Hol érdemes köztisztviselőnek lenni?

A zárszámadási adatok tanúsága szerint a központi költségvetési szerveknél dolgozó 273 ezer munkavállaló, közalkalmazott és köztisztviselő béreire 967 milliárd forintot fordítottak tavaly. Ebből az összegből 691 milliárd forint volt az alapbér, további 100,3 milliárd ment túlórára, jutalomra, míg végkielégítésre 16,2 milliárd.

Így átlagosan bruttó 3,4 millió forint éves jövedelem jutott egy közigazgatási alkalmazottra. Ez havi bruttó 280 ezer forintos juttatásnak felel meg, vagyis 60 százalékkal magasabb, mint a bruttó átlagkereset.

A központi közigazgatás körébe 6826 fővel kevesebben tartoztak, mint a 2005-ös átlagos állományba – vagyis a létszám két százalékkal csökkent a kormány által tavaly nyáron bejelentett megszorítások részeként. A KSH idei adatai szerint az első negyedévben még folytatódtak a létszámcsökkentések márciusig, azt követen stagnált vagy helyenként nőtt a közigazgatásban foglalkoztatottak száma, vagyis a tavaly őszi elbocsátási hullámot nem követték újabb létszámcsökkentések.

A kancellária lett a leépítések nyertese

A szűkebb értelemben vett kormányzati körön belül – vagyis a minisztériumoknál és azok intézményeinél – 243 ezer ember dolgozott tavaly, ami 6800 fővel kevesebb az előző évi és mintegy tízezer fővel a 2002-es adatoknál, amikor is a szocialisták átvették a kormányzást.

Természetesen a létszámmozgás tárcánként eltér: a miniszterelnökség – mint valami kisgömböc – kormányváltásról kormányváltásra terebélyesedik: míg 2005 végén itt és a háttérintézményeknél 4533 fő dolgozott, egy évvel később, a leépítések után már 941 fővel volt több a munkatársi gárda. Persze ez nem azt jelenti, hogy a hivatalban közel 5500-an dolgoznak, ugyanis a MeH fejezetébe tartoznak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok is. Még egy minisztérium van, ahol a 2005-ös adatokhoz mérten növekedett a létszám: ez a környezetvédelmi tárca.

Persze nehéz figyelemmel kísérni a létszám alakulását, mert változott a kormányzat szerkezete. Kettéosztották a korábbi Belügyminisztériumot: a rendvédelem az igazságügyhöz került, míg az önkormányzatokkal külön tárca foglalkozik. A földarabolás nyomán 1732 munkahely szűnt meg az 58 ezer fő érintő átszervezés során.

Az oktatási és kulturális tárca fúziója a BM feldarabolásához mérhet akció volt, itt az 57 ezer foglalkoztatottat érint átszervezés egyszázalékos létszámcsökkenéssel járt, ugyanis az új tárcánál – és a hozzájuk tartozó intézményekben – 571 emberrel kevesebben dolgoznak.

Kiss Péter és Bajnai jól fizet

A kancellária nemcsak a növekedésében, de az egy főre jutó bérköltség tekintetében is az élre került a tavalyi átszervezések során. A hivatalban az egy alkalmazottra jutó bérköltség évi bruttó 4,8 millió forintra rúg, ami részint a sok választott vezetővel – miniszterelnök, két miniszter, nyolc államtitkár – magyarázható. A kancellárián belü minden tizedik alkalmazott főosztályvezető vagy annál magasabb státusban van. A miniszterelnökséget a rangsorban az uniós ügyek hivatala követi.

A Bajnai Gordon által felügyelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az egy főre jutó bérköltség eléri az évi bruttó 4,3 millió forintot. A korábbi évek ranglistavezetője, a külügyi tárca a harmadik helyre szorult, ahol átlagosan bruttó 4,2 millió forintba kerül egy köztisztviselő; csak ezután következik a két gazdasági tárca, a GKM és a Pénzügyminisztérium.

A lista végén – ahogy évek óta – az egészségügyi tárca áll. No nem azért, mert a minisztériumban lényegesen kevesebbet keresne egy főosztályvezető, mint például a pénzügyi tárcánál, hanem a háttérintézményekben dolgozó egészségügyi közalkalmazottak bére lehúzza az átlagot 2,3 millió forintra. Hasonló okokból végzett a mezőny végén az oktatási tárca és a rendészeti minisztérium: a rendőrök ugyan jogilag a köztisztviselőkhöz hasonló státust élveznek, ennek ellenére a mintegy 40 ezer fős rendőrségnél a bér sok esetben nem éri el az évi bruttó kétmillió forintot.

Kis létszámfogyás az önkormányzatoknál is

A tavalyi elbocsátások során több szó esett a központi igazgatásról, pedig az önkormányzati szférában lényegesen több munkavállalót (472 433 főt) alkalmaznak. Többségük közalkalmazott, ebben a státusban tartottak nyilván 395 ezer főt. A létszám 2,8 százalékkal csökkent 2005-höz képest, ami 13,5 ezer fő elbocsátását, nyugdíjazását jelentette.

Ugyanakkor az önkormányzati köztisztviselőknél és a választott vezetőknél éppen növekedett a létszám, még ha csak néhány fős gyarapodásról beszélhetünk is. Örvendetes viszont, hogy jelentősen nőtt a részmunkaidős foglalkoztatás: ilyen státusban tavaly már közel 35 ezer fő dolgozott. A helyi igazgatásban összesen 1113,5 milliárd forintot fizettek ki a munkavállalóknak.