Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Nemcsak az egyéni béralku vagy az országos érdekegyeztetés eredményeként születő minimálbér határozhatja meg a kereseteket, hanem a kollektív szerződések is. Az üzemi alkukat a munkaadó, illetve a szakszervezet köti egymással. Míg az országos minimálbér az idén 53 ezer forint volt, összesen 130 hazai cég vállalta, hogy ennél is magasabb legkisebb jövedelmet garantál dolgozóinak.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium lapunk számára összeállított anyagából kiderült, összesen 75 ipari cég vállalta kollektív szerződésben, hogy legalább 57 ezer forinttal díjazza a dolgozók havi munkáját. Ám a fémfeldolgozásban négy olyan vállalkozás is akadt, amely minimálbérként közel bruttó 64 ezret fizetett kollégáinak - az idei évben ez volt a legmagasabb, írásban is dokumentált minimálbér. Szintén kollektív megállapodás garantálta az idén egy pénzügyi vállalkozásnál, hogy a legrosszabbul fizetett dolgozó is legalább bruttó százezret kap havonta.
Több pénz
A kollektív szerződések nem feltétlenül a minimálbért határozzák meg, hanem az átlagkeresetek, illetve az alapbérek növekedésének mértékét, netán a bértarifát is. Itthon bérmegállapodásokat is tartalmazó kollektív szerződést 286 vállalat írt alá az idei évre, ezek több mint 200 ezer munkavállalót érintenek. Madár Gyula, a szaktárca osztályvezetőjének tájékoztatása alapján a feldolgozóiparban 107, a kereskedelemben, a járműjavításban működő foglalkoztatókból 43, az energia-, vízellátás terén működő cégek közül 36 vállalta, hogy írásban garantálja a kifizetett bérek mértékét.
Lapértesülésünk szerint kollektív szerződés készül a Tesco Globál Áruházak Rt. és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete között is. A foglalkoztatás több pontját is szabályzó dokumentumot a közeljövőben írják alá. A Tesco és a dolgozói érdekképviselet közös munkája jelenleg egy együttműködési megállapodás alapján történik.
Ritkán az is előfordul, hogy munkaadói képviseletek, illetve szakszervezetek lépnek egyezségre, és kötnek ágazati kollektív szerződést. Ilyen volt az idén az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége, a Magyar Pékszövetség, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, az Ipartestületek Országos Szövetsége, valamint a Sütőipari Dolgozók Szakszervezete között aláírt sütőipari szakágazati kollektív szerződés. Itt az aláírók a végkielégítés mértékéről, a pótlékokról és a juttatásokról is megállapodtak.
140 ezer dolgozót érint
Várhatóan fél év múlva az egész ágazatra kiterjesztik a héten aláírt építőipari kollektív szerződést, amely jelenleg 140 ezer dolgozót érint (az idei üzemi kollektív szerződés mindöszsze 83 főt érintett). Az ágazatban foglalkoztatottak száma meghaladja a háromszázezret, ám a bértarifát is tartalmazó megállapodást kezdeményező ÉVOSZ bízik abban, hogy az építőiparban működő 90 ezer cégből egyre többen csatlakoznak a bértarifához.
Ez a két példa is jelzi, hogy egyre több ágazati kollektív szerződés jöhet létre a jövőben - mondta lapunknak Szűcs György, az Iposz elnöke. Mivel az ágazati párbeszéd bizottságok a munkaadói és a munkavállalói oldalt is tömörítik, leginkább ők ösztönözhetik az ilyen típusú együttműködéseket. Serkenti a szerződéseket az is, hogy egyre több cég akar majd megfelelni az állami támogatásokhoz feltételként szabott rendezett munkaügyi kapcsolatok kritériumának - emelte ki.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
