Mi történt a MÁV-biztosítóval?

Az egész történet április 4-én vette kezdetét, ekkor jelent meg ugyanis a PSZÁF-határozat, amelybõl kiderült, hogy felfüggesztik a biztosító egyesület kötelezõ gépjármû felelõsség-biztosítási (kgfb) termékének terjesztését, mivel tartalékhiányos állapot áll fent. Még ugyanebben a közleményben olvasható, hogy a felügyelet a vezetõ biztosításmatematikus és az elsõ számú vezetõ felmentését is kezdeményezte.

"Egy kisebb baki követõdött el"

Érdekes reakciót váltott ki a határozat megjelenése a MÁV elsõ emberébõl, Kiss Bálintból, aki úgy reagált, nem hajtja végre a határozatban foglaltakat. amely egyébként a Biztosítási törvény szerint is kötelezõ érvénnyel végrehajtandó. Ekkor még úgy nyilatkozott a vezetõ, hogy "egy kisebb baki követõdött el", ebbõl a kisebb hibából végül jókora botrány kerekedett...

Egy héttel késõbb, április 11-én aztán további érdekes események történtek, ugyanis a PSZÁF fõigazgatója, rendkívüli és azonnali célvizsgálatot rendelt el a MÁV Biztosítónál, a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnokságának (VPOP) hivatalos tájékoztatása alapján. A burkolt fogalmazás a sikkasztás gyanújának felmerülését jelenti. Ekkortól datálhatjuk azt az idõszakot, hogy felügyeleti biztosok látják el tevékenységüket az egyesületnél.

Még ugyanezen a napon jelent meg a VPOP közleménye, hogy a Központi Bûnüldözési Parancsnokság a Fõvárosi Fõügyészség kijelölése alapján különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt indított büntetõeljárást egy fõvárosi székhellyel rendelkezõ egyesület ellen, ennyibõl már lehetett tudni, hogy a MÁV-ról van szó.

A különösen nagy érték az elsõ becslések szerint megközelítette az 1 milliárd forintot, melyet állítólag több magánbankszámlán keresztül vontak ki az egyesületbõl, s egy új cég alapítására fordították volna, ide mentették volna át a MÁV állományát. Mindez persze nem sikerült, olyannyira, hogy végül sikkasztásért vették õrizetbe Kiss Bálintot, így nem tudott megjelenni egy korábban, ellene garázdaság vádja miatt indított perben (állítólag nekitámadt a tévéseknek, akik felvették, hogy a biztosító Andrássy úti székháza elõtt mozgássérült-engedéllyel parkol Mercedesével).

Fél szökési kísérlet

Az õrizetbe vétel után újabb érdekes hír jelent meg, Kiss Bálint megszökött két és fél órára, ugyanis azt állította rosszul van, miután a VPOP-központba szállítótták. A vezér eltûnt a kórházból, a vámosok szerint azért, mert a mentõsök nem mondták meg, hogy egy pénzmosási ügy fõszereplõjérõl van szó, sõt VIP-betegként adták át Kiss Bálintot. A mentõsök szerint viszont nem tartozik a feladataik közé az õrizetesek felügyelete, a vámosok pedig elve nem akartak beülni a rohamkocsiba.

Júniusban újabb csavar történt a MÁV Biztosító ügyében, ekkor ugyanis egy biztosított saját magát jelentette fel, mivel egyes ügyfelektõl a MÁV elnöke zsebbe visszakérte a kifizetett kártérítés egy részét, cserébe pedig a ténylegesnél magasabb összeget állapított meg a kárkifizetésnél.

Nagy a hiány - végsõ adatok

A júniusi közgyûlésen a kirendelt felügyeleti biztos, Gazda-Pusztai Sándor bejelentette, hogy a becsült veszteség 4,2 milliárd forintot tett ki a múlt év végén, a saját tõke hiánya pedig az elsõ negyedév végén 5,8 milliárd forintos volt.

Kiemelt figyelem kísérte eddig mindkét közgyûlést, hiszen az egész ügy a kgfb-állomány tartalékhiánya miatt indult el. Emlékezzünk vissza, a határozat szerint vagy meg kell szüntetni a tulajdonosoknak a hiányt, vagy át kell ruházni az állományt.

