmetlenséget okoznak - folytatta előadását a rendezvényen, amelyen megjelent a teljes baloldali-liberális gazdaságpolitikai elit. Gyurcsány Ferenc kormányfő mellett volt és jelenlegi pénzügyminiszterek (Bokros Lajos, László Csaba, Veres János), volt gazdasági miniszter (Csillag István), exjegybankelnök (Surányi György) is megjelent az ünnepi eseményen. Rajtuk kívül ott volt még az Orbán-kormány első gazdasági minisztere, Chikán Attila is. Ide sorolta Kornai azt például, hogy a munkanélküliség, alulfoglalkoztatottság a kapitalizmusból fakad, kéz a kézben járnak. Amíg a szocializmusban krónikus munkaerőhiány volt, addig a kapitalizmusban minden országban és mindenkor krónikus munkaerőtöbblet áll fenn. A folyamatos innováció új termékekben testesül meg, a régi, piacról kiszoruló termékeket gyártó alkalmazottak egy része nem rendelkezik az új áru elkészítéséhez szükséges tudással, ezért utcára kerül. Az a jelenség, hogy iparágak vándorolnak el olcsóbb bérű országokba, a drágább munkaerővel bíró államokban az állástalanok számát növeli. A cégeknek is elemi érdeke, hogy mindig legyen munkanélküli, hiszen ezzel azt érik el, hogy a bármikor mozdítható munkaerő-tartalék láttán az alkalmazottak fegyelmezettebben dolgoznak, félnek az elbocsátástól.

Ez nem jelenti azt, hogy a munkanélküliség ellen ne kellene tenni, épp ellenkezőleg - hangsúlyozta. Tudni kell, hogy ez a kapitalizmusnak "hajlama", tehát meg nem szüntethető, de enyhíthető, mérsékelhető.

Nincs kapitalizmus áldozat nélkül

S hogy mindezek miért érdekesek? A kapitalizmusnak vannak kedvező és hátrányos, de a lényegét jelentő jellemzői, amelyek együttesen alkotják a rendszert. Nem lehet kimazsolázni a jókat, a rosszakat elhagyni, egy másik rendszerből szintén a jókat a kapitalizmus rossz tulajdonságai helyébe tenni és egy így összerakott új rendszert kívánni. Nem lehet egyszerre pártolni az innovációval, a vevőkért folyó versennyel jellemezhető a kapitalizmust és közben teljes foglalkoztatottságot követelni; ez a valóságot figyelmen kívül hagyó bűvészkedés a szavakkal - hangsúlyozta Kornai. A kapitalizmusban javarészt olyan változtatásokat lehet megcsinálni, amelyek az egyik kedvező tulajdonság kárára enyhítik az egyik hátrányos jellemzőt. Ne gondoljuk azt, intett a professzor, hogy az elbocsátások feltételeinek szigorítása, a szociális gondoskodás fokozása nem hat ellene a vállalkozás szabadságának, a dinamizmusnak. Márpedig a kapitalizmus pedig ott bontakozik ki leginkább, ahol a vállalkozást nem korlátozzák.