Júlia, Rita
EUR 384,12 Ft
USD 364,25 Ft
13 °C
25 °C

Az állam 32 milliárdot követel a kartellezőktől

2007.09.20. 10:35
Összesen 32 milliárd forintnyi kártérítést kér az autópálya-építések állami beruházója a kartellezés miatt elmeszelt öt sztrádaépítő cégtől – értesült az Index. A cégek három, összesen 90 milliárdos költségű beruházást 128 milliárdért végeztek el, miután megállapodtak, hogy nem versenyeznek egymással. A bírság 7 milliárd volt, ehhez jöhet most még a 32 milliárd. Az államnak azonban nem lesz könnyű pénzhez jutni, a cégek ugyanis – amelyeket ki is zárhattak volna a közbeszerzésekből – nem akarnak fizetni.

A versenyhivatal által korábban számolt 28 milliárd forintnál is többet, 32 milliárd forintnyi kártérítést követel az öt kartellező cégtől a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztési Zrt. Az erről szóló levelet pénteken küldik el a cégeknek – Betonút, Hídépítő, Strabag, Debmút, Egút –, az egyes vállalatoktól a megbízási díj összegével arányos kártérítést követelnek, közölte kérdésünkre Reményik Kálmán, a NIF elnök-vezérigazgatója.

Versenyben drágább, mint anélkül

A versenyhivatal még 2003-ban indított vizsgálatot a 2002-ben kiírt, érvénytelenné nyilvánított, majd újból közzétett tenderek ügyében. A sztrádaépítő cégek az első, meghívásos pályázaton még nettó 109,4 milliárd forintos összesített árajánlatot adtak. A második, augusztusi pályázat már nyílt, előminősítéses tender volt. Ennek nyomán végül az 59,9 kilométernyi autópálya építésére összesen nettó 128,1 milliárd forintért szerződtek az akkor még Nemzeti Autópálya Rt. elnevezésű, állami tulajdonban lévő céggel.

A kartellezett utak (forrás: GVH)
A kartellezett utak (forrás: GVH)

A három tenderrel, az M7/M70-es Becsehely-Letenye-Tornyiszentmiklós közötti, az M3-as Polgár-Görbeháza, valamint az M7-es Balatonszárszó-Ordacsehi szakaszára kiírt pályázatokkal foglalkozott az idén augusztusban jogerős bírósági végzéssel lezárt GVH-vizsgálat.

A három útból a legdrágább a Balaton partján megépült 20 kilométer volt, amelyet 65 milliárdért, vagyis kilométerenként 3,25 milliárdért készített el a Hídépítő és a Betonút konzorciuma (a Strabag és az Egút-Debmút kettőse egyaránt 70 milliárd forint körüli árat ajánlott). A Polgár-Görbeháza 12 kilométere 18 milliárdba került, a kivitelező az egy cégcsoporthoz, a Colashoz tartozó Egút és a Debmút konzorciuma volt (a többiek 600-900 milió forinttal drágább ajánlatot adtak). Az M7/M70-es 44,8 milliárd forintba került a Strabag kivitelezésében, a másik két jelentkező 47 milliárdot meghaladó árat ajánlott (mindegyik áfa nélkül értendő).

A cégek 2-11 milliárd között fizethetnek vissza

A 128 milliárdból a legnagyobb szeletet a Strabag hasította ki a maga 44,8 milliárdjával. A balatoni konzorciumban a Betonút nagyjából 60, a Hídépítő 40 százalékkal vett részt, így előbbi 40,2, míg utóbbi 24,9 milliárd forinthoz jutott. Az M3-as bevételén egyenlő arányban osztozott a két Colas-cég. A cégek a bevételek arányában kapták a 496 millió és a 2,47 milliárd forint közötti versenyhivatali bírságokat is, így nem meglepő, hogy a NIF a kártérítést is ezen az elven akarja bevasalni.

Ennek fényében számításaink szerint a Strabagtól nagyjából 11,2 milliárd forintot várnak vissza. A Betonútnak 10 milliárdot kellene visszafizetnie, a Hídépítőnek 6,2 milliárd forintot, míg az Egútra és a Debmútra nagyjából 2-2 milliárd forint jut (pontos számokat azért nehéz mondani, mert a 32 milliárd forint is kerekített összeg). Hogy a pénz valóban befolyik-e, még nem tudni, ám a cégeknek nagyon nem akaródzik fizetni.

Csütörtök este a köztévé esti Híradójában Kolozsvári Gyula, az Egút vezérigazgatója azt mondta: "értetlenül állok a hír előtt, és nagyon bízom abban, hogy ez nem fog bekövetkezni... az Egút nem fizet, ettől ez már jogászok ügye lesz". Hasonlóan nyilatkozott korábban Horváth Gergely, a Betonút Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak, amikor azt mondta: a kártérítési igény jogalap nélküli, mert a kartellezésért már több mint kétmilliárd forint versenybírságot megfizettek.

Ki is zárhatnák őket

Holott a megbírságolt cégek még őrülhetnének is, hogy megússzák a 7 milliárdos bírsággal és a 32 milliárdos összesített kártérítéssel. A lehetséges szankciók között szerepelt ugyanis az, hogy meghatározott időre a kartellezők mindegyikét kizárják a közbeszerzési eljárásokból. Ez több szempontból sem lett volna célravezető, magyarázta az Indexnek Reményik Kálmán.

Egyfelől ugyanis a kizárt vállalkozások egy strómancég létrehozásával, a közbeszerzési törvény lehetőségét kihasználva, 10 százalékosnál nagyobb részesedésű alvállalkozóként könnyen visszajuthatnának a tenderekre. Másrészt a vállalatoknak már a bírság és a kártérítés együttes anyagi terhe is komoly retorzió; voltak, akik szerint a fennmaradásukat veszélyezteti, ha vissza kell fizetniük milliárdokat &ndash.

Mindemellett arról sem szabad elfeledkezni: ha minden vétkest kizárnának, lényegében megszűnne a verseny az autópálya-építések piacán. Az eddig hazánkban sztrádát építő cégek közül csak a portugál Mota és az Orbán-kormány idején a megbízásokhoz versenyeztetés nélkül jutó, ám ma már a szocialistákkal is jó kapcsolatot ápoló Vegyépszer.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Hírek