Ez az ügyfeleket kiemelten érinti, hiszen mivel biztosító egyesületrõl van szó, ezért a tulajdonosok a tagok. Emiatt aztán többször is felvetõdött, hogy esetleg pótdíj befizetésére lesz szükség, ezt azonban az eddigi közgyûlés során elvetették. Ezt ugyanis alapszabály-módosítás keretében kellett volna megszavazni, ugyanis a MÁV szabályzata kimondja, hogy a Biztosító Egyesület tagjait pótlólagos befizetési kötelezettség nem terheli, a szolgáltatások és az esetleges veszteségek fedezetét az Egyesület vagyona, a biztosítási díj, a viszontbiztosítás, valamint a biztonságtechnikai tartalékok alkotják.

Van más lehetõség

A másik út az állomány-átruházás, melyet a PSZÁF próbál a megvalósítás útjára terelni, eddig vajmi kevés sikerrel. Az állomány átvételére vonatkozó ajánlattételi a határidõ ma délben jár le, azonban úgy tûnik, senki sem siet átvenni az állományt. A SIGNAL biztosító közleményt adott ki az ügyletbõl való kivonulásról. Tegnap pedig a Világgazdaságnak juttatta el a Köbe vezérigazgatója, Takács János azt a levelét, amelyben világosan közli, nem adnak be pályázatot.

A mai napon mindenesetre a PSZÁF-sajtótájékoztatón, melyrõl mi is tudósítunk, minden kiderül, lesz-e biztosító társaság, amely hajlandó átvenni az állományt, ha nem, akkor mi lesz a további forgatókönyv. Ha lesz jelentkezõ, akinek kell a már meglévõ kgfb-állomány (ilyen biztosító társaság lehet, akinek a piacszerzés a cél), abban az esetben a MÁV ügyfeleinek majd rendelkezésére áll egy 30 napos idõszak, mikor átszerzõdhetnek egy másik társasághoz, ha ezt nem teszik meg, szerzõdéseik automatikusan átkerülnek.

Ha nem veszi át senki az ügyfeleket, abban az esetben az idei év kampányának végéig a kártalanítási számla terhére mûködtetik tovább az állományt. Ezt a számlát a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kezeli, ebbõl térítik meg a biztosítással nem rendelkezõ, gépjármû üzembentartók által okozott károkat, s a számla fedezi az ismeretlen üzembentartó által okozott, elsõsorban személyi sérüléses károkat is.

Ha az egyesület megszûnik, a kielégítési sorrend a következõ: a betegségbiztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségek, továbbá a balesetbiztosítási szerzõdésbõl eredõ, illetve a felelõsségbiztosítási szerzõdésbõl eredõ járadékfizetési kötelezettségek; a megszûnési eljárás kezdõ idõpontjáig bejelentett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások teljesítése; az elõre befizetett biztosítási díjak kifizetésének teljesítése; egyéb kötelezettségek teljesítése.

A pótdíjbefizetés megvalósulása egyáltalán nem valószínû, hiszen azt a tagoknak, vagyis a biztosító egyesület ügyfeleinek kellene megszavaznia, aminek kicsi az esélye, hiszen õk általában azért szerzõdtek a társasághoz, mert az a piacon a legolcsóbb ajánlatot volt képes felmutatni.

Kik érdeklõdtek - miért nem kell?

A MÁV állományáért eredetileg hat biztosító társaság jelentkezett, az úgynevezett adatszobában a Köbe, a K&H Biztosító, a Genertel, a Signal Biztosító, a Magyar Posta Biztosító és az Union Biztosító érdeklõdött. A MÁV Biztosító azért jelenthetett vonzó lehetõséget a "kérõk" számára, hiszen az átvett ügyfélállomány egy potenciális ügyfélkört jelent az egyéb biztosítási termékek szempontjából.

