Iván
8 °C
22 °C

Tovább hízhat a libamáj?

2008.09.19. 10:55
Október 1-jével lekerülhetnek a Négy Mancs feketelistájáról a magyar üzemek, ha az állatvédők is elfogadják a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által kidolgozott, és a hazai termelők és feldolgozók szakmai szervezetei által támogatott kompromisszumos javaslatot. A kacsa- és libatömés marad, de a jövőben kötelezően címke jelölné a csomagoláson, hogy a terméket töméses hízlalással állították-e elő. Így a fogyasztó döntésére bízzák, hogy ennek a ténynek a tudatában megvásárolja-e ezeket.

Ahogy múlt héten lapunk is megírta, a hazai kacsa- és libamájtermelők törvényi védelmet követelnek, mivel az elsősorban a legnagyobb hazai feldolgozót, a Hungeritet célba vevő, a Négy Mancs állatvédő szervezet által indított német és osztrák bojkott miatt már idén is 2 milliárd forintos veszteség érheti az ágazatot (a Négy Mancs elérte, hogy az egyik legjelentősebbnek számító német piacon számos lánc ne forgalmazza a hízott libamájat). Ezért a hét folyamán Szirbik Imre szocialista és Erdős Norbert fideszes képviselő is felszólalt a termelők érdekében.

Süth Miklós, országos főállatorvos, a felek között közvetítő FVM szakállamtitkára arról számolt be lapunknak, hogy az állatvédő szervezet elfogadására vár az a kompromisszumos javaslat, mely szerint a jövőben a csomagoláson kötelezően feltűntetnék, hogy a kacsából vagy libából készített terméket töméses hízlalással állították-e elő. Így a fogyasztó döntésére bíznák, hogy ennek a ténynek a tudatában megvásárolja-e ezeket.

A termelőket és a feldolgozókat képviselő szakmai szervezetek, a Baromfi Terméktanács, a Kacsa Szövetség és a Lúd Szövetség már támogatásáról biztosította a javaslatot. A Négy Mancs osztrák állatvédelmi szakértőkkel kiegészült képviselőivel legközelebb október 1-jén tárgyalnak az FVM illetékesei, akik szerint sokat finomodott a két fél álláspontja a vita kirobbanása óta, így minden remény megvan a megegyezésre.

Az FVM szakembere reményét fejezte ki, hogy mivel a címkés megoldás bevezetését egyelőre csak a magyar termelők vállalták, ez előnyt fog számukra biztosítani francia és bolgár versenytársakkal szemben, és az állatvédők szemében is pozitív üzenetet hordoz.

Süth Miklós emlékeztetett rá, hogy az 1998-ban elfogadott állatvédelmi törvény végrehajtási rendeletében (32/1999. számú FVM rendelet, 4. számú melléklet) az állatvédők által említett francia libamáj-előállítási kódexnél szigorúbban szabályozták az állatok védelme érdekében a tömési folyamatot. Továbbá a termelők által követelt, a libamáj hungaricummá történő nyilvánításának folyamata már a válság kirobbanása előtt, júniusban elkezdődött. A hízott libamáj felkerült a hungaricumok védelméről szóló országgyűlési határozatban szereplő védendő termékeket felsoroló listára. Mivel az uniós jog sem tiltja a kacsa- és a libatömést, így annak jogi háttere teljesen biztosított.

A szakember kifejtette, hogy Lengyelországban nem állatjóléti okokból hagytak fel a kacsa- és libatöméssel, hanem mert hiányzott a szükséges szakértelem és az ágazat teljesen marginális volt. Ezzel szemben Magyarországon sok család megélhetése függ a libamáj-termeléstől, és a termelők általában több nemzedék óta foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. Mivel a máj egy igen sérülékeny szerv, ezért csak nagyon óvatosan eljárva lehet az állatokat tömni. A termelőknek anyagilag sem érdeke, hogy az állatokra veszélyes technológiát alkalmazzanak,

Süth Miklós felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a Négy Mancsnak tudomása van az állatokat kínzó termelőkről, azt az állatvédelmi törvény értelmében közölhetik az illetékes nyomozószervekkel. A szervezet megígérte, hogy átadja a szerintük törvénysértően működő telepek pontos címlistáját.

A tárca képviselője hosszú távon abban látja a megoldást, hogy a tömésről más, kidolgozás alatt álló technológiákra állnak át a termelők. Ezek azonban jelenleg még nem tudják ugyanazt a minőséget produkálni, amelyet a fogyasztók elvárnak.