Lassul a gazdaság növekedése

Az első negyedévben a gazdaság teljesítménye 2,9 százalékkal nőtt, a naptárhatás kiszűrésével azonban 3,5 százalékkal. A gazdaság a fő nemzetközi tendenciákkal összhangban fejlődött. A fogyasztói árak január-áprilisban 3,7 százalékkal növekedtek, lassabban az egy évvel azelőttinél. A foglalkoztatottak száma csaknem változatlan maradt, a munkanélkülieké számottevően nőtt. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2005. február-áprilisban a foglalkoztatottak száma 3 millió 875 ezer, a munkanélkülieké 300 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta 6,0 százalékról 7,2 százalékra emelkedett 2004 azonos időszakához képest. A keresetek reálértéke 9,7 százalékkal emelkedett.

Lelessul minden

Az Európai Unió (EU-25) tagországainak többsége továbbra is versenyképességi gondokkal küzd, így a térség a tavalyi szerény fejlődési ütemet sem tudta megőrizni. Az EU-25-ben az első negyedévi GDP 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az EU-15-ben 1,4 százalékos, az eurózónában 0,9 százalékos volt az első negyedévi növekedés. Az újonnan csatlakozott országokban általában néhány százalékponttal gyorsabb ütemben, Litvániában 5,5 százalékkal, Lengyelországban 2,1 százalékkal nőtt a GDP.

A szolgáltatási ágak az átlagosnál gyorsabban, az árutermelő ágak lassabban fejlődtek, teszik hozzá. Az árutermelő gazdasági ágak együttes hozzáadott értéke az első negyedévben 1,5 százalékkal, a szolgáltató ágaké 3,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedés fő hajtóereje a beruházás volt. Az első negyedévben 7 százalékkal többet fordítottak fejlesztési célokra, mint tavaly ugyanekkor. A KSH szerint figyelmet érdemel, hogy ez a növekedés magas bázishoz képest következett be: 2004 első negyedévében 19 százalékkal nőtt a beruházások volumene.

Jelentősen átalakult a beruházások ágazati szerkezete. A világpiaci konjunktúra gyengülése, illetve ezzel összefüggésben a szerényebb hazai növekedési kilátások az üzleti szféra beruházásaiban már éreztették hatásukat. A feldolgozóipari vállalkozások a tavalyi csúcs után az idén szerényebb mértékben, 2 százalékkal növelték fejlesztési kiadásaikat. Ugyanakkor elsősorban a gazdaságot szolgáló infrastrukturális jellegű beruházások - elsősorban az út- és autópálya-építés következtében - változatlanul dinamikusan nőttek.

Import-export

A termékkivitel 8 százalékkal, a behozatal 5 százalékkal emelkedett. A kivitelben az idei ütemcsökkenés meghatározó okának nevezi az összeállítás, hogy az általában magas technikai színvonalú gépek exportjának túlnyomó részét a régebbi EU-tagországokba szállítják. Ezekből a termékekből a magyar export növekedési ütemét visszafogta a fejlettebb európai országokban általános gyenge gazdasági konjunktúra.

A behozatalban ugyancsak a nagy gazdasági súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök árucsoportban mérséklődött jelentősen a növekedés üteme, a kisebb fogyasztói kereslet a feldolgozott termékek behozatalát mérsékelte. A termékforgalom negatív egyenlege az idén 569 millió euró volt, a tavalyi 718 millió euróval szemben. Az exporthoz mért relatív hiány 2 százalékponttal 5,1 százalékra csökkent. A termékcsoportok többségében javult az egyenleg, az energiahordozóknál azonban jelentős egyenlegromlás következett be, elsősorban a világpiaci árak emelkedése miatt. A dráguló energia miatti egyensúlyromlás részben felemésztette a többi területen tapasztalt javulást.

Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) négy hónap alatt 710 milliárd forintra emelkedett. Tavaly ugyanebben a periódusban 548 milliárd forintot tett ki, vagyis a negatív egyenleg a tavalyi magas szinthez képest tovább nőtt. A deficit növekményének teljes összege a központi költségvetésben keletkezett, ahol a négyhavi kiadás 16 százalékkal, a bevétel 13 százalékkal emelkedett.