Az inflációnál magasabb, 2,9 százalékos költségemelkedés várható jövőre a kórházaknál és rendelőintézeteknél - állítja a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. Ugyanakkor az intézmények bevételeinek 80 százalékát kitevő OEP-támogatás várhatóan nem változik: a finanszírozás alapjául szolgáló teljesítménymutatók forintértékét nem növeli az egészségügyi kormányzat és a degresszív finanszírozás miatt a fekvő- és járóbeteg-szolgáltatók bevétele sem emelkedhet számottevően.
Tény, hogy a költségvetési tervezet szerint csak egy százalékkal bővül jövőre az egészségbiztosítási alap, amelyet így 1535,9 milliárd forinttal töltenek fel. Ennél is rosszabb a helyzete az összevont fekvő- és járóbetegkasszának, amelybe 32 milliárd forinttal kevesebbet szánnak.
Kevés esély
Így nem sok esélye van annak, hogy jövőre a homogén betegségcsoportok (HBCS) értéke elérje a 140 ezer forintot, márpedig ez szükséges ahhoz, hogy a kórházak elkerüljék a csőd közeli állapotot. Rácz Jenő egészségügyi miniszter korábban a Napi Gazdaságnak azt mondta: csak a költségvetés elfogadása után állnak neki a HBCS-pontok súlyozásának.
Ám a jövő év végére a kórházak hiánya elérheti az 50-60 milliárd forintot; idén 30 milliárddal növekedett az intézmények deficitje. Összesen kétezer forinttal emelték szeptemberben a pontértéket, így az jelenleg 134 ezer forint holott korábban 136 ezret ígért a tárca. A GKI-EKI szerint jövőre további legalább 20 milliárd forinttal emelkedhet az adósságállomány, ez intézményenként 80-100 milliót is jelenthet. A nagyobb intézmények racionalizálással és a minőség rovására ugyan enyhíthetik a pénzügyi helyzetüket, de a kisebb kórházak krízishelyzetbe kerülnek jövőre.