A Budapesti Értéktőzsde álláspontja szerint "a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról" szóló törvénytervezet nem lesz negatív hatással a magyar tőkepiacra – áll a tőzsde csütörtökön este kiadott közleményében. Ezt azt is leszögezi, a törvénytervezet EU-konformitásához nem fér kétség, miközben a befektetőknek átláthatóbb, kiszámíthatóbb feltételeket teremt és nagyobb rálátást biztosít a társaságot érintő stratégiai döntéseket illetően.
Tiltakozó Tebész
Ismeretes: a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) szerint az újkori magyar tőkepiacot érintő eddigi legveszélyesebb állami támadásként értelmezhető a lex Mol benyújtása. A szervezet szerdán Gyurcsány Ferencnek írt nyílt levélben tiltakozott a szabályozás ellen, mely szerintük a Mol és az OTP erős lobbijának eredménye. A szervezet úgy látja, hogy a tervezet a vállalatvezetők bebetonozását szolgálja.
Az Indexnek nyilatkozó piaci elemzők is úgy érveltek: a törvénytervezett nem kifejezetten a stratégiainak tekinthető cégeket is érintő, a gazdasági társaságokról szóló törvényt módosító része lényegében lehetetlenné teszi a magyar tőzsdei részvénytársaságok átvételét, ha a cégek élnek új jogosítványaikkal. Ez visszafoghatja az érdeklődést a hazai tőkepiac iránt, ami ár- és forgalomesést vetít előre.
Sok volt a kivezetés
Az Index már kedden megkereste a BÉT-et, ám a tőzsde szerdán délután még azt mondta: szakértői vizsgálják a múlt hét pénteken a parlamentnek is benyújtott, de az igazságügyi tárca honlapján véleményezhető javaslatként már két hete elérhető javaslatot. A vizsgálat eredménye a csütörtök esti közlemény már idézett megállapításain túl: a módosító javaslat a magyar tőkepiacot elsősorban a felvásárlási szabályok változásai révén érintheti.
A javasolt változások nem adnak automatikus vagy többlet eszközöket a nyilvános társaságok igazgatóságainak, csak nagyobb mozgásteret, lehetőséget biztosítanak az ellenséges felvásárlási kísérlettel szembeni védekezésre, amennyiben arra a társaság közgyűlésétől előzőleg megkapták a felhatalmazást. A céltársaságok igazgatósága ugyan megzavarhatja a felvásárlást, például az alaptőke megemelésével vagy a társaság saját részvényeinek megszerzésével, de ezt a társaság alapszabálya megtilthatja, azaz amennyiben a részvényesek többsége ezt ellenzi, erre nem kerülhet sor.
A BÉT emlékeztet: az utóbbi nyolc évben a többségi tulajdont szerző szakmai befektetők kezdeményezésére már 34 hazai céget vezettek ki a Budapesti Értéktőzsdéről, a mindenkori kivezetési árfolyamon számolva összesen 720 milliárd forint értékben. A tőzsdén jegyezett vállalatok száma, valamint azok kapitalizációjának és részvényforgalmának mérete nemzetgazdasági érdek, mivel meghatározó befolyással bír a magyar fizetőeszköz napi likviditására és stabilitására, valamint meghatározó szerepet játszik a lakosság több 10 ezer milliárd forintnyi pénzügyi megtakarításának az itthon tartásában. Éppen ezért a tőzsde vezetése számára kiemelten fontos kérdés az ellenséges felvásárlásra vonatkozó szabályok alakulása.