További Magyar cikkek
Egyetlen bevallás sem érkezett Solymárra, ahol hét százmillió forintot meghaladó értékû lakóházról tudnak a polgármesteri hivatalban. "Egy-két hetet még várunk, mert ketten elvitték a nyomtatványokat, és talán az interneten is töltöttek le néhányan az ûrlapokból" - mondta az Index kérdésére Szántó Erika aljegyzõ. Új adóról van szó, ez is indokolja a türelmi idõt, de júniusban várhatóan már elkezdik az ellenõrzéseket. A hét adózótól összesen egymillió forintnyi bevétele lehetne a községnek.
Egyelõre nem kezdenek ellenõrzéseket Szentendrén sem, habár a Duna-parti város adócsoportjához sem érkezett eddig luxusadó-bevallást. Emiatt azonban itt nem az adózók a ludasak: Rudolf Ágnes csoportvezetõ tájékoztatása szerint késõn készültek el a nyomtatványok, így azokat csak a múlt héten postázták. A városházán legfeljebb 10-15 bevallásra számítanak, a költségvetésbe azonban nem terveztek bevételt, mert új adóról lévén szó nem tudtak volna azzal számolni. A várható bevallások száma alapján néhány millió forintnál aligha lesz több bevételük.
Negyvenmillió lehet a rekord
A törvényalkotók tavaly úgy számoltak, hogy az önkormányzatoknak mintegy egymilliárd forintnyi pluszbevételt jelenthet az új adó. A legnagyobb szeletet Budapest hasíthatná ki a tortából. A fõvárosban 210-en adták be határidõben a luxusadó-bevallásukat, bár a postai késlekedések és a néhány napot késõ adózók miatt pontos adatok csak a jövõ héten lesznek - mondta Deli Lajos, a fõpolgármesteri hivatal adóügyosztályának vezetõje. A 210 bevallás alapján 40,2 millió forintos bevétele lehet Budapestnek, vagyis - ha tényleg a fõvárosnak lesz a legtöbb pénzt beszedõ önkormányzat - a többi település néhány milliójával aligha teljesülhet az egymilliárdos cél.
A 210 bevallott lakás persze akkor is nagyon kevésnek tûnik, ha maga a Városháza is csupán 200-250 bevallásra számított . Az egyik online ingatlanos adatbázis szerint ugyanis 1961 darab olyan lakóház van a fõvárosban, amelyet százmillió forintos árnál drágábban kínálnak eladásra. Igaz, ebben az adatbázisban - amelyet nem túl gyakran frissítenek - az ingatlanok kínálati árát tüntették fel (ami általában magasabb a tényleges értéknél), ráadásul egy-egy épület többször is szerepelhet benne. Összességében azonban ez azt valószínûsíti, hogy a 210 bevallás csak a töredéke az összes fõvárosi luxusingatlannak.
Megyék luxus nélkül
Különösen úgy, hogy nagyon sok településnek egyáltalán nem lesz ilyen bevétele. Komárom-Esztergom megyében tíznél kevesebb a luxusadó hatálya alá esõ ingatlanok száma. Tatán öt százmillió forintnál értékesebb ingatlant tartanak nyilván, a tulajdonosoknak kiküldött adóbevallásokból szerdáig kettõ érkezett meg az adóügyi csoporthoz - mondta óaz adócsoport vezetõje. A luxusadóból a városnak várhatóan mégsem lesz bevétele, mert különbözõ korrekciós tényezõk úgy módosítják az ingatlan értékét, hogy az nem lépi át, vagy kevéssel haladja meg a százmilliós határt - tette hozzá Takács Józsefné.
Esztergomban májusban ellenõrzéssel tárják fel az értékhatárt átlépõ házakat - közölte Takács István sajtófelelõs. Az adóügyi irodára eddig egy bevallás érkezett, a nyilvántartás a luxusadó alá esõ ingatlanok számát három és öt közé teszi. Komárom-Esztergom megye más városaiban a polgármesteri hivataloknak nincs tudomásuk százmillió forintnál értékesebb ingatlanról.
Nógrád megyében egyetlen forint bevétel sem lesz a luxusadóból, az önkormányzatok számításai szerint nincsenek olyan ingatlanok, amelyek után adózniuk kellene a tulajdonosoknak. Salgótarjánban, Rétságon és Szécsényben rendeletet sem alkottak a luxusadóról, mert abból indultak ki, hogy nincs olyan épület a közigazgatási területükön, amely megfelelne a törvényben foglalt paramétereknek. Ha a késõbbiekben mégis lenne adóköteles épület, a törvény elõírásait alkalmaznák. Rétságon egy épülõfélben lévõ ház eshetne a luxusadó hatálya alá, de az ingatlannak még nincs használatba vételi engedélye, az csak 2007-tõl lenne adóköteles.
Pásztón, Balassagyarmaton és Bátonyterenyén hoztak ugyan önkormányzati rendeletet, de ezekben a városokban is látszott az elõzetes felmérések szerint, hogy nincs olyan értékû ingatlan, amely után bevallásra számíthatnak.
Ambiciózus tervek voltak
A törvény elfogadásakor a Pénzügyminisztérium - konkrét adatok hiányában - országosan tízezer lakást és ezer üdülõt vélelmezett, amelyeknek értéke meghaladhatja a 100 millió forintot. Az összességében 120 milliárd forintra becsült ingatlanérték alapján éves szinten és országosan egymilliárd forint adót reméltek a törvény alkotói.