Leszavazták Járait

A múlt heti bizottsági, illetve plénum előtti viták után az Országgyűlés hétfőn elutasított Járai Zsigmond két beszámolóját: a koalíciós képviselők sem a jegybank tavalyi, sem pedig a 2002-es tevékenységéről szóló beszámolót nem fogadták el, míg az ugyancsak tegnap szavazásra került 2001-es beszámolót igen.

Járai az első, akit leszavaztak

Jegybank elnök leszavazására még nem volt példa Magyarországon. Az MNB-neka törvény szerint évente kell a parlamentnek számot adnia a monetáris politika alakításáról illetve saját gazdálkodásáról. Bár a szavazást követően indoklás még nem hangzott el, a koalíció nyilvánvalóan a korábban is többször támadott, a kormány szerint indokolatlanul magasan tartott kamatszint miatt nyomta a 'nem' gombot a szavazáskor. Ugyanakkor kormánypárti politikusok, köztük Draskovics Tibor pénzügyminiszter is többször Járai szemére hányták, hogy a jegybank az állami költségvetést érintő nyilatkozataiban rendre olyan negatív forgatókönyvet vázol fel, melynek az a kiindulási alapja, hogy a kormány egyetlen célkitűzését sem tudja teljesíteni.

Tény ugyanakkor, hogy felmerült kritika az MNB gazdálkodásával kapcsolatban is. Az Index információi szerint a koalícióban többen indokolatlan presztízsberuházásként tekintenek a jegybank tervezett új logisztikai központjára, mellyel kapcsolatban az MNB felügyelőbiztottságának jelentése is tartalmazott bírálatot.

MNB: a parlament döntése nem befolyásolja a munkát

A beszámolók a hatályos jogszabályok alapján készültek el, azokat az Állami Számvevőszék, az MNB Felügyelő Bizottsága, a PriceWaterhouseCoopers nemzetközi könyvvizsgáló cég a Közgyűlés számára elfogadásra ajánlotta, s amelyet az állam mint tulajdonos - a pénzügyminiszter útján - elfogadott - áll az MNB közleményében. A jegybank emlékeztett arra is, hogy a beszámolókat szintén elfogadásra ajánlotta az Országgyűlés gazdasági valamint költségvetési bizottsága. A közlemény szerint a parlament döntése nem befolyásolja az európai normák szerint független Magyar Nemzeti Bank munkáját. Az MNB továbbra is a jegybanktörvény előírásainak megfelelően és az Európai Központi Bank által követett gyakorlat szerint mindent megtesz legfőbb céljának, az árstabilitás elérésének és fenntartásának érdekében.

A Fidesz szerint a kormány bűnbakot keres

Nem értjük, azaz nagyon is értjük miért szavaztak így a kormánypártok - mondta az Indexnek Varga Mihály. A költségvetési bizottság fideszes elnöke szerint a koalíció az elmúlt két év rossz gazdaságpolitikájához keresett bűnbakot, igen kisszerű módon. Mint mondta egy ilyen döntés árt a magyar gazdaság megítélésének, ugyanakkor politikailag sem magyarázható. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy az MNB működését számos testület, az Állami Számvevőszék és belső felügyelőbizottság is ellenőrzi, ezek egyike sem talált kivetnivalót a jegybank tevékenységében, és a jelentéseket elfogadásra ajánlották az illetékes parlamenti bizottságok is. A kormánypártoknak el kéne fogadniuk, hogy a jegybank független intézmény, "még akkor is, ha a monetáris tanács tagjainak többségét Medgyessy Péter nevezte ki", a kamatpolitikában pedig nem tud elrugaszkodni a realitásoktól - hangsúlyozta Varga Mihály, hozzátéve, hogy ha ha érdemi változtatásra lenne szükség, azt a piac úgyis kikényszerítené.

Az MSZP szerint az MNB a bizalomvesztés oka

"Azt gondoljuk, hogy a magyar gazdaság iránti bizalomvesztéshez nagy mértékben hozzájárult a Magyar Nemzeti Bank 2002., 2003. évi tevékenysége" - mondta Molnár Albert az MSZP frakció gazdasági munkacsoportjának tagja azzal kapcsolatban, hogy a szocialista képviselők elutasították a beszámolók elfogadását.

Az MTI jelentése szerint Molnár közölte: "a fiskális politika (...) levonta a konzekvenciát, hiszen László Csaba lemondott, ugyanez nem következett be a monetáris politikánál, sőt Járai Zsigmond teljesen úgy érzi, mintha ő mindent megtett volna, mi nem így gondoljuk".

A politikus hozzátette: nem a magyar társadalom érdekében járt el az MNB, mivel a forint magas árfolyama hatalmas növekedési veszteséget okozott a gazdaságnak.

Belügy marad a döntés

Nem várható, hogy a parlamenti döntésnek gazdasági következményei lesznek - mondta az Indexnek Akar László, a GKI Gazdaságkutató Részvénytársaság vezérigazgatója, aki egyben az MNB felügyelőbizottságának elnöke. Bár a beszámoló elutasítása egyértelmű politikai elégedetlenséget jelez a jegybank elnökével szemben, ezúttal a konfliktusban nem a pénzügyi politikára közvetlen hatással bíró végrehajtóhatalom, azaz a kormány, hanem a törvényhozás vesz részt az egyik oldalon. A döntés ugyanakkor az elmúlt időszakra vonatkozik, melyről a befektetőknek és a külföldi elemzőknek már megvan a kialakult, a kormány és az MNB vonatkozásában sem pozítivnak mondható ítélete, így a piacok számára inkább az a fontos, milyen lesz a pénzügyi kormányzat és a jegybank együttműködése a következő években.

A parlamentnek az MNB mellett számos szervezetnek kell évente beszámolnia tevékenységéről, egyebek között a közmédiumoknak, a Magyar Energia Hivatalnak, az ombudsmanoknak, a legfőbb ügyésznek. A beszámolókat az Országgyűlés szinte minden alkalommal elfogadja, sőt, azok tárgyalásával és a róluk szóló határozattal rendszerint jelentősen késlekedik. Az előző ciklusban egyetlen beszámolót sem utasított el a plénum, 2002 óta azonban több médiatestület jelentését is elutasította a parlament.

Az MNB elnök felmentése A Magyar Nemzeti Bank elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, hat éves időtartamra. Az elnök megbízatása megszűnik az időtartam leteltével, halálával, lemondásával, illetőleg felmentésével. Az elnök felmentésére a jegybank törvény szerint ugyancsak a köztársasági elnök jogosult a miniszterelnök javaslata alapján, ám kizárólag abban az esetben, ha "neki fel nem róható okból nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek", illetve ha "neki felróható okból nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el, így különösen, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl".