Nagy ligniterőműbe fektetünk

Komoly beruházásra készül a Magyar Villamos Művek: a jórészt német, negyedrészt saját tulajdonában lévő Mátrai Erőművel közösen új lignittüzelésű erőműblokk építéséről kötött szerződést. Az üzlettel kapcsolatban komoly környezetvédelmi és gazdaságossági kifogások is felmerültek, és erős ellenkampányt indított a WWF nevű nemzetközi természetvédelmi szervezet magyarországi csoportja.

Az MVM közgyűlése által novemberben jóváhagyott terv szerint 2010-15 között egy 400 és 600 MW áramot termelni képes blokk épülne a Mátrai Erőmű visontai telephelyén. Az erőműveket a helyi és a bükkábrányi lignitbányákból táplálnák. Az egész 200 milliárd forint körüli összegből épülne fel, 80 százalékban hitelből. Az építkezésnek legfontosabb előnye, hogy ez lesz a legnagyobb erőmű Magyarországon, amihez nem kell külföldről üzemanyagot szerezni. Ezért nemzetbiztonsági szempontból a legfontosabb erőmű lehet. A konstrukció környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból azonban nem egyértelműen állambarát, állítja a szerződés ismeretében a WWF. A német RWE számára azonban kifejezetten előnyösnek tűnik. A WWF szerint a beruházás aránytalanul drága, környezetszennyező és ellentétes az EU céljaival. Épp ezért az állami szerepvállalást irracionálisnak tartják.

Több mint 10 éve gondolkoznak rajta

Az új blokkok megépítése a meglévő erőmű mellé egyáltalán nem új. Lényegében ezt ígérte meg az állam az RWE-nek, amikor egy titkos mellékletet fűztek az 1995-ös privatizációs szerződéshez . Az Orbán-kormány felmondta ezt a mellékletet és 26 millió dollár kártérítést kellett fizetnie az RWE-nek. Aztán 2006-ban ismét napirendre került a bővítés, tervek készültek, de 2008 elejére a német központ visszavonulót fújt. Az EU előírása szerint ugyanis megszűnnek az ingyen kvóták, vagyis mindenütt, így az új tagállamokban is súlyos árat kell fizetniük a széndioxid kibocsátóknak. Márpedig a ligniterőművek nagyon sok széndioxidot termelnek, Európa 12 legszennyezőbb erőműve mind lignittel működik. A Mátrai Erőmű már ma is Magyarország legnagyobb széndioxid kibocsátója.

Az RWE tehát már a pénzügyi válság előtt úgy döntött, hogy nem éri meg építkezni. Nyáron azonban fordulat történt: az MVM bejelentette, hogy beszállna az építkezésbe és november 7-én a társaság közgyűlése megszavazta a tervet. E szerint az új blokkot egy MVMT nevű társaság építi és üzemelteti majd, amiben 74,9 százalékos tulajdonos lesz az MVM, a társtulajdonos 25,1 százalékkal pedig a Mátrai Erőmű lesz. Utóbbinak a negyede szintén az MVM-é, a felén az RWE két vállalata osztozik és tulajdonos még egy másik német cég is. Az MVM úgy számol, hogy még a magasabb széndioxid kibocsátási kvótákkal együtt is bőven megéri a beruházás. A 200 milliárdos építkezést az MVMT 80 százalékban hitelből finanszírozná.

Az állami szerepvállalástól megjött a németek kedve is beruházáshoz, és a WWF nevű környezetvédelmi szervezet szerint ebben komoly szerepe van annak, hogy az MVM számára nem túl előnyös konstrukcióra készül. A Mátrai Erőmű vezetője még a pénzügyi válság előtt azt mondta, hogy a beruházás 25 év alatt térülhet meg. Azóta viszont megdrágultak a hitelek, az ország leminősítése után különösen érvényes ez egy magyar állami vállalatra. A WWF szerint a mostani hitelek annyira drágák, hogy lehet, hogy a beruházás soha nem térülne meg. A megnövekvő kamatköltségeket pedig végső soron az adófizetőknek kell megfizetniük, hiszen ha adóssága miatt kevesebbet fizet az államkasszába az MVM, akkor a hiányt mások adójából kell pótolni. Az MVM saját számításai szerint megéri belevágni az építkezésbe. A beruházásra az első ajánlatokat februárba várják, ezek ismeretében május 9-én dönt az MVM közgyűlése az indulásról.

Az RWE fix bevételei

Az MVMT a Mátrai Erőműtől bérli majd az új blokkok területét, tehát az RWE dominálta cégnek egy fix bevétele máris van. Szintén biztos bevételt jelent majd, hogy a Mátrai Erőműhöz tartozó közeli bányákból hozzák a lignitet. Az üzemeltetés is a Mátrai Erőmű feladata lesz, tehát akármi is történjék, folyamatos és biztos bevételre számíthat az RWE.

