A bűzös városnál is van bűzösebb

Bevalljuk, hibáztunk, majdnem akkorát, mint Orbán Viktor, amikor szóba hozta a nyugdíjrendszer átalakítását. Amikor egy hónapja elkészítettük a legforgalmasabb települések listáját, azzal indítottunk, hogy kihagytuk azokat a helyeket, amelyek határában autópálya húzódik vagy elkerülő út épült. Azt gondoltuk, ahol ilyen van, ott a forgalom szépen érintetlenül hagyja a belvárost, mint büntetőbíró a tojásdobálókat.

Így különböző szempontokat vizsgálva arra jutottunk, hogy Pécs, Csorna, Bocskaikert vagy Répcelak lehetne a legbűzösebb magyar város. Budapestet akkor sem, most sem vizsgáltuk a magyar közlekedési hálózatban betöltött speciális szerepe miatt.

Egy autópálya nem elég

Az elképzelés szép volt, csak éppen hibás; nem ami a fővárost illeti, hanem ami az autópályákra vonatkozott. Nem vettük ugyanis figyelembe azt: hiába kapta meg Debrecen az M35-öst és Szeged az M5-öst és a nyúlfarknyi M43-ast, a két városban – a kettejüket összekötő 47-essel együtt – összesen nyolc olyan főút van, amelynek a forgalmát nem vezeti el a két, részben elkerülőként is működő sztráda. A Szegedről Makón át a román határral induló 43-as vagy a Debrecent elhagyó 4-es főút napi több tízezres autóforgalmat jelent, ami jelentősen átírja a legbűzösebb városok toplistáját.

Sőt, ennél is tovább megyünk: rájöttünk, hogy egészen pontos adatok alapján összeállított rangsort nem is lehet csinálni. Hiszen azokban a városokban, ahol több nagy forgalmú főút is áthalad – az imént említett Szegeden például az 5-ös, a 43-as, a 47-es és az 55-ös főutak –, ott forgalomszámláló legyen a talpán, aki megmondja, mekkora a valós forgalom.

Bizonytalanságok

Biztos ugyanis, hogy az egyik úton beérkező autósok egy része egy másik úton továbbmegy. Például a Bajáról Hódmezővásárhelyre tartókat az 55-ösön és a 47-esen is rögzítik, a Makóról Kiskunfélegyházára utazók – ha nem akarják a sztrádát használni – a 43-as mellett az 5-ös főút felmérésében is szerepelni fognak. De természetesen az is hiba lenne, ha az összes út forgalmát feleznénk, mivel az autósok egy másik részének viszont a végállomást jelenti az adott város.

A legforgalmasabb utak listája*
Hely**	Út	Egységjármű/nap	Jármű/nap	Teherautó/nap
Szeged-Kiskundorozsma	5-ös főút	37 135	32 900	3082
Szentendre	11-es főút	36 764	34 346	1551
Pécs	6-os főút	34 093	30 268	1907
Pécsvárad	6-os főút	33 809	31 009	1798
Szeged	43-as főút	31 652	27 896	2867
Debrecen	4-es főút	30 558	27 151	2163
Érd	6-os főút	30 048	26 879	2518
Miskolc	26-os főút	29 152	26 347	1595
Újfehértó	4-es főút	27 089	24 765	2038
Székesfehérvár	8-as főút	26 984	23 268	3407
Nyíregyháza	36-os főút	26 389	22 861	2632
Pécs	58-as főút	25 711	24 343	431
Győr	82-es főút	25 664	25 453	26
Győr	83-as főút	25 582	23 294	1056
Debrecen	47-es főút	24 754	22 118	2277
Debrecen-Józsa	35-ös főút	24 501	22 294	1595
Szeged-Szőreg	43-as főút	24 181	20 989	2322
Csorna	85-ös főút	24 070	17 463	5039
Debrecen	33-as főút	24 027	22 418	1723
Győr	14-es főút	23 139	20 339	2419
Forrás: Magyar Közút Kht. * Napi egységjármű-forgalom alapján, 2007-es mérések szerint. Forrás: Magyar Közút Kht. ** A közútkezelő által megadott kilométerszelvények szerint a mérőhelyhez legközelebb lévő település.

Ha pontos számokat nem is kaphatunk egy-egy város napi autóforgalmáról, a közútkezelő honlapján megjelent országos forgalomszámlálási adatokból annyi jól látszik, hogy a többször említett Szegednek és Debrecennek nem volt elég egy-egy autópálya. Az adatokból az is kiderül, hogy az összes járműforgalom minden bizonnyal Szegedet terheli a legnagyobb mértékben.

