Szlovákia
–
Románia
–
A lakosság eladósodottsága a legszegényebb rétegekben a legsúlyosabb. Egyre több a veszélyeztetett háztartás, akiknek kisebb a jövedelmük, mint a törlesztőrészlet és a megélhetési költség összege. Az egyre dráguló banki költségeket ugyanakkor egyelőre nem hárítják a lakosságra.
A GDP-hez viszonyított eladósodottsága a lakosságnak ugyan még elmarad az euróövezet országaiban tapasztaltaktól (itthon 28 százalék, az euróövezetben 55 százalék), a pénzügyi vagyonhoz képest már meghaladja azt (33 százalék itthon, 27 százalék az euróövezetben. A régión belül pedig a GDP-arányos eladósodottság is magasnak tekinthető – mondta az MNB Klub rendezvényén tartott előadásában Balás Tamás szakértő.
Az eladósodottsággal párhuzamosan a jövedelemarányos törlesztési teher is növekszik, a hitelállományon belül pedig jelentős a devizahitelek aránya. Kedvező tendenciának tekinthető, hogy a magasabb jövedelemmel rendekező háztartásokban koncentrálódik a hitelek többsége, ugyanakkor a jövedelemarányos törlesztési teher a legalsó jövedelmi ötödben a legmagasabb.
Jelentősen csökken a háztartások sokktűrő képessége is. A veszélyeztetettnek tekintett háztartásoknál a hitelek törlesztése és a megélhetési költségek meghaladják a háztartás jövedelmét, így azok negatív sokktűrő képességgel rendelkeznek. Korábbi kutatásoknál a háztartások alig öt százaléka volt veszélyeztetett, ekkor ezeknél volt a hitelek 13 százaléka. Az idei felmérés szerint a kockázatos háztartások aránya már nyolc százalék fölé emelkedett, a hitelekből való részesedésük pedig majdnem a 19 százalék.
A hitellel rendelkező háztartások csökkenő megtakarítással rendelkeznek. Az eladósodott háztartások egyre kisebb hányada rendelkezik, egyre alacsonyabb megtakarítással. Korábban a háztartások 19 százalékának volt megtakarítása, az idén csak 12 százaléknak.
A hazai bankrendszer jelentősen ráutalt a külföldi forrásokra, 30 százalék ezek részaránya. 2008-ban a kockázatok növekednek, a globális kockázati étvágy csökken, az euróövezeti bankszektorban a forráskoltségek nőnek. Mivel a hazai bankszektor nem függetleníthető a külföldi folyamatoktól, ami ott megjelenik, az itthon is megjelenik – mondta el a dárguló forrásokról szóló előadásában Homolya Dániel.
Fontos kérdés, hogy milyen áron lehet hozzájutni a finanszírozáshoz, illetve milyen hatásai lehetnek a drágább hiteleknek. Az egyik megoldás lehet, hogy a bank elnyeli a veszteséget, nem hárítja át az ügyfelekre. Elképzelhető a hitelezési standardok szigorítása (külföldi példák egyértelműen ezt mutatják), illetve szigorodhatnak a hitelezési feltételek, az árazás. Az MNB felmérése szerint itthon 2008 első negyedévében a vállalati szegmensben szigorodtak a feltételek, a háztartási szegmensben pont ellenkezőleg. Az óriási verseny miatt némi enyhítést jeleztek bankok.
Az év további részében Homolya Dániel szerint a vállalati hiteleknél gyorsabban hárítják át a költségeket, a háztartási hitelekben az erősödő verseny miatt aggresszívabb lesz a hitelkínálat, csak részben hárítják át a magasabb forrásköltségeket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
