Kóka aranygyűrűje és az áldozatokkal járó euró

2006.05.04. 14:49
Magyarországon ma mindenek fölött álló feladat a stabilitás és az egyensúly helyreállítása - mondta Kóka János a Lisszabontól Budapestig elnevezésű európai uniós konferencia nyitó előadásában. A gazdasági miniszter szerint a ciklus elején erre kell koncentrálnia a kormányzatnak. Ezt az uniós struktúrához igazodóan kellene átalakítani - erről már Balázs Péter volt EU-biztos beszélt, míg a tárca nélküli Baráth Etele azt mondta, a konvergenciaprogram áldozatokkal jár majd.

A makrogazdasági stabilitás és egyensúly helyreállítására kell szánni a következő kormányzati ciklus első felét - mondta a gazdasági miniszter. Kóka János szerint az egyensúly újbóli megteremtése érdekében a kormány minden lehetséges lépést megtesz, bár ezeknek a jellegét nem részletezte (szerdai, a kormányfő környezetéből megerősített lapértesülések szerint a kabinet összesen 300-350 milliárd forintot érő adóemeléseken és kiadáscsökkentéseken gondolkodik).

Kóka - aki az új kormányzati struktúrában is vezetheti a (vagy az egyik) gazdasági tárcát - fontosnak nevezte az euró 2010-es bevezetését, és azt mondta, ennek érdekében hazánk határidőre benyújtja Brüsszelnek a pontos konvergenciaprogramot. A programról a konferencián tartott későbbi előadásában Baráth Etele uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter kijelentette: az "nem kis nehézségeket és áldozatokat fog követelni".

Európai aranygyűrű

A gazdasági miniszter a konferencián kiemelte: az unió új tagállamai - noha gazdasági súlyuk még nem jelentős - gyorsabban nőnek az EU15-nél. Az új tagok jelentős versenyképességi tartalékot jelentenek az uniónak, amely rugalmatlan. A kontinentális Európa "nem tudott túllépni a régi szociális modellen", fogalmazott Kóka, hozzátéve: az EU versenyképességét rontja a bürokrácia elburjánzása, valamint az is, hogy az alacsony foglalkoztatási ráta és az erős szakszervezetek miatt "egyes országokban a foglalkoztatáspolitika elszakadt a realitásoktól".

A két éve belépett új tagállamok és az EU15 viszonylag újabb tagjai ugyanakkor képezhetnek Európa körül egy olyan "versenyképességi aranygyűrűt", amely lendületet adhat az egész kontinens gazdasági növekedésének - mondta Kóka. A miniszter szerint hazánkban a versenyképességet nemcsak az állami gazdálkodás rendbe tételével, hanem a kedvezőbb üzleti klíma megteremtésével is javítani kell. A kedvezőbb üzleti feltételekhez magának az államnak is hozzá kell járulnia, mondta a miniszter, aki szerint tarthatatlan, hogy hazánkban a cégalapítás ideje az OECD-átlag kétszerese, a szerződések bírósági úton való kikényszerítéséé az OECD-s 29 nappal szemben átlagosan 365 nap, és a vállalkozóknak évi 300 órát kell adóbevallások készítésével tölteniük.

A gazdasági miniszter szükségesnek nevezte a nagy elosztórendszerek átalakítását, a foglalkoztatottság növelését, a megfelelően képzett munkaerő biztosítását, valamint azt, hogy megkezdődjön a fejlesztési források átcsoportosítása a hagyományos infrastruktúráról a tudásalapú gazdaság megteremtését szolgáló innovációs programok támogatására. A miniszter szerint Magyarországon is meg kell teremteni az átfogó innovációmenedzsmentet, valamint évente 0,7 százalékponttal növelni kell a foglalkoztatottságot. Így tíz év alatt elérhető lesz az uniós átlag, és megváltozik az a fenntarthatatlan helyzet, hogy a társadalom 30 százaléka tartja el a maradék 70 százalékot.

Több mint tízszeres területi különbségek

Az európai uniós és a hazai négy százalék fölötti tartós növekedés feltétele a fejlett infrastruktúra, a képzett munkaerő és a tisztességes környezet - mondta Baráth Etele. Az uniós miniszter szerint is át kell gondolni az uniós fejlesztési források felhasználását. Ám leszögezte, ahol nincs meg az alapvető infrastruktúra, ott először annak megteremtésére kell költeni, és csak utána lehet befektetni a tudásalapú gazdaságba.

Az unióban nagyon sok prioritás van, annyi, hogy azok már nem is nevezhetők prioritásnak - mondta Baráth, aki figyelmeztetett: a magyar fejlődés is roppant ellentmondásos, mert az egyes térségek között hatalmas különbségek vannak. A legfejlettebb és a legfejletlenebb kistérségek között 12-13-szoros a különbség, de még a régiók között is több mint háromszoros. A belső ellentmondásokat Baráth szerint jól jellemzi, hogy a két legfejletlenebb kistérség a legfejlettebb régióban található.

Biztatónak nevezte ugyanakkor, hogy az EU kohéziós és strukturális alapjainak forrásait szinte mostanra sikerült teljes mértékben felhasználni, ráadásul minden eurónyi uniós pénzhez 1,5 eurónyi működőtőke-befektetés társult. Írországban és Görögországban ez a mutató csak 0,3-1 euró volt - mondta a miniszter, aki szerint ez is arra utal, hogy jelentős tartalékok vannak a magyar gazdaságban.

Korhadt elemek

Balázs Péter korábbi EU-biztos, egyetemi professzor egyebek mellett az eurózóna bővítéséről beszélt. Szerinte hibát követ el Brüsszel, amikor az új tagállamokat versenyezteti, de mint mondta, az EU számára ez a legkényelmesebb megoldás. Figyelmeztetett arra, hogy az eurózóna bővítésében az uniónak még nincs tapasztalata, hiszen megalakulása óta ilyen még nem történt.

A volt biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a tagországok kormányzati struktúrában is szükséges egyfajta megfelelés az unió rendszerével, és ezt figyelembe kellene venni a magyar kormányzati struktúra mostani átalakítása során is. Az uniós költségvetésről elmondta: abban olyan korhadt elemek vannak - mint például a brit visszatérítés vagy a közös agrárpolitika kifizetései -, amelyek akár a rendszer összeomlásához is vezethetnek, ha azokat nem szüntetik meg időben.