Egy forintgyengüléstől tönkremehetnek a háztartások

Annak ellenére, hogy a magyarországi háztartások eladósodottsági szintje még jelentősen elmarad a fejlettebb hitelpiacokétól, a magasabb kamatszint és hitelpiac sajátosságai miatt a háztartások törlesztési terhei már megközelítik a fejlett országokban tapasztalt szintet - tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Jelentés a pénzügyi stabilitásról című tanulmányában. Az eladósodott háztartások és a hitelező bankok kockázatait tovább növeli, hogy egyes felmérések szerint az eladósodott háztartások közel 60 százaléka nem rendelkezik pénzügyi megtakarítással.

Nincs megtakarítás, amiből fedezni lehetne növekvő költséget

Egy 20 százalékos forintgyengüléssel és 6 százalékpontos hozamemelkedéssel járó helyzet beállta az átlagos törlesztési teher közel 10 százalékos emelkedését hozná magával. Sok adóst azonban ennél jóval komolyabb mértékben érintene e kedvezőtlen forgatókönyv: a hitel típusától függően akár 30-40 százalékkal is nőhetnek a törlesztő részletek, ami jelentősen megnövelné a nem fizetők arányát - figyelmeztet a jegybank.

A háztartásoknak nyújtott devizahitelek erőteljes bővülésével egyre nő a bankok által vállalt kockázat. A bankokra ugyanakkor egyre erősödő "hitelkínálati nyomás" nehezedik, a kínálati versenyben pedig egyre nagyobb szerephez jutnak a marketingeszközök és a különböző értékesítési csatornák. A marketingkiadások gyorsan emelkednek: 2005-ben már megközelítették a 25 milliárd forintot. A korábbi stagnálással ellentétben a bankfiókok száma is nőtt, igaz, az új egységek jelentős része csak 3-4 fővel dolgozó értékesítési pont.

Nem kedvező a magas a kamatszint

Gyenge a bankok közötti árverseny - szögezi le a jegybank. Több bank is úgy kívánja csökkenteni a devizahitelezés kockázatát, hogy mérsékli az euróban felvett hitelek kamatfelárát, így szeretné buzdítani az ügyfeleket a svájci frankban felvett hitelekhez képest valamivel alacsonyabb kockázatú euróhitelek felvételére. A kamatfelár a csökkentés ellenére még mindig igen magas, a nyugat-európai kamatmarzs két-háromszorosa, ami az MNB szerint jelentős mértékben a gyenge árversenyre vezethető vissza.

A magas kamatmarzs egyik oka a magas kamatszint - a kamatszint és a kamatmarzs között általában pozitív a kapcsolat -, a másik oka a magyar bankrendszer magas költséghányada. 2004-ben a magyarországi bankrendszer a második legmagasabb költségaránnyal működő bankrendszer volt a 25 európai uniós ország között. Az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatnak a banki költségek, de a marzsok nem csökkentek. Mindez azt sugallja, hogy a bankok nem, vagy csak kis mértékben osztották meg az ügyfelekkel a hatékonyságjavulásukból eredő költségcsökkentést, ami az árverseny elégtelenségére utal - szögezi le a jegybank.