Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A magyar mezőgazdaság GDP-beli részesedése 2000 óta tavaly nőtt először, mégpedig 3,2 százalékra az előző évi 2,9 százalékról, derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézetnek (AKI) a NAPI Gazdaság birtokába jutott előzetes szakértői becsléséből. A dokumentumról hamarosan kialakítja véleményét az agrárgazdasági tanács, és a jelentés már a szakértői véleményekkel együtt kerül a parlament elé. A mezőgazdaság GDP-beli részaránya az alapanyag-termelésen kívül az élelmiszeripar teljesítményét is figyelembe véve 3-4 százalékponttal magasabb. Az úgynevezett agrobiznisszel (műtrágya- és növényvédőszer-gyártás, mezőgazdasági gépek és alkatrészek előállítása, forgalmazása, agrárkereskedelem, szállítás, oktatás, kutatás) is számolva pedig ehhez további 3-5 százalékpont járul.
Nyereséges év támogatással
A KSH előzetes adatai alapján a mezőgazdaság tavalyi bruttó kibocsátása folyó áron 17,3 százalékkal, 1661,6 milliárd forintra nőtt 2003-hoz képest. A két fő ágazat közül az állattenyésztés teljesítménye 0,3 százalékkal, 585,8 milliárd forintra csökkent, a növénytermesztésé viszont 32,9 százalékkal, 945,3 milliárd forintra bővült. A jelentés szerint a nettó vállalkozói jövedelem is nőtt az ágazatban, összesen 247 520 millió forintra a 2003-as 154 773 millió forintról. Tavaly az összes nyereség 60 milliárd forint volt az ágazatban, amely az azt megelőző évet még veszteséggel zárta, mondta el a Napi Gazdaságnak Pásztohy András, az agrártárca politikai államtitkára.
A mezőgazdasági tevékenységet folytató társas vállalkozások adózás utáni eredménye 16 600 forint volt hektáronként, míg az egyéni vállalkozásoké 29 ezer forint, amit a gazdálkodást közelről ismerő államtitkár jónak értékelt. A nyereséghez hozzájárult a kormány 230 milliárd forintos csatlakozási hitelprogramja is, amely a 160 milliárd forintnyi egyéb forrással együtt már csaknem 400 milliárd forintot jelentett, és ez az összeg a csatlakozási nehézségek ellenére biztosította az uniós átállás lehetőségét a gazdálkodóknak és az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak, amelyek tavaly több mint 200 milliárd forintot költöttek beruházásra.
Növekvő behozatal
Tavaly a hazai piacon - a zöldségfélék kivételével - az összes élelmiszer-féleség mennyisége csökkent. Az agrárimport 25 százalékkal, az -export pedig 6 százalékkal növekedett, azaz 1,8, illetve 3 milliárd euró volt. A jelentés szerint 38 százalékkal, 1379 millió euróra nőtt az EU 25 tagországából származó agrárimport értéke: az EU 15 régi tagállamából érkezőé 35 százalékkal, 1038 millió euróra, az új tagországokból származóké pedig 49 százalékkal 341 millió euróra bővült. Az agrárágazatban foglalkoztatottak létszáma tavaly - a KSH munkaerő-felmérése szerint - 21 200 fővel, 346 ezer főre csökkent a koncentrálódás és a leépítések hatására, az alapanyag-termelésben 10 300, az élelmiszeriparban 10 900 fővel dolgoztak kevesebben tavaly, mint 2003-ban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
