Nem volt meggykartell a GVH szerint

A GVH-hoz két bejelentés is érkezett a meggy piacán tapasztalható anomáliák miatt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségétől (Magosz), illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamarától. A beadványok szerint a feldolgozók és a felvásárlók összehangolták felvásárlási áraikat, és visszaéltek gazdasági erőfölényükkel. Ennek következtében a meggy kilónkénti felvásárlási ára a tavalyi 200 forintról 50-60 forintra zuhant.

2007-ben a fagykárok miatt kevesebb meggy termett, kb. 46 ezer tonna, így 200-220 Ft/kg-os felvásárlási ár alakult ki. Idén a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácstól (a továbbiakban: FruitVeb) származó adatok szerint több, kb. 59 ezer tonna meggy termett.

Konkrét áregyeztetésről egyik bejelentőnek sem volt tudomása, erre utaló körülmény a bejelentés vizsgálata során sem került feltárásra. Az adatokból viszont kiderült, hogy a felvásárlók árai széles sávban, 35-120 forint között szóródtak, és jellemzően napi szinten változtak. Az árszint idei csökkenése így nem a felvásárlók kartellezésének, sokkal inkább több piaci folyamatnak volt köszönhető a versenyhivatal véleménye szerint.

Több tényező véletlen egybeesése okozta a meggy árának zuhanását

Idén túlkínálat alakult ki az új ültetvények termőre fordulása miatt.

A hazai feldolgozók a felvásárlási szezon tényleges kezdete előtt, virágszámlálás alapján a ténylegesnél magasabb termésmennyiséggel kalkulálva árazták be a magyar piacot.

A feldolgozók és a vevők közötti tárgyalások a késztermék átadási áráról jellemzően májusban-júniusban, a meggy felvásárlási szezon kezdete előtt zajlanak. Az így kialakult ár nyilvánvalóan kihat a meggy felvásárlási árára is. Mivel a vevők általában több feldolgozótól vásárolnak, ezért országosan hasonló felvásárlási árszint jöhet létre, bármiféle áregyeztetés nélkül.

Sok a befőtt, és keveset fizetnek érte

A rendelkezésre álló adatok alapján 2007-ben a magyar termés több mint felét felvevő német kereslet visszaesett a meggybefőtt iránt. Az Aldi és a Lidl német kiskereskedelmi láncok idén csak kb. 0,5 euro adnak egy üveg meggybefőttért. Ezt támasztják alá a feldolgozóktól származó adatok is, amelyek szerint a tavalyi átadási árhoz képest alacsonyabb áron értékesíthető a feldolgozott meggy. A FruitVeb szakmai szervezet véleménye szerint 0,5 euro körüli késztermék árból csak alacsony, kb. 80 Ft/kg-os felvásárlási ár következhet.

A tavalyi, magasabb árú alapanyagból, nagyobb önköltséggel készült késztermékből nagyobb készletek maradtak vissza, így tulajdonképpen az vezetett az alacsonyabb felvásárlási árakhoz, hogy a feldolgozók így akarják kompenzálni veszteségeiket. Becslések szerint a magyarországi feldolgozóknál kb. 20-25 millió eladatlan üveg meggybefőtt lehet, ami a tavaly legyártott mennyiség közel fele.

Mivel az eladatlan magyar készletek ténye a rendelkezésre álló információk szerint a németországi vevők előtt is ismert volt, ez szintén kihathatott az idei évi késztermékre vonatkozó vételár kalkulációjukra, illetve ajánlatukra.

Az alacsony felvásárlási árhoz a forint árfolyamváltozása is hozzájárul: a feldolgozó-vevő közötti szerződéseket általában május-júniusban kötötték meg, a forint pedig azóta erősödött. Ez szintén néhány százalék árcsökkenést eredményezhetett.

A felvásárlási ár 2008. évi szintje alapvetően a késztermék árak csökkenésére vezethető vissza, ami szükségszerűen befolyásolja az alapanyag felvásárlási árát.

Ezen túlmenően - mint általában a mezőgazdasági termékek felvásárlásánál - a meggy  felvásárlásánál is érvényesül a transzparencia: az árak a felvásárlási telephelyeken kifüggesztésre kerülnek, valamint a felvásárlók, feldolgozók a termelőktől is értesülnek egymás árairól. Ráadásul az idei évi felvásárlási árakkal, azok alakulásával a média is foglalkozott a felvásárlási szezonban. Mindezek pedig szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy országosan közel hasonló árszint alakuljon ki.

A meggy árának ingadozása a korábbi években is tapasztalható volt, hasonló mértékű ármozgás történt 2003/2004 között is.

A sokszereplős piac miatt nem alakulhatott ki erőfölény

Mindkét bejelentésben szerepel, hogy a beszállítók gyanúja szerint a felvásárlók visszaélnek piaci erőfölényükkel. A Magosz szerint a feldolgozók, a szabolcsi agrárkamara szerint a felvásárlók vannak erőfölényes helyzetben. A GVH elemzése szerint mind a feldolgozói, mind a felvásárlói oldal sokszereplős, így a bejelentett vállalkozások nem lehetnek erőfölényes helyzetben, így értelemszerűen vissza sem tudnak élni erőfölényes helyzetükkel. A Magosz bejelentésében négy feldolgozó szerepel, de ennél jóval többen foglalkoznak meggy feldolgozással, sőt a hazai termés 20-25 százalékát külföldi feldolgozók veszik meg. Az agrárkamra szerint 12 felvásárló cég uralja a szabolcsi piacot, ám a térségben 300-400 felvásárló tevékenykedik, sőt a termelők a felvásárlók kikerülésével közvetlenül is szállítanak a feldolgozó üzemeknek.

A GVH akkor rendel el vizsgálatot, ha a sérelmezett magatartás, tevékenység vagy állapot a versenytörvény rendelkezéseit sértheti, feltéve, hogy az eljárás a hatáskörébe tartozik, és az eljárás lefolytatását a közérdek védelme szükségessé teszi. Mivel a fenti adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás feltételei nem állapíthatóak meg, a versenyhatóság mindkét bejelentést elutasította. A döntés ellen a bejelentők 8 napon belül a GVH-nál nyújthatnak be a Fővárosi Bíróságnak címzett jogorvoslati kérelmet.