További Magyar cikkek
Péntek hajnali háromtól nem veszik fel a munkát azok a vasutasok, akik a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezetének tagjai. Az érdekképviselet általános, tehát az egész ország területére kiterjedő, és határozatlan idejű munkabeszüntetést hirdetett – jelentette be Gaskó István, a szakszervezet elnöke.
Felelősségről beszélnek
Azt már korábban közölte a VDSZSZ, hogy február 1-jétől határozatlan idejű sztrájkot kezd, de korábban azt mondták, hogy ez úgynevezett gördülő sztrájk lesz, tehát az érdemi munkabeszüntetésnek nemcsak a végső, hanem a kezdő időpontját sem jelentik be. Gaskó az Index kérdésére most azt mondta: az operatív utastájékoztatás megkönnyítése, az utasok iránt érzett felelősség érdekében jelentették be mégis a sztrájk időpontját.
A VDSZSZ az utolsó vasutas szakszervezet, mellyel nem sikerült megállapodnia a MÁV- és a MÁV-leányvállalatok vezetéseinek, előbbi a másik négy, utóbbi a másik három reprezentatív szakszervezettel már aláírta a megállapodást. A két legfőbb követélésük: tíz százalékos béremelés a MÁV-ból kiszervezett cégek dolgozóinak, illetve a privatizált MÁV-Cargóból származó bevételből 2,5 havi bér kifizetése valamennyi MÁV-os dolgozónak (kivéve a cargósokat).
Mennyi az annyi?
A tíz százalékos béremelés a MÁV Startnál, a MÁV Trakciónál és a többi MÁV-leányvállalatnál nagyjából 4-5 milliárd forintos pluszkiadást jelentene, mondta el az Index kérdésére egy csütörtöki háttérbeszélgetésen Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója. A pluszkiadást vagy a jegyárakban, vagy az erre az évre tervezett 113 milliárd forintos költségvetési támogatás emelésében kellene érvényesíteni. Heinczinger kiemelte: a VDSZSZ a 2002 és 2006 között érvényes megállapodás egy olyan kitétele alapján követeli a pénzt, amely a 2007-ben életbe lépett megállapodásban már nem szerepel.
A MÁV vezetőségének számításai szerint a 2,5 bérkövetelés ennél is jóval nagyobb kiadást jelentene. Ez a bértömeg 26-30 milliárd forint, ami a járulékokkal együtt elérheti az 50 milliárdot is, mondta Heinczinger. A MÁV vezérigazgatója egy csütörtöki háttérbeszélgetésen jelezte azt is: a privatizációs bevétel terhére történő ilyen kifizetés példa nélkül álló lenne, már csak azért is, mert a privatizációs törvény ezt megtiltja.
A MÁV vezetése pontatlanul számol, mert 700 000 forintos két és félhavi átlaggal számolva a 30 000 dolgozó bérkövetelése 21 milliárd forint, reagált erre Gaskó. A szakszervezeti elnök szerint nem tiltja a privatizációs törvény, hogy a magánosításból befolyt összegből jutassanak a dolgozóknak. A VDSZSZ azt is elfogadná, ha a követelés egy részét nem bérként, hanem költségkímélő módon, adómentes béren kívüli juttatásként kapnák meg a vasutasok.
Nem bíróság, sztrájk
A szakszervezeti vezető a tíz százalékos követeléssel kapcsolatban elismerte, hogy az érvényes megállapodás arra nem vonatkozik. "Ha az amennyiben érvényes megállapodás rögzítette volna az emelés mértékét, nem sztrájkot hirdetünk, hanem bírósághoz fordulunk" – mondta kérdésünkre Gaskó.
Ugyanakkor aláhúzta: a korábbi megállapodás alapjául is az szolgált, hogy a MÁV-tól kiszervezett leányvállalatoknál dolgozók bére csökkent ahhoz képest, mint amennyit az anyacég keretein belül kaphattak volna, ez a helyzet pedig ma is áll. Szerinte 25-30 százalékkal marad el a leányvállalatoknál (például a MÁV Startnál vagy a MÁV Trakciónál) dolgozók bére attól, mint amit ma az anyavállalat keretein belül kaphatnának.
Mi jár ma?
Az egyelőre kérdéses, milyen mértékű bevétel- és forgalomkiesést eredményez ténylegesen a sztrájk. A VDSZSZ-hez tartozik a vonatvizsgálók többsége, e munkakör nélkülözhetetlen a vonatok elindításához. Az elégséges szolgáltatásról csütörtök délután kezdődnek meg az egyeztetések. A szakszervezet elképzelése szerint minden vonalon napi két vonatpár közlekedhetne, ami összesen napi kétszáz vonatpárt jelent, ami a töredéke a szokásos napi 3000-3300 vonatpárnak.
A MÁV vezetése szerint az elégséges szolgáltatást napi 1500 vonatpár elindításának biztosítása jelentené. A vasút azt szeretné, ha üzemkezdettől reggel nyolcig, valamint 13 és 19 óra között minden vonat közlekedne, valamint indulna még minden vonalon egy-egy vonatpár este nyolc után is. Ha egyetlen vonat sem közlekedne egész nap, az a MÁV-nak 700 millió forintos veszteséget okozna, mondta az Index kérdésére Heinczinger István.
A MÁV-vezetés azt közölte, hogy az internetes menetrendbe, az Elvirába nem lehet belenyúlni, hogy abban a sztrájknak megfelelően közöljenek információt a vonatok közlekedéséről. Viszont a vasút 40/49-49-49-es információs számán igyekeznek percre kész tájékoztatást adni a sztrájk idején is közlekedő vonatokról. Ha a várható vonatkésés miatt az utazás megkezdése előtt lemondunk az utazásról, a fizetett menetdíjat, IC/IP pótjegy árát kezelési költség levonása nélkül visszatérítik. A sztrájk miatt elmaradó IC, IP vonatokra megváltott helyjegyek, pótjegyek árát kezelési költség levonása nélkül térítik vissza.
Hány nap a határozatlan idő?
A VDSZSZ legutóbb nagyjából másfél hónapja, december 17-én szervezett határozatlan idejű vasúti sztrájkot. Akkor a szintén Gaskó István által elnökölt Liga konföderáció által a tb-reform ellen szervezett tiltakozáshoz csatlakoztak. A határozatlan idő azonban alig több, mint 12 órát jelentett; miután a parlament az esti órákban elfogadta az egészségügyi reformról szóló törvényt, leállították a hajnali hatkor kezdett sztrájkot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
