Elkerülni Budapestet

2006.05.03. 14:55
A csömöriek ugyan aggódnak az M0-ás autóút építése miatt, de a Nemzeti Autópálya Zrt. szerint nincs okuk erre. Zaj nem lesz, Budapestet pedig muszáj elkerülni. Ezt már Vásárhelyi Boldizsár is jól látta 1942-ben.

Az M0-ás autóút keleti, Csömör és Árpádföld közötti szakaszának szombat reggel kezdődött munkálatai megmozgatták a környék lakóit. A hosszú hétvége után kedden reggel többen is felkeresték a csömöri önkormányzatot kérdéseikkel. Ehhez képest kiderült, az itt dolgozóknak is újdonság, hogy már zajlanak a földmunkák.

Már Vásárhelyi Boldizsár is megmondta

Az M0-ás koncepciója nem újkeletű. Először 1942-ben jelent meg tanulmány Vásárhelyi Boldizsár a műegyetemi professzor tollából, amelyben javaslatot tett egy Budapestet elkerülő útról, a jelenlegi nyomvonaltól jóval távolabb. A 60-70-es években szó volt a Hungária körút vonalában egy magas vezetésű autópálya megépítéséről is, de ahogy a belső kerületek beépítettsége nőtt, a sztráda is egyre kijjebb tolódott. A 80-as évek végére már a XVI. kerületi tanács is követelte a külső körgyűrű megépítését.

Azóta számtalan tanulmány készült arról, hogy egy elkerülő út hogyan befolyásolná a város forgalmát, és milyen hatással lenne a környezetre. Ugyanezzel egy időben a civil szervezkedés is megkezdődött, hiszen a kertvárosi Árpádföld lakói féltették otthonaikat a megnövekedő forgalomtól és az ezzel járó zaj- és levegőszennyezéstől. A lakosság nyomására később a XVI. kerületi önkormányzat is a körgyűrű megépítése ellen fordult. Azonban újabb környezeti tanulmányokat kényszerült készíttetni, miután a 90-es évekre a kerület forgalma jelentősen megnőtt. Ekkor a Szlovák és az Ostoros út lakói szorgalmazták egyre erőteljesebben az M0 mielőbbi elkészítését a sűrűsödő személy- és teherautó-forgalom miatt.

Lehajtani Csömörön

Már az M0-viták korai szakaszában több nyomvonal lehetősége is felmerült. A Csömör és Kistarcsa, valamint a Csömör és Árpádföld közötti út is szerepelt a csömöri önkormányzat 1996-os rendezési tervében. Az önkormányzat e tervek ismeretében vonta belterületbe 1998-ban a Majorszegi-liget (Csömör Budapest felőli széle) szántóföldjeit. Az akkori tulajdonosok tisztában voltak vele, hogy esetleg később itt épül az autópálya, de az előnyösebb üzlet reményében erről nem minden esetben értesítették a későbbi vevőket. Azóta ezt a részt családi házakkal építették be.

A képviselő-testület 2001 végén szavazta meg véglegesen az Árpádföld és Csömör közötti nyomvonal megépítését, ám szigorú feltételekhez kötötte azt. A 2005-ben elkészült építési engedély mégsem tartalmazta a korábban kikötött környezetvédelmi beruházások némelyikét. Ahhoz, hogy a jelenleg érvényes tervek alapján kezdődhessen meg a munka, a csömöri önkormányzatnak külön tárgyalásokat kellett kezdenie a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal. Így a kívánt zajvédelem is megvalósulhat, valamint a forgalomnövekedés elkerülése miatt a tervekből kivették a Timur utcai autópálya-lehajtót is. A tervekben ezen a szakaszon csak a Veres Péter úti, valamint a Rákospalotai határút végére építendő lehajtó maradt.

Mindenben az önkormányzat a hibás

Az önkormányzat munkatársa szerint a csömöriek, pontosabban az érintett területek tulajdonosainak aggodalma részben nem alaptalan, mivel a kisajátítások nem zajlanak zökkenőmentesen. A kisajátított területeket ugyanis a szerződés megkötése után azonnal levették a tulajdonosok nevéről, a kifizetésekkel pedig 2-3 hónapja késlekedik a kivitelező cég. Azt is elmondta, hogy tudomása szerint az építkezésnek már márciusban el kellett volna kezdődnie, március 13-án M0 táblaavatási ünnepséget is tartottak. Akárhogy is, a csömöriek mindenért az önkormányzatot tartják felelősnek, hozzájuk fordulnak panaszaikkal.

Az önkormányzat munkatársának elmondása alapján idén csak a földmunkákat végzik el ezen a részen. A munkások már kimérték a nyomvonalat, mostantól kiássák, illetve feltöltik a szükséges területeket, megépítik a felüljárókat és az alagutakat, ahol szükséges. Később Csömör határában ideiglenes betonüzem is épül majd az építkezés kiszolgálására, azonban az út ellátására szilárd burkolattal már csak jövőre kerül sor.

A távolabbi tervekben szerepel egy Gödöllőt Pécellel összekötő, illetve Gödöllőt elkerülő út is, amely szintén tehermentesíteni fogja a XVI. kerületet és Csömört is az átmenő forgalomtól. Ennek az útnak az átadása 2008-ban lesz esedékes.

A Nemzeti Autópálya Zrt. közleménye
Csömör és Árpádföld között az autóút nyomvonala és az ott alkalmazott zajvédelmi technikák az alábbi módon valósulnak meg - olvasható a Nemzeti Autópálya Zrt. lapunhoz eljuttatott közleményében. Eszerint az autóút a 3. sz. főutat alul keresztezve, kb. 1,5 km hosszan még Budapest XVI. kerületi területen halad, egy nyújtott S betű alakot követve. Az első 700 m hosszon a pálya változó (15-4 m) mélységű bevágásban fekszik, majd egy 100 m-es alacsony töltéses szakasz után újra bevágásba kerül kb. 400 m hosszan. Innen változó (max. 3,5 m) magasságú töltéses szakasz következik a Magtár u.-ig, amely a 3-as úttól az M0 nyomvonalán haladva kb. 1,8 km-re van. Már csömöri területen a Magtár u. egy korrekciós szakasszal, felüljárón fogja keresztezni az M0-t. Innen a csömöri HÉV-ig és a mellette haladó Timur (Major, Csöbör) u.-ig bevágásban halad újra az autóút. A bevágás mélységét növeli a Csömör és Árpádföld felőli oldalon is, az autóút két oldalán a jelenlegi terepre elhelyezett védő töltés. A Csömör felőli töltés teteje és a pályaszint között mintegy 7 m különbség van. Ez a különbség (mélység) ezen a szakaszon szinte végig állandó, mivel a terepre épített töltés magassága úgy változik, ahogy a pályaszint mélysége a jelenlegi terep alatt. A védőtöltés zajvédelmi funkciót is ellát, illetve a töltésre és a töltés mögé telepített növényzettel együtt az autóút optikai takarását is biztosítja a lakóterület felől. A növényzet mint zajvédelem is funkcionál. A szembejövő forgalom az autópályákon megszokott középső, 3,60 m széles sávval lesz elválasztva.