Egymilliárdos megabüntetés a MÁV-nak

A GVH szerint a MÁV több eszközzel is nehezítette potenciális versenytársai piacra lépését. A magánvasutakkal kötendő pályahasználati szerződés előfeltételeként bankgarancia nyújtását írta elő, illetve nehezítette, késleltette, illetve megakadályozta e társaságok hozzáférési igényeinek teljesítését a tulajdonában és kezelésében álló ipar- és rakodóvágányokhoz (beleértve a vonatok kiszolgálását is). Ezen felül egyes kiemelt jelentőségű tömegáru-fuvaroztató vállalkozásokkal 2003-ben, 2004-ben, illetve 2005-ben kizárólagossági kikötést tartalmazó, több évre szóló fuvarozási szerződést kötött.

Szabad piac

A Magyarország európai uniós csatlakozásával egy időben, 2004. május 1-jével megvalósult vasúti piacnyitás értelmében a vasúti teher- és személyszállításban megnyílt a lehetőség új társaságok belépésére a hazai vasúthálózaton. Az új, saját hálózattal nem rendelkező vasúttársaságok működéséhez szükséges vasúti pálya és más pályatartozékok használatához, illetve egyes járulékos szolgáltatásokhoz a MÁV ZRt.-nek (valamint a kezelésében lévő vasúti infrastruktúra tekintetében a GySEV ZRt.-nek) diszkriminációmentes hozzáférést kellene biztosítania.

A vizsgálat valamennyi pontjában elmarasztalták a MÁV-ot, azaz megállapították, hogy a társaság viselkedése a versenytörvénybe ütközött. Versenyjogilag indokolatlannak minősült, ezáltal alkalmas volt a magánvasutak piacra lépésének nehezítésére, hogy a MÁV ZRt. pályavasúti üzletága az országos közforgalmú vasúthálózat használatához szükséges - a 2004/2005. menetrendi évre szóló - pályahasználati szerződések megkötése során biztosítékként valamennyi magánvasúttól egységesen az éves pályahasználati díj 2,5 hónapra eső részének megfelelő összegű, feltétel nélküli bankgaranciát kért.

Hasonló hatással volt a piacra lépésre a MÁV ZRt. azon magatartása, amelyet a magánvasutak egyes konkrét - de nem az országos közforgalmú hálózathoz tartozó - pályaszakaszokhoz (elsősorban ipar- és rakodóvágányokhoz) történő hozzáférési igényeinek teljesítése során tanúsított, s amelyre külön szabályozás nem vonatkozott. A MÁV ZRt. tulajdonában vagy kezelésében lévő iparvágányok működtetését a MÁV árufuvarozási üzletága látta el, amely egyben a magánvasutak fő versenytársának számított. Ennek következtében a MÁV egyik üzletága olyan - visszaélésre alkalmas - helyzetbe kerülhetett, hogy jórészt tőle függött a hozzáférési kérelmek érdemi elbírálása, a hozzáférések biztosítása, és számos esetben ténylegesen is megakadályozta, illetve nehezítette, hogy a magánvasutak az iparvágányokkal rendelkező fuvaroztató cégeknek szállítási feladatokat teljesítsenek.

Ugyancsak piaclezáró, azaz a piacra lépést nehezítő magatartásnak minősült a MÁV ZRt. részéről az, hogy a piacnyitást megelőzően, illetve közvetlenül azt követően négy, kiemelt jelentőségű fuvaroztató céggel több évre szóló, kizárólagos szállítási keretmegállapodásokat kötött. Ezen cégek (amelyek között megtalálhatók a Mol, a BorsodChem, a Mátrai Erőmű és a Magyar Alumínium Rt. nevében eljáró cégek) a megállapodás hatálya alatt akkor sem fordulhattak a magánvasutakhoz, ha azok a MÁV ZRt.-nél lényegesen kedvezőbb feltételeket tudtak volna kínálni.

Enyhített egymilliárd

A Versenytanács a MÁV-ot egymilliárd forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. A kiszabott bírság összegét a MÁV ZRt. árufuvarozási üzletágának méretével, a jogsértés súlyával és időtartamával arányosan állapították meg - hangsúlyozta a GVH. A bírság mértéke kifejezi, hogy a GVH az állam által elhatározott piacnyitást akadályozó vállalkozói magatartásokat szigorúan ítéli meg. A MÁV ZRt. által elkövetett versenyjogsértések különösen érzékeny helyzetben és időszakban érintették hátrányosan az újonnan piacra lépni szándékozó magánvasutakat, kockáztatva a piacnyitás sikerességét. A piacnyitást követő időszakban a korábban monopolhelyzetet élvező céget fokozott versenyjogi felelősség terheli, ha magatartásával indokolatlanul és jogszerűtlenül korlátozza, nehezíti az újonnan megjelenő vállalkozások üzleti lehetőségeit.

A bírság kiszabásakor figyelembe vette a Versenytanács azt is, hogy a MÁV ZRt. 2006 májusától vállalta, önként tartózkodik a kizárólagos szerződéses kikötések érvényesítésétől. Enyhítő körülmény, hogy időközben a MÁV ZRt. olyan belső szervezeti változásokat eszközölt, amelyek révén a jövőben elkerülhető lesz a hálózathoz való hozzáférés megnehezítésében testet öltő jogsértés, mivel az önálló gazdasági társaságba szervezett MÁV Cargo ZRt. már nem rendelkezik iparvágányok tulajdon- vagy kezelési jogával.