A magyar lakásügy legnagyobb problémája a hosszú távú, kiszámítható lakáspolitika hiánya - mondta Borsi László, az Ingatlan Parlament elnöke. A szakember a mai befektetői lakásépítés három problémáját sorolta fel, ezek: a fizetőképes kereslet hiánya, az épített lakások magas ára és rossz minősége.
Szekeres Tibor, az AXA által nemrégiben megvásárolt Ella Bank tulajdonosa és felügyelő bizottsági elnöke szerint a négyzetméterenként 150 ezer forintból felépített lakásokat nem lehet 280 ezer forintért értékesíteni. Ez utóbbi árat alapul véve, és a befektető 11 százalékos hozam-elvárásával számolva a havi lakbér 2600 forint lenne négyzetméterenként. A piac viszont csak 1500 forintot ismer el, így a befektetés nem térül meg. A megtérüléshez - 1500 forintos lakbér mellett - 160 ezer forintért kellene adni a lakások négyzetméterét. Ebből következtetett az elnök arra, hogy a lakásáraknak esniük kell.
Az árak csökkenéséhez pedig "gazdaságos méretű" befektetőknek kell tevékenykedniük a piacon. Kiemelte még, hogy az állam vonuljon vissza a lakástámogatásból, mivel a lakáshoz jutás a privát szféra része. Aki pedig itt nem tud lakáshoz jutni, az a karitatív szervezeteken keresztül - például a Habitat for Humanity-n - juthat hozzá.
A Habitat for Humanity alapítvány megállapodott az Ella Bankkal, hogy a jövőben az alapítvány által lakáshoz jutott családoknak hitelt nyújt, így az alapítvány 20 év helyett azonnal a pénzéhez jut, és ebből gyorsítani tudja magyarországi tevékenységét - mondta Sümeghy György az alapítvány magyarországi elnöke. A 31 éve létrehozott amerikai alapítvány eddig hat településen 130 lakást épített Magyarországon, a 11 éves jelenléte alatt.
Az állami támogatásokról Somogyi Eszter a Városkutatás Kft. közgazdász kutatója tartott előadást. Az állam e célú kiadása 2001-ben lépte át a 100 milliárd forintot, 2005-ben pedig már meghaladta a 250 milliárdot is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
