Közbeszerzéssel olcsóbb? Ki van zárva

Egy 11 kilométeres iparvágány, egy felüljáró, valamint 25 hektáron közmű, utak és vágány építése – ez a nem túl bonyolultnak tűnő beruházási "csomag", a Győr-Gönyű kikötő építése és az oda tervezett intermodális csomópont közlekedési kapcsolatainak kialakítása mintha megoldhatatlan problémát jelentene a magyar építőiparnak. Első látásra legalábbis erre gondolhatunk, miután a kivitelezésre kiírt eddigi három tenderen az összesen benyújtott 18 pályázatból 14-et érvénytelennek nyilvánítottak és kizártak.

Érvénytelen mindhalálig

Az érvénytelenné nyilvánítások és az egyes tenderek utóélete azonban arra utal, nem is annyira a pályázók, mint inkább az ajánlatkérő Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Éduvizig) képtelen megbirkózni a beruházás jelentette kihívásokkal. Miután az első körben a hét jelentkezőből ötöt elmeszeltek, az érvényesnek talált kettőről utólag kiderült, ugyanolyan hibáik vannak, mint a kizártaknak, így új pályázatot kellett kiírni.

Ezt meg is tették, de mintha gondosan ügyeltek volna arra, hogy lehetőleg minél kevesebben pályázzanak. Az 1500 oldalas dokumentációt igénylő tender tavaly július 25-én jelent meg, és július 31-ig kellett beadni a pályázatokat. A különösen rövid határidő ellenére – amit az egyik pályázó úgy minősített, hogy a világon ilyen szemétség még nem volt – ezúttal is jelentkeztek hatan. Közülük ismét kizártak ötöt, így 7,3 milliárd forintos ajánlatával az egyedül bennmaradt Vegyépszer vezette konzorcium lett a nyertes, amellyel meg is kötötték a szerződést.

Csakhogy a döntést a másik öt pályázó megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KdB), majd a bíróságon is. Mindkét fórum nekik adott igazat, és a bíróság – amellett, hogy 11 milliós bírságot is kirótt a kiíróra – másodfokon megsemmisítette a szerződést. Az újabb, ez év elején elindított eljárásban a Vegyépszernek ezúttal a Hídépítővel alkotott konzorciuma már 11,5 milliárdos ajánlatot adott be, míg a többi négy jelentkező 4,6 és 5,5 milliárd forint közöttit (a legkedvezőbbet a Strabag, amely 4,595 milliárdért építkezett volna). Egy induló kivételével ismét mindenkit kizártak, így a Viadom-Betonút-Közgép trió nyert a maga 5,7 milliárd forintos ajánlatával.

Számok

A döntés ellen a vesztesek ismét fellebbeztek, így végeredmény még mindig nincs. Az érvénytelenítés oka többször olyan formai indoklás volt, hogy például nincs megadva a kapcsolattartó személy mobiltelefonjának a száma. Más esetben azt kifogásolták, hogy a táblázatokban oldalak helyett lapokat számoztak meg a jelentkezők.

Az ügyről szívesen meghallgattuk volna a kiíró Éduvizig álláspontját is. Az igazgatóságon azt mondták, csak Janák Emil igazgató nyilatkozhat a pályázatról. Őt azonban többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült elérnünk: volt, amikor azt mondták a titkárságán, hogy csak a következő héten beszélhetünk vele, máskor azt, hogy Budapesten van, vagy egész napos tárgyaláson vesz részt.

Kizárásdivat

A gönyüi történet nem egyedi eset: az elmúlt években gyakorivá váltak az olyan közbeszerzési eljárások, ahol mindenkit kizártak, de legalább a későbbi győztes kivételével minden ajánlattevő jelentkezését érvénytelennek minősítették. Ezeknél a tömeges kizárásokkal végződő pályázatoknál jellemzően mindig volt induló, amely a győztesnél kedvezőbb ajánlatot tett.

