Megbízható a magyar gazdaság

Az elemzők által vártnál 0,4-0,6 százalékponttal alacsonyabb, 4,1 százalékos januári, egyéves inflációs adat csütörtöki közzététele eléggé megkavarta a hazai állampapír- és devizapiacot, amelyen stabilak voltak a várakozások és az árfolyamok. Ennek eredményeképpen már az égvilágon senki sem kételkedik abban, hogy hétfőn fél százalékponttal csökkenti a jegybank monetáris tanácsa az alapkamatot, sőt felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a szokásosnál nagyobb, 0,75 százalékpontos vágás is elképzelhető.

Nem változott

A hosszabb távú kamatvárakozások ugyanakkor nem változtak érdemben, az év végére általában 7-7,5 százalékos alapkamatot jeleznek előre. Az elemzők elsősorban a kamatcsökkentések sebességét illetően változtattak álláspontjukon, hamarabb számítanak ugyanarra.

Hasonlóan vélekednek a a Reuters elemzői. A nemzetközi tőkemozgások kedvezően alakultak, s az utóbbi hetekben nagy mennyiségű tőke áramlott Közép-Európa és más emelkedő piacok tőzsdéire és állampapírjaiba, jelentősen erősítve a fizetőeszközöket. Az elemzők szerint nincs szó a 2003. januárihoz hasonló spekulatív támadásról a forint ellen.

A forint erőssége legfeljebb az eddigi kamatlazítási ütem fenntartása mellett szólhat, de nem indokolhatja a gyorsítását. A megkérdezett elemzők túlnyomó többsége fél százalékpontos vágásra számít, de felbukkan 25, illetve 75 bázispontos csökkentés is. Az elemzők többsége szerint márciusban további fél százalékpontot vág a jegybank, amit a közeli hónapokban még egy újabb, de már csak 25 bázispontos vágás követhet.

Ez azt jelenti, hogy a kockázatosnak látott kamatszintet háromnegyed százalékponttal alacsonyabbra becslik az elemzők, mint az egy hónapja jelzett 8,5 százalék. A kamatvágás ütemének gyorsítását azonban annak ellenére sem jósolták, hogy az volt a várakozás: hétfőn négy olyan taggal bővül a tanács, akik a lazítás táborát erősíthetik - röviddel a felmérés lezárása előtt közölte a Reutersszel egy jól értesült forrás, hogy az új tagok egy adminisztratív hiba miatt vélhetően mégsem csatlakoznak hétfőig a tanácshoz.

Mérséklődés

A másodpiaci referenciahozamok a múlt hét első felében stagnáltak vagy kissé tovább estek, majd csütörtökön és pénteken hirtelen újabb 20-40 bázisponttal mérséklődtek. A hét utolsó napján már a 7,84 százalékos három hónapos referenciahozam is több mint egy százalékponttal maradt a kilencszázalékos alapkamat alatt. Az egyéves mutató 7,55 százalékos szintje pedig 1,5 százalékpontnál magasabb kamatcsökkentés beárazását jelenti nem egészen 12 hónapon belül, hiszen a 2006. január 18-i lejáratú papír futamidejének egy részét még a mostanihoz hasonló magasabb kamatszint közepette tölti el.

Még az inflációs adat megjelenése előtti napon 2554 milliárd forinttal új rekordot ért el a külföldi befektetők kezében levő állampapírok állománya is. Az utóbbi években megfigyelhető volt, hogy ha a külföldieknél levő, forintban kibocsátott papírok mennyisége nő, akkor csökkennek az állampapírok hozamai, és fordítva, ami nem meglepő, hiszen súlyuk a hazai piacon igen magas, ha nem is annyira meghatározó, mint a részvénypiacon.

Tart az optimizmus a devizapiacon is, a forint egész héten erős volt, pénteken délután pedig 243 forintnál kevesebbért is hozzá lehetett jutni egy euróhoz, legalábbis a bankok egymás közötti forgalmában. Ez nyilván még egy érv a kamatcsökkentés, vagy inkább a fél százalékpontnál nagyobb kamatcsökkentés mellett. Mások viszont azt mondják, hogy a pánik- vagy legalábbis elhamarkodott reakcióknak még a látszatát is kerülni kellene, és talán így gondolkodik a jegybank is.

A különböző várakozások és érvek mennyiségét kissé csökkenti, hogy úgy tűnik mégsem bővül hétfőtől a monetáris tanács. Ez lett volna a szervezet első olyan ülése, amikor új tagok bevonásával döntött volna a kamatról, ettől sokan nagyobb mértékű, illetve gyorsabb kamatcsökkentést vártak.

Kimaradnak

Múlt pénteken nem érkezett meg az államfő hivatalához a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa (MT) új tagjainak kinevezésére vonatkozó előterjesztés, ezért legkorábban néhány nap múlva nevezheti ki őket a köztársasági elnök. Járai Zsigmond MNB-elnök írásos véleményét ugyanis várhatón a hét közepéig csatolják az iratokhoz. A törvény nem fogalmaz egyértelműen arról, hogy a jegybankelnöknek szóban vagy írásban kell-e véleményeznie a személyi javaslatot. A Miniszterelnöki Hivatal és a Köztársasági Elnöki Hivatal közti szóbeli megállapodás szerint pedig írásos vélemény születik. Már csak az a kérdés, hogy Járai ad-e és ha igen, mikor írásos véleményt.

Megint mások meg úgy gondolták, még a látszata is kerülendő a túlzott sietségnek, nehogy bebizonyosodjon, épp ennek érdekében bővítették a testületet, így rövid távon mégiscsak a fontolva haladás lett volna valószínűbb. Ezek a dilemmák mindenesetre ismét előjöhetnek a következő ülésen, amikor az új tagok ténylegesen megkezdik munkájukat.