A Malév Zrt. 2008. december 19-re összehívott rendkívüli, majd felfüggesztett közgyűlésének mai folytatásán a főtulajdonos, az Airbridge Zrt. javaslatára az igazgatóságból visszahívták Borisz Abramovicsot, az igazgatóság elnökét, és testvérét, Alexander Abramovics igazgatósági tagot. A Malév közleménye szerint a felügyelőbizottság összetételében változás nem történt.
A Malév tőkehelyzetének rendezését célzó napirend kapcsán a főtulajdonos indítványára a közgyűlés felkérte a légitársaság igazgatóságát, hogy vizsgálja meg a tőkerendezés lehetséges módjait, egyebek mellett a tőkeleszállítás és a tőkeemelés lehetőségeit. A légitársaság közgyűlése – az Index információi szerint tíz nap múlva – a közlemény szerint "a megfelelő előkészítés, az igazgatóság beszámolójának ismeretében hozza meg döntését a légitársaság tőkehelyzetének rendezéséről és friss tőke bevonásáról, a vonatkozó jogszabályokkal és az EU normákkal összhangban".
Utóbbi kitétel arra utal, hogy a Malév uniós repülési engedéllyel rendelkező nemzeti légitársaság, az ezen státusz biztosította repülési jogok megtartásához – amire egyébként a privatizációs szerződés is kötelez – az szükséges, hogy a cég többségi magyar tulajdonban maradjon. A Malév fő, 99 százalékos tulajdonosa az Airbridge, melyben 49 százalékos részesedése van Borisz Abramovicsnak, 51 százalékot pedig két magyar állampolgár, Kiss Kálmán egykori határőr tábornok és Költő Magdolna tulajdonol.
A Malév a 2007-es privatizáció óta nem tudott talpra állni, a cég továbbra is veszteséges, tartozásai tízmilliárdos nagyságrendűek. Idén szeptemberben 30 millió eurós hitelt vett fel az orosz Vnyesekonombanktól, a gondokat azonban lényegében ez sem oldotta meg. Korábbi hírek szerint több orosz mentőkötél lehetősége is felmerült, ezek egyike, hogy az Aeroflot venné át a Malévot, ez azonban a nemzeti légitársasági státusz fenntartását kizárja: korábbi sajtóértesülések szerint ugyan a most leváltott, bár az Airbridge valódi urának tekinthető Abramovics szívesen eladta volna 49 százalékos tulajdonrészét és kiszállt volna a Malévból, és az Aeroflot a két magyar tulajdonrészének átvételét is szorgalmazta, így viszont bukna a különleges jogokat biztosító uniós repülési engedély. A tulajdonosváltáshoz szükség van az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hozzájárulására is a privatizációs szerződés alapján.
Az MNV-nek a tulajdonosváltás jóváhagyásán kívül sok eszköze nincs arra, hogy befolyásolja a Malév működését. Noha 50 millió forint fölötti üzleti tranzakciókról tájékoztatni kell az eladót, az MNV közvetlenül a Malévvel nincs kapcsolatban, "üzleti kapcsolatunk AirBridge Zrt.-vel, mint vevővel van, és csak közvetett módon, részben a Malév Vagyonkezelő Kft.-n keresztül értesülünk a Malév ügyeiről" - mondta az Indexnek még decemberben Száraz Gábor, az MNV szóvivője. Ez azért fontos, mert, mint mondta, tudnak a milliárdos nagyságrendű, részben lejárt tartozásról, "látjuk, hogy a beszállítók, a repülőtér, a lízingcég felé vannak elmaradások, de ebbe az MNV-nek nagyon beleszólása, ráhatása nincs".
A Malév csak a Budapest Airportnak több mint tízmilliárd forinttal tartozik, és bár ezt átütemezték és fizetik, további jelentős összegekkel adósa más beszállítójának. A cég helyzetét ismerők szerint nem lenne meglepetés, ha a repülőgépeket lízingelő cég egyszerűen lefoglalna egy gépet.
A Malév menedzsmentje a finanszírozási kérdések rendezésének ideje alatt is változatlanul tovább folytatja a 2008-ban elhatározott fejlesztések és célok végrehajtását a légitársaság valamennyi területén – áll a társaság ma kiadott közleményében. Mindeközben a légitársaság menedzsmentje véglegesíti a Malév Zrt. 2009. évi valamint a középtávú üzleti tervét, amely a tőkerendezést célzó előterjesztéssel összhangban kerül az igazgatóság következő ülésére. Az igazgatóság dönt majd arról is, kit választ soraiból elnöknek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