Arról, hogy az elmúlt években pontosan hány tender végződött az induló pályázatok érvénytelenítésével, senki nem tud pontos számot. A Közbeszerzések Tanácsánál (KT) a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz küldtek minket, ahol viszont azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a döntőbizottság "nem rendelkezik adatokkal sem a Magyarországon lefolytatott közbeszerzési eljárások eredményességéről vagy eredménytelenségéről, sem pedig a benyújtott ajánlatok, részvételi jelentkezések érvényességéről, azok megoszlásáról", ezért a kérdéseket visszaküldték a KT-hez.

A KdB válaszából az kiderül, hogy tavaly kisebb arányban és kevesebb ügyben találtak jogsértést, mint 2005-ben. Két éve 1091 eljárásból 452 esetben állapítottak meg jogsértést, és 202 ügyben meg is semmisítették az ajánlatkérő döntését (ebből 140 alkalommal bírságot is kiszabtak). Tavaly viszont csak 858 beadványuk volt, amiből 323 esetben találtak jogsértést, és abból 123 döntést semmisítettek meg (82 esetben bírságoltak).

Autópálya, szeméttelep, csatornázás

Összefoglaló adatok nincsenek, azonban így is találtunk a gönyűin kívül is számos olyan tendert, amely a pályázatok nagy részének érvénytelenítésével végződött. A talán a legnagyobb vihart kavart ügy az M7-es Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakaszára kiírt tender volt tavaly nyáron.

Akkor négy pályázót zártak ki, köztük a három legkedvezőbb ajánlatot adót. Az érvénytelenített pályázatot benyújtók közül két konzorcium fellebbezett, és októberben a bíróság meg is állapította: a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt. jogsértő módon zárta ki a Vegyépszer és a Betonút alkotta Zala-Somogy Konzorciumot, ezért az NA-t 15 millió forintra büntették (igaz, a négyből három kizárás a KdB szerint is jogos volt). A Nemzeti Autópálya (mai nevén Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési) Zrt. a határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, az ügyben a következő tárgyalás szeptemberre várható.

Mindenkit kizártak tavaly októberben a pomázi csatornaépítési pályázaton, és már az előminősítésnél elmeszeltek minden jelentkezőt a nyíregyházi szilárdhulladék-lerakó és a zalaegerszegi szennyvíztisztító kivitelezésére kiírt tendereken. A Vecsés és Gyál közötti összekötő út építésére idén januárban kiírt tenderen négy pályázatot érvénytelenítettek, míg a 8-as főút márkói elkerülő szakaszára kiírt pályázaton nem hirdettek eredményt, hanem tárgyalásos eljárást indítottak.

Hallgat a mély

A tenderre kiírt beruházások és a kiírók köre igen változatos. Feltűnő ugyanakkor az, hogy az "érvénytelenítős" tenderek egy jelentős részében a Buda Ügyvédi Iroda volt a közreműködő szervezet. Az ügyvédi irodát – amely honlapja szerint "különösen a közbeszerzés jogának és a környezetvédelmi jogi kérdések vizsgálatát az EU mint egységes piac keretében állította működési körének középpontjába" – szerettük volna megkérdezni a tenderen játszott szerepéről, azonban hiába próbálkoztunk három héten keresztül, nem sikerült az illetékessel beszélnünk, és az ígéretek ellenére vissza sem hívtak minket.

Nemcsak ők nem nyilatkoztak, a tenderekről kizárt pályázók többsége sem szívesen válaszolt kérdéseinkre (volt, ahol írásban elkérték a kérdéseinket, többször is megígérték, hogy válaszolnak, aztán mégsem). Ez részben talán azzal magyarázható, hogy vannak köztük olyanok, akik az egyik tenderen – bár a győztesnél olcsóbb ajánlatot tettek – kiestek érvénytelenítés miatt, egy másik eljárásban viszont hasonló körülmények között tudtak nyerni.

Voltak olyan megkeresett cégek is, ahol azt mondták: azért nem akarják elmondani a véleményüket, mert szeretnének még közbeszerzési tenderen sikeresen szerepelni. "Kicsi a kiírók köre, mindenki ismer mindenkit, az ember nem akarja megütni a bokáját" – fogalmazott kérdésünkre az egyik nagyobb építőipari cég műszaki igazgatója. Így nem is meglepő, hogy névvel mindössze két társaság, a Hídépítő és a Strabag illetékesei vállalták a véleményüket.

