További Magyar cikkek
A fiskális kiigazítás számottevően javítja a külső egyensúlyt és lassítja az állam, valamint az ország adósságának növekedését, ennek köszönhetően összességében csökken a gazdaság és a pénzügyi rendszer sebezhetősége. A bejelentett intézkedések ugyanakkor átmeneti terheket rónak a gazdaság szereplőire - áll a jegybank a pénzügyi stabilitásról készített jelentésében. A dokumentumot bemutató Auth Henrik alelnök és Kálmán Tamás igazgató egyaránt kiemelték: a hazai bankrendszer stabil és tőkeerős, így sokktűrő képessége is magas.
Júniusban távozik Auth Henrik
Erősek a bankok
Márpedig a fiskális kiigazítás a bankokat is érintette: a lakosság reáljövedelmének visszaesésének egyik következménye, hogy - miközben a hitelfelvételi kedv nem csökken - a magánszektor hitelportfoliójának kockázata nő, a bankok jövedelmezősége pedig csökken. Ezzel együtt is magas szinten áll azonban, európai összehasonlításban is. A magas jövedelmezőség, a megfelelő tőkeellátottság, valamint a fizetési és elszámolási rendszerek nagyfokú megbízhatósága továbbra is erősíti a pénzügyi stabilitást és biztosítja a pénzügyi közvetítőrendszer magas sokktűrő-képességét - emelte ki az MNB.
A lakosság hitelfelvételi kedve azonban megszorítások ellenére sem csökken. Az jegybank kimutatása szerint a kiigazító csomag negatív hatásai a magas jövedelemmel bíró rétegeket érinti nagyobb mértékben, de nekik sokktűrő képességük is nagyobb.
Nem látnak igazi kockázatot
A következő időszak kockázatai közül a jelentés készítői kettőt emeltek ki, mint a bankrendszer jövedelmezőségét jelentősen veszélyeztető, ám valószínűtlen forgatókönyvet: az egyik, hogy a most tetőző, de az év végéig már csökkenő infláció ellenére az inflációs várakozások magas szinten beragadnak, és ezért miközben a bérkiáramlás nő, a vállalatok a foglalkoztatás csökkentésével reagálnak. A másik kevéssé valószínű eset, ha a nemzetközi befektetők kockázatvállalási hajlandóság, a jelenleg kedvező üzleti befektetői hangulat változik.
Karvalits váltotta Authot
Lemondott Auth Henrik a monetáris tanács elnökhelyettesi posztjáról, helyére a testület Karvalits Ferencet választotta meg. A már Simor András új elnök javaslatára kinevezett, Szapáry György korábbi elnökhelyettes helyére került Karvalits a monetáris politikáért felelős alelnökként nyáron, Auth Henrik mandátumának lejártával mindenképpen megkapta volna ezt a pozíciót. A váltás előrehozásának okait firtató kérdésre Auth Henrik úgy fogalmazott: "az elnök úr megkérdezte, törést okozna-e bennem", ha az elnökhelyettesi tisztséget Karvalits Ferenc kapná meg, mint a monetáris politikáért felelős alelnök, Auth pedig nemmel felelt.