És amik biztosan bűzösek

Ha ugyanis a legforgalmasabb, városba bevezető főutakat állítjuk sorrendbe, akkor az úgynevezett egységjármű-mutató szerint a Szegedre bevezető 5-ös főút áll az első helyen, hiába az attól néhány kilométerre futó autópálya (az egységjármű egy, a közútkezelő által alkalmazott index, amelyben a különböző járműfajtákat 0,3 és 2,5 közötti szorzóval számolják). Ez a napi 37 135-ös érték kicsivel előzi meg a 11-es főút Szentendre határában mért 36 764-es mutatóját, míg a harmadik a 6-os főút pécsi bevezető szakasza 34 093-as eredménnyel.

A 11-es főút egyébként a legforgalmasabb közútnak számít, ha csak a járművek számát nézzük – a budai agglomeráció és a Dunakanyar átlagosnál nagyobb személyautó-forgalma miatt lett csak második az egységjárműves rangsorban – a napi 34 346 autóval a 32 900-as szegedi 5-ös főút és a 31 009-es pécsváradi 6-os főút előtt. Sőt, a 11-esen, Budakalásznál már napi 42 180 járműves és 46 146 egységjárműves forgalmat kapnánk, de ezt – mivel a főút a településre nem megy be – a listába nem vettük bele.

Egy főút, még egy, és még egy

Szeged egyébként nemcsak az 5-ös főúton érkező autóáradat miatt tűnik a legbűzösebb magyar városnak, hanem azért is, mert az egységjárműves rangsor ötödik helyén szintén a csongrádi megyeszékhely áll. A 43-as főút szegedi szakasza 31 652-es mutatót ért el, amihez jön még egy 22 ezer fölött egységjármű-mutató a 47-esről, valamint egy 12 ezres érték az 55-ösről.

Az egységjármű-forgalom listájának hatodik helyén a Debrecenből kivezető 4-es főút van 30 558-cal. A Debrecenbe vezető utak és onnan induló utak közül emellett a 33-as, a 35-ös és a 47-esfőút napi egységjármű-forgalma egyaránt 24 ezer fölött van, így vélhetően ez a város Szeged után a második legforgalmasabb város (az összeállításban a budapesti forgalmi adatokat nem vettük figyelembe).

Csornainak lenni sem jó

Noha a listán csak a 18. helyen szerepel a 85-ös főút csornai szakasza, a Győr-Moson-Sopron megyei város joggal számít a legbűzösebbek egyikének (amint azt a korábbi cikkünkben is írtuk). Itt keresztezi ugyanis egymást a 85-ös és a 86-as főút, amelyek néhány kilométeren keresztül közös nyomvonalon is haladnak, méghozzá Csorna belvárosán át. A 85-ös 24 070-es értékéhez még nagyjából tízezret lehet adni – legalábbis ennyi a 86-oson mért forgalom a város déli határában –, amivel Csorna is ott van az éllovasok között.

Ráadásul, ha a forgalomterhelést abból a szempontból vizsgáljuk, hogy hány teherautóval találkozik az ember, már egyenesen a legrosszabb helyzetben van Csorna; legalábbis ha csak egy út forgalmát vesszük. A 85-ösön ugyanis naponta 5039 teherautó dübörög keresztül, amivel jócskán megelőzi a 4-es főúton naponta közlekedő 3688 teherautóval terhelt Kisújszállást – amely az egységjárműves lista első húsz helyére fel sem fért a maga 16 856-os mutatójával –, és a 8-as főút városból kivezető szakaszán napi 3407 teherautót átengedő Székesfehérvárt. Igaz, a szegedi utakon összesen csaknem tízezer teherautót mértek, ami valószínűleg a részbeni duplikálás hatásait kiszűrve is legalább a második helyre rangsorolná a csongrádi várost.

Kicsik, nagy gonddal

Mivel az egy településre jutó forgalom, belátjuk, nem számítható ki pontosan, azt sem lehet megmondani, mekkora a legforgalmasabb településeken az egy főre jutó autók, teherautók száma. Ami biztosnak tűnik, hogy a Hajdú-Bihar megyei Bocskaikertet megelőzte a kétes dicsőséget jelentő versenyben a Csongrád megyei Klárafalva. Az alig több mint ötszáz lakosú község egységjármű-forgalma napi 15 385 jármű, ami csaknem 30-as fejenkénti értéket jelent, míg a csaknem háromezer lakosú hajdúsági településnak 6 egységjármű/nap volt a mutatója.

A fejenkénti lista második helyét a Klárafalva szomszédjában, szintén a 43-as úton lévő, bő hatszáz lakosú Ferencszállás szerezte meg, ahol a klárafalvival lényegében megegyező forgalom nagyjából 25-ös átlagot eredményezett. Igaz, a 43-as út mellett élőket legalább az vigasztalhatja, hogy elkezdték építeni az M43-as autópályát, miközben a bocskaikertiek attól tartanak, hogy egy újabb útépítéssel még rosszabb helyzetbe kerülnek: a Debrecent északkeletről elkerülő főút várhatóan csak néhány száz, de az is lehet, hogy csak néhány tíz méterre megy majd el a falu szélén lévő házaktól.