A KSH szerint kiegyensúlyozott a növekedés

A statisztikai hivatal jelentése szerint a bruttó hazai termék harmadik negyedévi 4,5 százalékos növekedése elsősorban a bruttó állóeszköz-felhalmozásra és az élénk exportra támaszkodott. A fogyasztás és ennek következtében a belföldi felhasználás mérsékeltebben nőtt.

Kevesebbet költ a kormány

Az ipar kibocsátása az első tíz hónapban 7,2 százalékkal haladta meg a tavalyit. Az építőipar a beruházási konjunktúra eredményeképp 17 százalékos növekedést mutatott, ezen belül elsősorban az autópálya-építések jelentették a húzóerőt. A mezőgazdasági értékesítés ebben az időszakban 8 százalékkal csökkent.

A szolgáltató ágazatok együttesen 4,2 százalékos növekedést könyvelhettek el a harmadik negyedévben, ez az első félévihez hasonló érték. Ezen belül legnagyobb mértékben (7,2 százalékkal) a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazat teljesítménye bővült. A fellendülő külkereskedelmi forgalomhoz kapcsolódó nemzetközi szállításokból, valamint a mobiltelefon- és internetszolgáltatások forgalmának növekedéséből adódóan.

Átlag felett nőtt a pénzügyi szolgáltatások, átlag alatt a közigazgatás, oktatás, egészségügy, egyéb személyi szolgáltatások teljesítménye. A kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat hozzáadott értéke 4,2 százalékkal bővült a harmadik negyedévben.

A bruttó hazai termék legnagyobb hányadát kitevő lakossági fogyasztás volumene, akárcsak tavaly, a GDP-nél mérsékeltebben nőtt, noha jelentős, 6,7 százalékos volt a reálkeresetek növekedése. A kormányzati fogyasztás volumene 2004 vége óta csökkenő tendenciát mutat, az idei első háromnegyed évben 1,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor.

Kevesebb a dolgozó. Vagy több?

A kiegyensúlyozott növekedésen belül van egy szektor, ahol ellentmondásos jelek érezhetők, már több mint egy éve. A munkaerőpiac legfontosabb mutatói közül csak a munkanélküliség változott érdemben 2004-hez képest. A foglalkoztatottak száma az augusztus-októberi adatok szerint minimálisan növekedett az egy évvel korábbihoz képest, a munkanélküliek száma viszont számottevően emelkedett. A munkanélküliségi ráta ugyanakkor 6,1 százalékról 7,3 százalékra nőtt.

Az inflációs trend viszont egyértelmű: a fogyasztói árak január-novemberben 3,6 százalékkal nőttek, ezen belül novemberben 3,3 százalékkal. Ez a rendszerváltozás óta a legalacsonyabb éves inflációs ütem, annak ellenére, hogy több tényező (olajárak emelkedése, számottevő keresetnövekedés, ipari termelői árak alakulása) a fogyasztói árak növekedésének irányába hatott.