Mégsem sietnek a biztosító társaságok a MÁV ügyfeleiért, amit az egyesületet górcsõ alá véve meg is lehet érteni. Az egyik, igen sarkalatos ok, az elõbbiekben is említett olcsó biztosítás. A MÁV termékei alulárazottak, különösen akkor, ha az ügyfélállomány kockázatosságát nézzük.

A MÁV alacsony díjaival fõként a magas árérzékenységû, fiatal, fõvárosi ügyfeleket célozta meg, vagyis egy kockázatos ügyfélállomány állt össze. Az alacsony díjak azonban és a tartalékképzés elégtelensége nem voltak képesek fedezni az állandó mûködést és a fizetõképességet.

Az ajánlatot fontolgató biztosítók számára egy másik visszatartó ok a novemberi átkötési idõszak, hiszen nem lehet garantálni, hogy a megmaradt állomány valóban az átvevõnél marad, ráadásul a kampányig hátralévõ röpke három hónap alatt nem is lehet feldolgozni az állomány-átvételt, így egyszerûbb megoldás a társaságok számára, ha a váltási idõszakban megpróbálják elrabolni a felszabaduló ügyfeleket.

1999. június elsején kezdte meg tevékenységét a Vasutas Biztosítási Szervezõ Kft., amely a MÁV Rt. saját brókercégeként tevékenykedett. A MÁV Biztosító Egyesület ezen brókercég biztosítási állományának alapjain jött létre, s tényleges mûködését 2001. július elsején kezdte meg. Az induló tõke 31 millió forint, melyet 2003 áprilisában 251 millió forintra, aztán tavaly októberben 750 millió forintra emeltek.

A MÁV ÁBE honlapján fellelhetõ információk alapján az államvasutaktól még 2003-2004-ben búcsút vett az egyesület, legalábbis a MÁV-on kívüli piac felé fordultak, igaz a nevet megtartották. A hivatalos álarc mögött okként állítólag az áll, hogy egy kárrendezés kapcsán összetûzésbe került a két fél. A Magyar Államvasutak felbontott minden szerzõdést, amiért a biztosító egyesület egyébként kártérítést követelt.

Ebbõl késõbb botrány is lett, ugyanis a vasúttársaság a jogtalan névhasználat miatt beperelte az egyesületet. Az államvasutak szeretné megszüntetni a névegyezõséget, hiszen - bár ezt a per indításakor nem sejtethették - az események nem gyakorolnak jó hatást a már eddig is igencsak megtépázott hírnevû társaságra.

A legfrissebb, júniusi adatok szerint a MÁV Biztosító 195 266 darab kgfb-szerzõdéssel rendelkezik (a múlt évben ez 132 ezer volt), a casco-szerzõdések száma pedig 3724 darab. A 2007-es évi teljes díjbevétel 7,8 milliárd forintot tett ki, ebbõl a kgfb-bevétel 7 milliárd forintos volt.

Díjemelés réme?

Ha nem akad vevõ a MÁV Biztosító kgfb-állományára, igencsak érdekes váltási idõszak elé nézünk, ugyanis már eleve egy közel 200 ezres váltó-állománnyal indulunk neki a kampánynak. Az ügyfélállomány összetétele (melyet korábban már részleteztünk), a direkt csatornán keresztül tevékenykedõk malmára hajtja a vizet, hiszen az "eladó" ügyfelek is fõként az interneten keresztül érkeztek a MÁV-hoz. A piac és a többi ügyfél szempontjából pedig azt érdemes figyelembe venni, hogy a MÁV megszûnésével eltûnik az eddig legolcsóbb ajánlatot tevõ társaság, ami a verseny csökkenéséhez, a díjak emelkedéséhez vezethet.

Mielõtt bármelyik társaságra, vagy a szakmára ráhúznánk a vizes lepedõt, azért ne feledjük el, hogy a MÁV Biztosító csupán egy társaság, s ebbõl az esetbõl nem szerencsés, s nem is helytálló messzemenõ következtetéseket levonni a piacra vonatkozóan. S azt is tegyük hozzá, hogy a PSZÁF-nak is el kellett követnie valamilyen hibát ahhoz, hogy a dolgok idáig fajuljanak...