Az MNB kamatcsökkentési rohamának egy időre vége lesz, hiszen a döntéshozók aligha akarják megkockáztatni a forint további gyengülését - vélekedett Geszti Pál, az ING Bank üzletkötője azt követően, hogy az euró két nap alatt bő 12 forinttal, 275 forint fölé drágult a bankközi devizapiacon.
A forint sérülékenysége lassabb kamatcsökkentésre kényszerítheti az MNB monetáris tanácsát - kommentálta a fejleményeket Barcza György. A K&H Bank vezető elemzője ugyanakkor továbbra is arra számít, hogy az idén 7-7,5 százalékra mérséklődik a most 10 százalékon álló alapráta úgy, hogy a közeljövőben marad az ülésenkénti 50-50 bázispontos (fél-fél százalékpontos) enyhítési menetrend. Emlékeztetőül: decemberben az MNB egy rendkívüli, fél százalékpontos kamatvágást is megejtett a rendes kamatmeghatározó ülésen végrehajtott, szintén fél százalékpontos lazítás mellett.
Hasonlóan látja a helyzetet a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere is. Bebesy Dániel szerint a jegybank számára fontos a stabilitás, a forint mostanihoz hasonló jelentős kilengései biztosan nem bátorítják a monetáris tanácsot, hogy nagyot vágjon a kamaton. A szakember ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a január 19-én esedékes következő kamatmeghatározó ülésig akár erősödésbe is válthat a forint. Szerinte ha az euró jegyzése 263-267 forint között maradt volna, 50 bázispontnál nagyobb vágásra is lett volna tér. Miközben ugyanis az MNB még a 300 bázispontos emelést faragja le, a többi feltörekvő ország jegybankja már jóval bátrabbnak mutatkozott, a hazai infláció pedig jelentősen mérséklődött.
Bebesy szerint egyébként korántsem biztos, hogy a jegybanki enyhítés a forint gyengülését eredményezné, hiszen a kéthetes MNB-kötvények állománya rekordmagasságban van, közel 1600 milliárd forintot tartanak itt a bankok, de egy kisebb alapkamat láttán az összeg jó részét állampapírokba vihetnék át.
Távolabbra tekintve a hozamok terén jelentős kockázatot jelenthet, hogy a fejlett piacokon a jelenlegi, nullához közelítő kamatok mellett egyre nehezebb lesz finanszírozni az állami beavatkozások és gazdaságélénkítő intézkedések miatt megugró adósságállományt - mondta a portfóliómenedzser. Ebben a helyzetben időzített bombát jelent, hogy mikor szabadulnak el a hozamok. Márpedig ha ez megtörténik, az a hazai piacot sem hagyja érintetlenül - tette hozzá Bebesy.