Elfogadták a lakásmaffia elleni törvényt

Nemcsak az állami és önkormányzati, hanem a magántulajdonban lévő lakások bérletét is írásos szerződésben kell rögzíteni a hétfőn elfogadott, január elsején hatályba lépő új törvény értelmében. A jogalkotók szerint a kötelező írásbeliség általánossá tétele hozzájárul a lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához, amely az egyik kiemelt célja az új törvénynek.

Óvadékot kérhet a bérbeadó

Az önkormányzatok számára a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a nem szociális bérlakások bérbe adása esetén óvadékot kérjen. Ennek köszönhetően önkormányzati és az állami lakás bérbeadója is, nagyobb garanciát kap a hiányzó lakbér vagy a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségek megtérülésére.

Szigorítják a meglévő szabályokat azzal is, hogy előzetesen írásban kell jelezni, ha az önkormányzati vagy állami lakás lakója otthonától két hónapnál több időt szeretne távol tölteni. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat jogot kap arra, hogy ellenőrizze a rendszeres lakáshasználatot, évente legalább egyszer.

Több feladata lesz a tulajdonosnak

A törvény ugyanakkor nemcsak a bérbeadó érdekeit képviseli. Elfogadását követően nagyobb feladatot kell vállalnia a tulajdnosonak a lakás felújításában; a karbantartási munkálatokról és arról, hogy azok költségeit ki vállalja, írásban kell megállapodni. Jelenleg ugyanis főként a bérlők finanszírozzák az ilyen munkákat, holott ez a tulajdonos feladata lenne.

A szociális helyzet alapján adott önkormányzati és az állami tulajdonú lakások esetében ezután is a bérlő viseli a lakáson belüli költségeket, de a lakbér összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

Nem szabadáras a lakásbérlet

A törvény kimondja: az önkormányzati és az állami lakások lakbére a jövőben sem lehet "szabad megállapodás" tárgya. A magántulajdonú otthonok és a nem lakáscélú ingatlanok tarifájáról ugyanakkor szabadon lehet alkudozni. Az új törvény megakadályozza azt a most rendszeres gyakorlatot, hogy az önkormányzati lakásokra jelentkezők közül licitálással válasszák ki a az új bérlőt.

A bérbeadó állam és az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, a cserelakásos felmondás jogával bármikor, indokolás nélkül élhessenek. Ez azt jelenti, hogy megfelelő cserelakás felajánlásával bármikor kiköltöztethetik a lakókat az önkormányzati (állami) bérlakásokból. Cserelakás nélkül viszont nem mondhatják fel a bérleti szerződéseket.

Több ponton módosította és kiegészítette a visszaélésre sok alkalmat adó lakáscsere szabályait is a törvény, emellett bővítette a nem lakás céjára szolgáló helységek bérlőinek jogait. A bérlő például - ha a bérbeadó ehhez hozzájárul - az ilyen ingatlanok egészét albérletbe adhatja.

Meghatározzák, ki az ingatlanközvetítő

A törvény a jelenleginél részletesebben szabályozza az ingatlanközvetítői szakmát is, amellyel ma csak egy kormányrendelet foglalkozik. Meghatározták, hogy az üzletszerű ingatlanközvetítői tevékenység végzéséhez milyen szakképzettséget kell szerezni, valamint azt, hogy milyen nyilvántartásbavételi kötelezettségük van a ingatlanközvetítőknek.