Az MVMT-től az áramot majd az MVM leányvállalata veszi meg. Mint láttuk, a beruházás várható megtérülése (a hitelválság előtti számítások alapján) 25 év. Az EU ugyan tiltja az 5 évnél hosszabb távú áramvásárlási szerződéseket, de nyilvánvaló, hogy az MVM nem hagyhatja bedőlni a saját tulajdonú vállalatát, mielőtt a felvett hiteleket sikerülne visszafizetnie. Vagyis legalább 25 évig egészen biztos, hogy vesz majd az MVM innen áramot, és az MVMT bérli a területet, veszi a lignitet és fizet az üzemeltetésért.

A fentiek miatt a kereskedelmi kockázat teljesen az MVM-re marad, míg az RWE gyakorlatilag kockázat nélkül vághat bele a beruházásba.

Maga a beruházás európai összehasonlításban elég drágának számít: az RWE Neurathban épülő ligniterőműve 1,05 millió euróba kerül megawattonként, míg Visontán 1,93 millió euróba kerülne minden megawatt kapacitás felépítése.

Nemzetbiztonsági érdekek

Fontos érve a beruházás támogatóinak, hogy ha nem épül új erőmű, akkor nem lesz áram. Erről beszélt lapunknak Kocsis István, az MVM előző vezetője is (aki egyébként 1995-ben maga írta alá az ÁPV nevében a Mátrai Erőmű eladását az RWE-nek, majd 1998-2002 között az RWE vezető munkatársa volt, jelenleg pedig a BKV vezérigazgatója).

Ugyanakkor jelenleg számos erőmű épül. Az MVM idén írt alá egy összesen 185 MW-os fejlesztést a Dunamenti Erőműben, 120 MW kapacitásnövelés készül a Bakonyi Erőműben, 230 MW-s gázerőmű épül Vásárosnaményben, 2-szer 440 MW-os Gönyűben és állítólag óriási, 2400 MW-os gázerőművet épít az Emfesz Nyírtasson. A Mol Százhalombattán készül 800 MW-os erőművet építeni a CEZ-cel. Felmerült továbbá a Paksi Atomerőmű bővítése is.

Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy az MVM számítása szerint 2020-ig várhatóan több mint 5000 MW-nyi erőmű kiesik a rendszerből, mert lejár a szavatosságuk. Ráadásul a magyarországi villamosenergia felhasználás az elmúlt évtizedben évente másfél százalékkal növekedett. (Ez a trend a zöldek becslése szerint nem marad így, mert az EU jelentős takarékossági programot írt elő a tagállamoknak.)

A visontai beruházás mellett talán a legfontosabb érv, hogy a legtöbb új erőmű gázzal működne, viszont Magyarországon alig van földgáz. Vagyis Magyarország teljesen kiszolgáltatott az oroszoknak. A gáz elégetése ugyan környezetbarátabb és magasabb hatékonyságú mint a lignité, de külföldről kell megvenni. A lignit viszont olcsóbb és itthon van, vagyis nemzetbiztonsági szempontból sokkal jobban járhatunk elégetésével. Kérdés, hogy úgy is megéri-e, ahogy ezt most tervezik.

A beruházás támogatói szerint egyértelműen igen a válasz. Az új blokk önmagában Magyarország háztartási villamosenergia-felhasználásának mintegy ötödét biztosítaná és a termelt áram előállítása nem függene az olaj (illetve az ehhez kötött gáz) világpiaci árától.

Közvetett előnyök a németeknél

Az ellenzők viszont úgy tartják, hogy ezen az üzleten az állam veszteni fog, az RWE viszont nyerni. Hosszabb távon például előnyt jelent az RWE számára, hogy a mostani bányajáradéki rendszert az új blokkok tulajdonosi szerkezete bebetonozhatja. Magyarországon most sokkal kisebb adó sújtja a szénbányákat mint a földgázmezőket. A hazai földgáznak kétszer akkora a fűtőértéke mint a szénnek, mégis a gáz után 200-szor annyi adót szednek be, ez még a szénbányász lobbi régi eredménye. Ha az állam (az MVMT-n keresztül) 25 évre eladósodik egy szénalapú erőműben, akkor elemi érdeke lesz, hogy ezt az aránytalanságot ne korrigálja belátható időn belül. Ez megint az RWE-nek lesz nagy üzlet, hiszen a cég a saját többségi tulajdonban lévő blokkjait is kis járadékkal terhelt alapanyaggal táplálhatja majd.

