Mindent átgondolt az MNB

2007.11.26. 17:23
Az eddig kockázatnak tekintett hatások egy része már beépült az inflációs alappályába. Lefordítva ez annyit tesz, hogy újabb, elemzésnek és előrejelzésnek tekinthető inflációs jelentésében a jegybank már nem átmeneti sokként tekint az élelmiszerárak emelkedésére, hanem tartós hatást tulajdonít nekik. A nyári pénzügyi válság után is korai volt fellélegezni, és ha ez nem elég, már az MNB is bízik abban, hogy jövőre meg lesz a 3 százalékos növekedés.

Az idén majdnem 8, jövőre 5 százalékos inflációt vár az MNB; a jegybank mindkét előrejelzését emelte utolsó, augusztusban publikált inflációs jelentése óta. A novemberi összegzés az idei évre 7,6-ról 7,9 százalékra emelte a prognózist, míg a jövő évi öt százalék még nagyobb, 0,5 százalékpontos emelést jelent. A jegybank szerint ezzel együtt elérhető az árstabilitás 2009-re, noha a korábban tervezett 2,4 százalék helyett 3 százalékos pénzromlási ütemmel.

Módosított a jegybank a növekedési előrejelzésén is: idénre 2 helyett 1,6, jövőre 2,7 helyett 2,4, 2009-re 3,4 helyett 3,2 százalékos éves GDP-növekedésre számítanak.

Nincs vége a hitelválságnak

A hétfői kamatdöntés indoklásaként kiadott közleményben is szerepel: a nyers élelmiszerek árának növekedése a korábban vártnál tartósabb inflációs nyomást jelent. Ugyanakkor Simor András utalt arra is, hogy a nemzetközi környezet általában a nyersanyagárak és az olajár vonatkozásában sem kedvez az inflációnak.

A monetáris tanács ugyanakkor ezen túlmenően figyelembe vette azt is: noha az ősszel még úgy vélték, hogy a nyári pénzügyi turbulencia, azaz az amerikai másodlagos jelzálogpiacról indult folyamatok után megnyugodott a pénzpiac, a stabilizáció csak átmeneti volt. Ez Magyarországot is érinti, hiszen a befektetők nagyobb kockázati felárat várnak el – utalt az elnök a kamat szinten tartása mellett szóló újabb érvre.

A döntés egyébiránt Simor András szavai szerint hosszú vita, illetve egy 25 bázispontos csökkentésről való szavazás után, de viszonylag egyértelmű volt. A monetáris tanács szerint a kamatszint mérséklésére abban az esetben nyílik lehetőség, ha a gazdasági folyamatok arra utalnak, hogy csökken a várakozásokon keresztül tovább gyűrűző inflációs hatások veszélye, és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci tendenciák a magyar gazdaság számára kedvezőbben alakulnak. Simor kiemelte, nagy figyelemmel kísérik a jövő évi bértárgyalásokat, az MNB az inflációs jelentésben úgy kalkulált, 6,5 százalékos lehet jövőre a bruttó bérek emelkedése.

Kellenek a fiskális szabályok

Az MNB támogatja, hogy Magyarországon is szülessen olyan törvény, amely segíthet kordában tartani a fiskális folyamatokat, megakadályozni, hogy választási költségvetések szülessenek. Simor András szerint a költségvetési hivatal betölthet ilyen típusú ellenőrző szerepet, és ha a szervezet vétójogot nem is kap, az fontos, hogy ne pusztán az az eszköze legyen, hogy a nyilvánossághoz fordulhat.

Az MNB elnöke szerint a költségvetés-készítés szabályok közé szorításának számos módja van, ezek közül egy lehetséges és működőképes verzió, amit a kormány előkészített, ezért az MNB, bár más megoldást is el tudna képzelni, támogatja azt. Simor szerint fontos, hogy a pártok mielőbb dűlőre jussanak a kérdésben, és tavasszal a parlament már elfogadhassa a törvényt, mert így biztosítható lenne, hogy már a 2009-es, az európai parlamenti választások évére készülő költségvetést ellenőrizhesse az új hivatal.