További Magyar cikkek
Az elmúlt években átalakult a pénzügyi rendszer, az úgynevezett értékpapírosítási folyamaton keresztül a hitelek kockázata a bankoktól áttevõdött, elterült a pénzügyi rendszer egészén, amelyeken így akár kisbefektetõk is osztoznak. Ennek köszönhetõen az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult zavar keresztülgyûrûzik ugyan a globális pénzügyi rendszeren, de a tényleges kockázati kitettség az eurózónában és pláne Magyarországon szinte elhanyagolható – hangzott el a jegybankban tartott pénteki elõadáson.
Az MNB szakértõi kiemelték: az ingatlan alapú jelzálogfedezettel rendelkezõ értékpapírok megoszlását tekintve az USA-n belül is 74 százalékos a megbízható követelésekkel fedezettek aránya. Az úgynevezett másodlagos, subprime jelzáloghitelek lényegében a kockázatosabb (korábban nem fizetõ, vagy hiteltörténet nélküli) adósoknak nyújtott, a hagyományosnál 2-3 százalékkal magasabb kamattal bíró hiteleket takarják. Még egy megkülönböztetõ kategória létezik, az Alt-A csoport, amelybe az amúgy viszonylag jó adósok tartoznak, akik nem rendelkeznek megfelelõ jövedelemigazolással, vagy amúgy magas az adósságuk jövedelemhez viszonyított aránya. Mindkét csoport súlyosabban veszélyeztetett, ha a hitele alapjául szolgáló ingatlan értéke csökken, vagy értéknövekedése a korábban vártnál lényegesen alacsonyabb. A subprime hitelek aránya 14, az Alt-A kategóriáé 12 százalékos az USA-ban.
Az esetleges nem fizetés kockázatában osztoznak azok, akik olyan befektetést, értékpapírt választottak, amelynek lényege, hogy a hiteleket terhelõ (magasabb) kamatnyereségbõl osztozva érhetnek el profitot.
Európa csak kicsit szállt be
Ugyanakkor az eurózóna országainak az amerikai jelzálogpiaccal szembeni, értékpapír alapú kitettsége összességében is csak 200 milliárd euró körüli összegre rúg, ami a hosszú távú értékpapír-befektetések kevesebb mint két százaléka. Ennek döntõ része mögött sincs azonban subprime kitettség.
Magyarországon az értékpapír-statisztikák alapján a hazai bankoknak nincs külföldi jelzálogfedezetû értékpapírjuk. A banki letétkezelésben levõ, fõként befektetési alapok portfoliójában szereplõ ilyen papírok értéke is elhanyagolható, 80 millió forint körül van.
Közvetett veszély abban az értelemben sem jelentkezik, hogy ha azai érdekeltséggel bíró nemzetközi nagybankok kitettsége is minimális: legalábbis a nyilvánosan hozzáférhetõ adatok szerint. Az MNB munkatársai hét pénzintézetre vonatkozóan találtak adatot, ezek szerint a legalacsonyabb az Erste Bank (2 millió euró), a legmagasabb az ING (3,2 milliárd euró) kitettsége, de a két összeg közötti jelentõs különbség ellenére mindkettõ minimálisnak tekinthetõ.
Kockáztatnak a bankok, de nincs veszély
Ugyanakkor a jegybanki szakértõk összefoglalójukban felhívták a figyelmet arra: ahogy a válság kialakulásához is hozzájárult az, hogy a szabályok nem követték a pénzpiacon megjelent új jelenségeket, továbbra is veszélyforrásként értékelhetõ a nem transzparens pénzügyi intézmények (kockázati tõkealapok) növekedése. Az európai felügyeleti szervek most nyomást gyakorolnak a pénzügyi piac szereplõire, hogy minél hamarabb és a lehetõ legpontosabban közöljék az amerikai subprime jelzálogpiaccal kapcsolatos kitettségeiket és veszteségeik nagyságát.
Bár megfigyelhetõ a hazai bankok gyakorlatában egyes hitelezési feltételek lazulása (pl. jövedelemigazolás nélküli hitelezés), számos tényezõ azt mutatja, Magyarországon nem kell tartani egy amerikai típusú jelzálogválságtól. Magyarországon a feketelistás adósok a bankokon keresztül nem jutnak hitelhez, és egyéb forrásból is csak kis számban sikerül ez nekik. Másfelõl bár növekszik az olyan hitelek aránya, ahol a hitelösszeg a fedezeti érték 70 százalékát is meghaladja, az átlag még mindig 50 százalék körüli.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