A Hídépítőnek már adtak igazat, mégsem örült

Mindkét vállalat több olyan tenderen is részt vett, amelyen minden indulót, vagy az indulók szinte mindegyikét kizárták. "Ha a Hídépítővel ez történik, és úgy gondoljuk, hogy a kizárás nem jogszerű, fellebbezünk" – fogalmazott a vezérigazgató. Volt már olyan eset, például az Erzsébet híd felújítására kiírt tender, amelyet követően a bíróság megállapította, hogy jogtalanul döntött a kiíró a cégük kizárásáról. "A kiírót megbüntették, de ennek mi nemigen tudtunk örülni, mert ettől még nem volt szerződésünk" – mondja Apáthy Endre.

A Hídépítő a gönyűi tenderen is kért jogorvoslatot, de nem tud arról, hogy a közbeszerzési döntőbizottság eljárásának lenne már eredménye. Igaz, ezen a pályázaton – amelyet már harmadszor írtak ki – a Hídépítő-Vegyépszer konzorciuma versenyben maradt, de magasabb árajánlata miatt veszített a Viadom, a Betonút és a Közgép alkotta konzorcium ajánlatával szemben (a további pályázókat kizárták). Apáthy szerint ebben az esetben ők azért adtak a többieknél drágább ajánlatot, mert meg kellett ajánlani egy olyan beruházáselem árát is, ami a többiekében nem volt benne, csak az övékben.

Zárják ki a végleteket

A Hídépítő vezetője ettől függetlenül sem híve annak, hogy a legolcsóbb ajánlatot tartsák a legjobbnak. Egy sokszereplős piacon mindig van egy-két olyan cég, amely indokolatlanul alacsony árat kínál. Így ha csak az árakat néznék, az veszélyeztetné a tisztességes, korrekt versenyt. Apáthy szerint a legolcsóbb és a legdrágább ajánlatot automatikusan ki kellene zárni – erre Nyugat-Európában már volt példa –, mivel ebben az esetben mindenki a reális ár megadására törekedne.

Most viszont az árajánlatok 30-40 százalékos sávban mozognak, holott a komolyak között 10 százalékosnál nagyobb eltérés Apáthy szerint nemigen lehetne. Arról, hogy szerinte nem veszélyezteti-e a pályázatok érvénytelenítésének elszaporodása a közpénzgazdálkodás hatékonyságát, Apáthy Endre azt mondta: "én ezt nem szeretném minősíteni".

A Strabagnál sejtenek egy-két dolgot egy-két dologról

Fényi Tibor, a gönyűi és az M7-es beruházáson is kizárt Strabag kommunikáció igazgatója sem tudta megmondani, mivel magyarázható az ilyen ügyek elszaporodása. Azt mondta, erről csak olyan feltételezéseik vannak, amelyeket inkább nem akar megosztani a nyilvánossággal.

A cégük egyébként nagyon fontosnak tartja, hogy korrekt pályázatok készüljenek, "hibásoknak nem szabad nyerni" – mondta. Elgondolkodtatónak nevezte ugyanakkor, hogy több esetben a KdB vagy a bíróság azt mondta, a kizárások tarthatatlanok voltak, és esetenként azért meg is büntette az ajánlatkérőket. Hozzátette azt is, a cégük a világ harminc országában van jelen, és máshol nem találkoznak annyi érvénytelenítéssel, mint nálunk.

A kizárásos pályázatoknak két vesztesük van: a magyar adófizető, mert nem a legolcsóbb ajánlattal valósítják meg a beruházást, valamint a pályázati rendszer, mert elvész a belé vetett hit és bizalom – mondta Fényi Tibor. Az európai gyakorlatot nézve egészen különösnek találta azt, hogy a kiíró jogosult szerződni olyan tender győztesével is, amelyről utólag a bíróság kimondja, hogy az szabálytalan volt. Elismerte azonban, hogy néha nagyobb költségei lennének egy új tender kiírásának, mint amennyivel drágábban épít a győztes pályázó a legkedvezőbb árat ajánló, kizárt vetélytársánál.