Tízszázalékos áramáremelés jön

2008. január 1-jétől teljes egészében liberalizált magyar árampiacon 2008 az átmenet éve lesz, a lakosság és a nagyon kis fogyasztók számára 10 százalék alatti, de kilenc százalék fölötti áremeléssel - mondta Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára. A közintézmények általában 15-20 százalék közötti áremelkedésre számíthatnak januártól, míg a vállalkozások számára döntően 15-30 százalékkal lesz magasabb az áram ára, mint 2007-ben.

Nagy eltérés

A lakosság számára marad a tömbtarifa, így az áremelés egységes lesz - mondta Felsmann Balázs. Az intézmények és vállalkozások esetében nagy lehet az áremelkedés mértékében az eltérés. Egy most lejáró, három évvel korábban alacsony áron megkötött szerződés esetében, döntően az energia árának emelkedése miatt drasztikusan magasabb lehet az új szerződéses ár - magyarázta a szakállamtitkár.

Felsmann Balázs meggyőződésének adott hangot, hogy a kereskedők megfelelő árú terméket tudnak kínálni a közintézményeknek - kórházaknak, oktatási intézményeknek, önkormányzatoknak - a fogyasztási profiljuk alapján.

Mind a három tulajdonosi körhöz - E.ON, RWE, Electricité de France - tartozó áramszolgáltatók megkérték a szükséges energiahivatali engedélyeket, ami biztosítja, hogy senki ne maradjon áram nélkül. Ugyanakkor mindenkinek lehetősége lesz a piacon a legjobb ajánlatot elfogadni. A szakállamtitkár bejelentette, hogy pénteken lezárult a piacnyitás jogszabályi előkészítése; az alacsonyabb szintű jogszabályokat a kormányfő, illetve a gazdasági és közlekedési miniszter pénteken aláírja, illetve aláírta. A villamosenergia-törvény június 25-ei meghozatala óta eltelt időszak "a markáns, előremutató viták időszaka volt" - mondta Felsmann Balázs. A piaci szereplők eltérő érdekei ellenére vállalható kompromisszumok születtek. Szavai szerint "kielégítő a szabályozás, amely alkalmas arra, hogy a piac megfelelő módon elindulhasson, és 2008-ban csak finomhangolásra legyen szükség".

Kompromisszumok

A kompromisszumok között Felsmann Balázs a kötelező átvételű villamos energiát említette. Emlékeztetett arra, hogy a kormány elfogadta a megújuló energiáról 2020-ig szóló stratégiát, amely szerint az időszak végére a jelenlegi mintegy 1,9 terawattóráról mintegy 19,4 terawattórára nő a megújuló energiaforrásból származó áram mennyisége. A jelenleg fajlagosan még drágább technológia miatt ennek kötelező átvétele növeli az áram fogyasztói árát. Jelenleg átlagosan 24,71 forint a kötelező átvételű áram átvételi ára, közel 10 forinttal több a közüzemi átadási árnál. A szakállamtitkár hangsúlyozta, hogy az Európai Unió környezettudatos politikája mindenhol az áram árának emelkedését eredményezi.

Kompromisszum volt az is, hogy a lakosság és a nagyon kis fogyasztók ellátását biztosító egyetmes szolgáltatók számára olyan piaci környezetet teremtettek, aminek alapján nem sokkszerű az áremelekedés e fogyasztói kör számára. Nagy vita volt, de végül észszerű megállapodás született a kapcsolt villamos energia tekintetében, és a távhőt szolgáltató erőművek számára is biztosítják a megtermelt áram kötelező átvételét.

A kötelező átvétel alá eső megújuló- és kapcsolt energia 2008-ban mintegy 6 terawattóra az összes 40 terawattóra körüli fogyasztásból. A kapcsolt villamos energia mennyisége 0,8-1 terawattóra között lesz. A GKM szakállamtitkára szerint 2008 átmeneti jellegét az adja, hogy a piaci szereplők most tanulják az új szabályokat. Felsmann Balázs jövőre nem számít nagy átrendeződésre az áramkereskedők körében, és a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatói piacon 3-4 éven belül vár valódi piaci versenyt.

Versenyképesség

Az egyetemes szolgáltatók számára 12 terawattóra villamos energiát különítettek el, míg a közintézmények fogyasztása mintegy 4 terawattóra körül van. Az egyetemes szolgáltatók által kínált árat az energiahivatal ellenőrzi, de a közintézmények esetében nincs lehetőség beavatkozásra - válaszolta újságírói kérdésre a szakállamtitkár. A rendszerhasználati díjak több elemét mérsékelték azért, hogy kisebb mértékben emelkedjen az áram ára.

Felsmann Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság versenyképességéről beszélve, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a magyarországi villamosenergia viszonylag magas ára a kis hatékonysággal működő erőműparknak következménye is. A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) esetleges privatizációjára vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Felsmann Balázs jelezte, hogy ez nem a minisztérium kompetenciája. Előtte két dolgot mindenképpen meg kell oldani. Az egyik az Európai Unió újabb liberalizációs csomagja alapján a Mavir, illetve a gerinchálózat tulajdonlásának kérdése, a másik annak eldöntése, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. kinek a tulajdonában maradjon.