Politikai döntés lesz Járai utódjáról

2007.01.26. 15:05
Gyurcsány Ferenc csak az MSZP tisztújító kongresszusa után nevezi meg az új jegybankelnököt – legalábbis egyes híresztelések és az ennek hatására egyre erősebb piaci vélekedés szerint. Az időzítés politikai háttéralkukat valószínűsít, és azzal járhat, hogy az új MNB-elnöknek csak egy hete marad a felkészülésre.

A szocialista párt február 24-25-i tisztújító kongresszusa hétvégére esik, az azt követő pénteken jár le Járai Zsigmond mandátuma. Vagyis ha az esemény után hétfőn jelenti be a MNB-elnökjelöltjét a kormányfő, a meghallgatásokra és a köztársasági elnök aláírására három nap maradna, ami igen kevésnek tűnik.

Az a feltételezés, hogy Gyurcsány ennek ellenére is csak február 26-án nevezi meg a leendő jegybankelnököt, azért látott mégis napvilágot, mivel a kormányfő szemlátomást nem akar megnyilvánulni az ügyben, és közben egyre közelebb kerülünk a számára erőpróbát jelentő rendezvényhez.

Ellentétes magyarázat, ugyanaz az eredmény

Járai az év jegybankelnöke
A 2006. év európai jegybankárának választotta Járai Zsigmondot a The Banker magazin. A nemzetközi elismerés külön kiemeli a Magyar Nemzeti Bank elnökének töretlen elkötelezettségét az infláció leszorítására, és a jegybank függetlenségének megőrzésére. Járai Zsigmond az első magyar díjazott a The Banker magazin jegybanki kategóriájában.
Az elismerést olyan vezetőknek ítéli oda a zsűri, akiknek különösen kemény kihívások közepette kell hiteles és átlátható monetáris politikát megvalósítaniuk. Az európai régió év jegybankelnökének 2005-ben a török (Süreyya Serdengeçti), 2004-ben a lengyel (Leszek Balcerowicz) központi bank első emberét választotta a magazin. (portfolio.hu)

Az MNB-elnökről szóló döntés halogatásáról kétféle spekuláció is él a piacon. Ez a kettő ellentmond egymásnak, ugyanakkor mindkettőből az következik, hogy február 25-ig nem tudhatjuk meg, ki vezeti a jegybankot márciustól.

Az egyik szerint Gyurcsány azért nem nevezi meg a jelöltjét, mert az MNB-elnöki pozíció a politikai háttéralkuk része. A másik szerint viszont éppen azért nem foglalkozik a kongresszus előtt a kérdéssel, mert így akarja megelőzni, hogy a jegybankelnöki poszt a politikai zsákmányszerzési akciók része legyen.

Három esélyes

Mindkét megfontolás indokolhatja a kivárást, ám a jelölt személyét illetően (éppen a két élesen eltérő értelmezés miatt) nem adnak eligazítást. Egy tegnapi tévéműsorban például Antal László közgazdász, a Pénzügykutató munkatársa a Simor András, Oblath Gábor, Surányi György trióból várta a befutót.

Ugyanakkor kétséges, hogy Oblathnak vannak-e egyáltalán elnöki ambíciói, annak ellenére, hogy a szintén pénzügykutatós Lengyel László legutóbb mellette is lobbizott a szocialistáknál. Újabban az is felmerült, hogy Surányi Györgyöt sem igazán ambicionálja a poszt, ugyanakkor tegnap este egy erre vonatkozó kérdésre úgy nyilatkozott, hogy "mivel engem nem kérdezett meg senki, nem is volt alkalmam elgondolkodni erről".

Kemény előjáték

A harmadik jelölt, Simor András jelenlegi Deloitte-vezér neve többször is megjelent már esélyesként a lapok hasábján. Január elején a Népszabadság, e hét elején a Napi Gazdaság nevezte a legvalószínűbb befutónak Simort, aki a Portfolio.hu szavazásán a 12 jelöltből a negyedik helyen áll.

Piaci elemzők arra figyelmeztetnek: nem javítja elnökké választásának esélyeit az, hogy az elmúlt hetekben kétszer is megjelent: ő lehet Járai Zsigmond utóda a székben. A konvergenciatanácsban is jelen lévő Simor túl korán bedobott esélyesként bukhatja el a posztot, így a róla szóló hírek inkább egy láthatatlan háború részei lehetnek – vélekednek a Portfolio.hu elemzői.