A szingliknek marad a spórolás
További Magyar cikkek
Pénz nélkül lehetetlen
Ha nincs pénzük, vagy elzálogosítható ingatlanuk, akkor szinte semmi remény nincs arra, hogy a bankok hitelt adnak. Kivéve persze a köztisztviselői hitelt, ahol minimális, akár 10 százalékos önrésszel is hitelhez juthatnak a közszolgák. A jelenlegi szabályozás szerint kétféle kamattámogatás létezik. Az egyik a kiegészítő kamattámogatás, mely az új lakást vásárlókat illeti meg. Ezt csak házaspárok, vagy gyereket nevelő egyedülállók vehetik igénybe. A másik a forrásoldali támogatás, vagyis a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek. Ezt bárki igényelheti.
Az önrész nagysága - ha nincs kiegészítő ingatlanfedezet - bankonként eltérő lehet. A HVB Banknál új lakás vásárlásakor 25-30 százalék, használt lakásnál 35-40 százalék kell. Az OTP Bank sajtóosztályától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a megvásárolandó (és fedezetül felajánlott) ingatlan hitelfedezeti értékének akár a 90 százalékát is megkaphatják hitelbe az ügyfelek, ez új lakásoknál az ingatlan értékének 80 százaléka, használt lakásoknál ennél kevesebb szokott lenni. Persze csak akkor elegendő a minimális önerő, ha az ügyfél jövedelme magas. A Raiffeisen Bank és az ELLA deviza hiteleknél minimum 30 százalékos önrészt kér, a K&H Banknál az adható hitel a hitelbiztosítási érték 60 százaléka.
Ez azt jelenti, hogy egy 15 milliós új lakásnál általában 3 750 000-4 500 000 forint készpénzt kell összegyűjteni, ha nincs más elzálogosítandó ingatlan. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy akkor elég ez a "minimális önrész", ha megfelelően magas jövedelemmel rendelkezik a leendő ügyfél.
A bankok többségénél akár készpénz nélkül is megkaphatjuk a hitelt, ha felajánljuk jelzálogként például a szülők lakását vagy házát.
Pénzzel is nehezebb
Ha eljutott odáig a szingli, hogy megvan az önrész, tehát a bank szóba áll vele, újabb nehézségek akadhatnak. A bankok ugyan szeretik hangoztatni, hogy minimálbérre is adnak hitelt, de valójában csak minimálbérre csak kis összeget adnak. A bankok nagy része szívesebben és könnyebben ad hitelt, ha életbiztosítást is köt az ügyfél. A megkérdezett bankok közül csak az Erste Bank ismerte el, hogy náluk kérnek életbiztosítást.
A többi pénzintézet vagy annyit mondott, hogy egyedi elbírálás alá esik, vagy azt, hogy náluk nem kötelező, de kérhetik. Több bank telefonos ügyfélszolgálatát is felhívtuk, és ott azt a választ kaptuk, hogy valószínűleg kérik az életbiztosítás megkötését a szerződéskötés előtt, hogy csökkentsék a banki kockázatot. Az életbiztosítás kedvezményezettje természetesen a bank, vagyis rokkantság, baleset vagy halál esetén a banknak a biztosító fizeti ki a fennmaradó összeget.
Felmerül a kérdés, hogy kényszervállalkozóknak van-e esélye lakáshitelre. Itt az evázóknak van egyszerűbb dolguk, mert a pénzintézetek az adók megfizetése után megmaradt összeget általában elismerik, mint nettó jövedelem. Legalábbis egyéni vállalkozóknál. Társas vállalkozásoknál már nehezebb kiszámolni, mennyi pénze van az ügyfélnek, hiszen a cégtárs nem válik adóssá. A leendő ügyféltől ilyenkor előző évi adóbevallást kérnek, vagy a befizetett tb-járulékról szóló APEH-es igazolást.