Alkotmányellenesnek tartja a luxusadót a BKIK

A Fővárosi Önkormányzat rendeletalkotása előtt nyílt levélben hívja fel a főpolgármester és a pártok frakcióvezetőinek figyelmét a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) arra, hogy a 2005. évi CXXI, a luxusadóról szóló törvény rendelkezéseivel szemben súlyos alkotmányossági aggályai vannak. Ezt számos ügyvédi irodával és jogi szakemberrel konzultálva állapította meg a BKIK, amely indokai alapján arra kéri a Fővárosi Önkormányzatot, hogy kérje az Alkotmánybíróságtól a luxusadótörvény alkotmányossági felülvizsgálatát.

Sérti az egyenjogúságot, a jogbiztonságot és az arányosság elvét

A Petykó Zoltán BKIK-elnök és Vadász György általános alelnök által aláírt nyílt levél szerint a luxusadóról szóló törvény megkérdőjelezi a jogbiztonságot, sérti a jövedelem- és vagyonarányos közteherviselés, a jogegyenlőség, a köz- és a magántulajdon egyenjogúságának alapelvét. Mindezt arra alapozzák, hogy a törvény csak a magánszemélyekre érvényesíti ezt az adófaját, az állami, az önkormányzati és a gazdálkodó szervezetekre nem. Ezenkívül nem a magánszemély vagyoni helyzetéhez igazodóan és nem arányosan veti ki az adót, nem veszi figyelembe a vagyont terhelő, azt csökkentő hitelt, nem adóztatja meg a vagyon további elemeit: például az értékpapírokat, a készpénzt, a műtárgyat, a nemesfémet vagy a luxusjárműveknek számító helikoptereket, hajókat. Szintén alkotmányellenesnek tartja a BKIK azt, hogy kétszeresen kell adózni a luxusadó szerinti ingatlan után, ha az ilyen magánberuházás adózott jövedelemből valósult meg. A hiányosságok között említi a nyílt levél azt is, hogy a törvény nem rendelkezik a külföldön lévő ingatlanok sorsáról.