Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Szolgáltatóközpont lesz a pályaudvarokból

2007.08.09. 08:05
A nagy fővárosi pályaudvarok iránt jelentős a magántőke érdeklődése, a MÁV azonban maga is készül ingatlanalapok létrehozására, amelyekben az értékes épületeit vonná be. Az állomásokat magántőkéből fogják fejleszteni, ezért cserébe az épületeket a vállalkozó üzemeltetheti majd.

A tervezett összeg kevesebb mint tizede folyt be 2006-ban ingatlaneladásokból a MÁV-nál. A fő ok a stratégia hiánya, valamint az értékesítések és az ingatlanrendezések nem kellően alapos előkészítése volt – válaszolt a Világgazdaságnak a gazdasági tárca vagyongazdálkodásért felelős főosztályvezetője. Zana Tibor nem kívánta megjelölni a remélt bevétel nagyságát, a MÁV-nál viszont arról tájékoztatták a lapot, hogy a 2005-ben tervezett 7,4 milliárdból 3,8 folyt be, a 2006-os 9,8 milliárdból pedig csak 600 millió.

A vasúttársaságnál azzal magyarázták a helyzetet, hogy a rendezett ingatlanokat a korábbi években eladták, az utóbbi időben azokra került sor, amelyek értékesítésének az előkészítése hosszabb időt igényel. Az eladási nehézségek miatt a társaság új ingatlanstratégiát fogadott el, átszervezte ingatlangazdálkodási területét, s ez személyi változásokkal is járt.

Zana Tibor becslést sem adott a vasúttársaság teljes ingatlanvagyonának nagyságára, de a napokban megjelent, 420,244 milliárd forintos mértéket pontatlannak nevezte. Bár az összeget közlő Magyar Nemzet is megírta, hogy a MÁV nem csak saját tulajdonú ingatlanokat kezel, azt viszont nem, hogy emiatt jelentősen csökkentendő a teljes vagyon 420,244 milliárdos nagysága. Márpedig ezen belül komoly tételt képviselnek például a forgalomképtelen vasúti pályák, amelyek kizárólagos állami tulajdonosa a Kincstári Vagyoni Igazgatóság.

Négy üzemeltetési mód

A továbbiakban négy párhuzamos módon akarja a nem vasútüzemi ingatlan vagyonát hasznosítani a MÁV – mondta a főosztályvezető. Egyrészt a forgalomképes és jó hozamtermelőkből ingatlanalapokat kíván létrehozni, ezek végleges összetételéhez még nem kérte a gazdasági tárca jóváhagyását. A MÁV-tól viszont megtudtuk, az értékesítésből tízmilliárdos nagyságrendű bevétel várható, ezeket a MÁV az alapon keresztül úgy várja, hogy idő szerint optimalizálhassa, rövid, illetve középtávon egyaránt.

A nem értékesíthető ingatlanok további bérbeadása a másik hasznosítási irány. Az ingatlanok harmadik, jelentősebb költségráfordítás nélkül is eladható csoportját a szükséges nyilvántartási rendezések után pályázati úton értékesíti majd a MÁV. A negyedik csoport a projekttársasági formában fejlesztendő, majd eladandó ingatlanok köre. Ezek közé sorolhatók az elővárosi vonalakra tervezett városkapuprojektek. A kijelölt pályaudvarokat városkapu jellegű szolgáltató központokká kell majd fejleszteni. A munkát a magas költségigények miatt a MÁV nem egyedül, hanem olyan projekttársaságokon keresztül végzi majd el, amelyekbe külső befektetőket is bevonna.

A MÁV-tól kapott tájékoztatás szerint magántőkéből lehetne a pályaudvarok, állomások utasforgalmi területeit felújítani, átépíteni, a vasútállomási utasszolgáltatásokat kialakítani, korszerűsíteni. A fejlesztések során a felesleges, használaton kívüli ingatlanrészek értékesítésére is sor kerülhet. Olyan megoldásokat részesít előnyben a MÁV, amelyekben megtartja a befolyását az ingatlanok hasznosítása felett.

A befektetőket a nagy fővárosi pályaudvarok érdeklik

Jelenleg a magántőke főként a nagy budapesti pályaudvarok iránt érdeklődik (Déli, Kelenföldi, Keleti), ezek fejlesztésének előkészítésére a vasútcég már részben megalapította a projekttársaságokat. A Keleti pályaudvar felvételi épülete kizárólagos állami tulajdonban tartandó műemlék épület, itt tehát eleve nem lehet szó eladásról, csak a hasznosítási jogok meghatározott időre történő átadásáról annak fejében, hogy a befektető fejleszti a pályaudvart.

Egyébként számos külföldi példa van arra, hogy a vállalkozó csak üzemelteti a pályaudvart. Általában az állomásépület hasznosítási jogát 20-25 évre értékesítik, a fejlesztésekért cserébe. Magyarországon ilyen konstrukcióban kisebb érdeklődés volt a vidéki nagyállomások fejlesztésekor a magántőke bevonására (Miskolc, Nyíregyháza, Záhony, Sátoraljaújhely, Szombathely, Szeged), és így van ez a soron következő (Pécs, Debrecen) nagyállomásokon is.

Az igazán nagy bevételt ugyanakkor a fő üzletágak eladása adná. Ismert, hogy a MÁV Cargo Zrt. értékesítése már folyik. Zana Tibor szerint nem valószínű, hogy a következő lépésben a már szintén kiszervezett személyszállítás kerülne sorra. A tevékenységhez ugyanis állami támogatás társul, s amíg nem tisztázták egyértelműen, hogy az állam mint megrendelő milyen minőségű és méretű közszolgáltatást vár el a személyszállító vasúttársaságtól, és abból mennyit tud finanszírozni a szigorú költséggazdálkodás alapján, addig nincs realitása a MÁV Start magánkézbe adásának.

Vagyis vélhetőleg a gépészetnek kereshető előbb új gazda. A tevékenység kiszervezésének előkészítése tart, de ez sem egyszerű. Pontosan fel kell mérni a gépészet és a tartósan a MÁV-nál maradó infrastruktúra üzleti kapcsolatát, amelyet majd egy piaci alapon működő MÁV–MÁV-gépészet szerződésnek kell felváltania.