A beruházáshoz kapcsolódó tervek között szerepel, hogy arrébb kéne tenni a Miskolc-Budapest vasútvonalat. Csincse községnél ugyanis a vágányok kettévágják a lignitbányát, ez már eddig is problémát jelentett. A tervek szerint elképzelhető, hogy PPP beruházásban 21 milliárd forintért arrébb tennék a síneket és a csincsei vasútállomást is. Végső soron ezt is az állami többségű vállalat fizetné, holott az RWE nagyobb haszonélvezője lesz a megnövelt bányának, hiszen régi blokkjai több lignitet igényelnek mint a tervezett új.

Az RWE úgy is kereshet az üzleten, hogy a hosszabb távú tervek szerint az új blokkok széndioxid mosót is kapnának. Ez csökkentené a káros anyagok kibocsátását és kevesebb kvótapénzt kellene majd fizetni. A terv szerint a mosót az RWE szállítaná, a saját fejlesztésú technológiát Niederaussemben most tesztelik. Ha jól működik, akkor az MVMT majd 120-200 millió euró közti összeget költhet rá.

A WWF ráadásul attól tart, hogy az RWE felveri az új blokk működésének árát, hogy a Mátrai Erőmű kisebb hatásfokkal termelő régebbi blokkjai ne kerüljenek hátrányba az árversenyben. (Az MVM ár alapján veszi át az áramot, addig vásárolva egyre drágábban, amíg ki nem tudja elégíteni az igényeket.)

A bányák rejtett visszafoglalása

Az új blokk 40 évig működhetne és fokozatosan be kell zárni a régieket. A 2020-as évekre az utolsó régi blokk is kiöregedik majd. A beruházás támogatói szerint nagyon fontos érv, hogy ezzel lényegében az 1995-ben az erőművel együtt eladott bányák visszakerülnének egy állami többségű cég felügyelete alá, hiszen onnantól kezdve csak az MVMT blokkja venné a lignitet. Így a bányához kapcsolt beruházások hosszú távon az állami cég javát szolgálhatják inkább. Ráadásul ezzel az egyetlen komoly hazai energiahordozó készlet állami felügyelet alá kerülhetne. A beruházás ellenzői szerint ez csúsztatás, mert azt valószínűsítik, hogy a meglévő blokkok egy részének élettartamát az RWE meghosszabbítja majd.

Szénerőmű-ellenes hangulat Brüsszelben

Kérdéses az is, hogy egyáltalán megépülhet-e az új erőmű a tervezett széndioxid kibocsátási paraméterekkel. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága októberben elfogadott egy olyan tervezetet, ami 2015-től tiltaná az 500 gramm széndioxid / kilowattóra feletti kibocsátású erőművek üzembe helyezését, sőt a holland kormány már 350 gramm széndioxid / kilowattóra felső korlátot javasol. A tervezett blokk 860 gramm széndioxidot enged a levegőbe minden kilowattóra megtermelésekor. Várhatóan 10 százalék állati hulladékot és egyéb biomasszát is tüzelnének az új blokkban, de így sem csökkenne ez az érték 780 gramm alá. Vagyis elvben lehet, hogy mire kész lesz az erőmű, addigra be is tiltják.

Ugyanakkor az MVM fontos érve, hogy a Mátrai Erőmű mostani széndioxid-kibocsátását 20 százalékkal csökkentené az új blokk megépülése. Ráadásul az iparág sok képviselője nem hisz az európai szigorítások fent jelzett mértékében, ezek szerintük csupán a legradikálisabb forgatókönyvek.

Szintén a beruházás mellett szól, hogy az új blokk barnamezős beruházásnak számít, vagyis erőművi területen épülne, ami környezetbarátabb megoldás, mintha valahol egy új erőművet kellene építeni.

Hány ember munkahelye?

Fontos érve az MVM-nek a beruházás mellett, hogy munkahelyeket teremt. Várhatóan 280 ember megélhetését biztosítaná az építkezés után az új blokk, vagyis ez azt jelenti, hogy valamivel több mint 700 millió forint / munkahely lesz ennek az ára. Az MVM azonban ennél sokkal több munkavállalóval népszerűsíti a tervet, de az általuk említett 2000 emberre csak az építkezés ideje alatt lesz szükség. A beruházás tervéhez csatolt adókedvezményre vonatkozó kérelem tartósan 80 új munkahellyel és 200 megtartásával számol.

A WWF úgy tartja, hogy mindenképpen jobban megérné kisebb, megújuló forrásokra épülő erőműveket építeni. Az EU előírásai is a takarékosabb technológiák és az alternatív energiaforrásokat szorgalmazza. Ezzel a trenddel szembe megy a természetvédők szerint a mátrai beruházás, ami számításaik szerint az államnak aránytalanul drága lesz.