Kétszázmillió eurónál nagyobb aktívumot még csak egyszer jelzett a Központi Statisztikai Hivatal 1999 óta, de vélhetően ez egyben a rendszerváltozás óta a második legnagyobb többlet – írja a Portfolio.
Mindez (euróban számolva) két százalékos éves import-, illetve négy százalékos exportdinamika eredményeként állt elő, vagyis rendkívül alacsony volt a külkereskedelmi forgalom bővülése. Emögött akár a húsvéti ünnepek is állhatnak, igaz, március 15-e viszont ezúttal hétvégére esett. Éppen ezért nagyon valószínű, hogy az európai konjunktúra lassulása is hozzájárult a mérsékelt fejlődéshez.

Erre utal az is, hogy az első negyedévben már stagnált a legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország felé irányuló exportunk, a növekedést elsősorban Oroszország, Ázsia és a régiós országok felé megvalósuló kiviteli expanzió magyarázza. (Igaz, Ázsia meglehetősen rejtélyes terület: Kínába kevesebbet exportáltunk, mint egy éve, és a 8 legfontosabb ázsiai partner felé összességében is alig bővült a kivitel. A többi országra a KSH bontásából nem látunk rá, de vélhetően új slágerországok születtek.)
Az áruforgalmi egyenleg mindenesetre javul, ám ennek nem csak olyan okai vannak, melyeknek maradéktalanul örülhetünk. "Ennyire alacsony dinamika csak úgy alakulhat ki, ha a beruházás és a lakossági fogyasztás szerény növekedést (vagy éppen csökkenést) mutat, ami a növekedési kilátásokat illetően meglehetősen rossz hír" – írta a Portfolio néhány hete, azóta a beruházások kapcsán ez a megállapítás igazolódott. A fogyasztási adatok pénteken, a részletes GDP-vel kerülnek napvilágra.
