Nyilvános az állami cégek vezetőinek bére

Az Index ez év januárjában kért adatokat a legalább részben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok csúcsvezetőinek jövedelméről. A cégekben tulajdonosi jogokat gyakorló, akkor még létező gazdasági és közlekedési tárcától, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től egyebek mellett azt kérdeztük: mennyi az igazgatósági elnökök, vezérigazgatók vagy elnök-vezérigazgatók, ügyvezetők havi jövedelme; milyen javadalmazásban részesülnek a felügyelőbizottsági elnökök; a vezető beosztású tisztségviselők a szerződésében felmentés esetére a munka törvénykönyvében meghatározottnál nagyobb végkielégítés szerepel-e?

Válaszokat csak az akkor a GKM-hez tartozó hét cég vezetőiről kaptunk, az abból összeállított, erősen csonka listát korábban közzé is tettük.

Nem tudja az állam jobb keze, mit csinál a bal

A mostanra már külön közlekedési és gazdasági-fejlesztési tárcává szétszedett GKM-mel szemben az MNV lényegében megtagadta a választ. Az első, még e-mailben feltett kérdésünkre február 1-jén ezt válaszolták: "Társaságunk az adatvédelmi biztoshoz fordul állásfoglalásért azt illetően, hogy az általunk szolgáltatandó adatok tekintetében eleget tegyünk törvényi kötelezettségünknek, de ugyanakkor a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényt se sértsük meg". Két héttel később Száraz Gábor szóvivő ehhez még hozzátette, hogy "az MNV Zrt. a tőle telhető legnagyobb körültekintéssel kíván eljárni az adatszolgáltatást illetően, így meg kell várnunk az ombudsmani állásfoglalást".

Február végén hivatalos adatkérő levelet is megfogalmaztunk az MNV vezérigazgatójának, Tátrai Miklósnak, azonban az abban megadott határidőig sem kaptunk érdemi választ a kérdéseinkre. Ezért lapunk munkatársa a TASZ-szal - a szervezetet képviselő Schiffer András ügyvéddel - közösen a Fővárosi Bírósághoz fordult.

A bíróság két tárgyalási nap után hozta meg a szerdai ítéletét. A perben azzal érveltünk: úgy ítéljük meg, hogy az adatvédelmi és a vagyontörvény szerint nyilvános a közérdekű adat akkor is, ha az egyébként személyes adatokat is tartalmaz. Munkatársunk és Schiffer András szerint – mint ez a két héttel ezelőtti perbeszédben is elhangzott – az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok döntései, vagy esetleges mulasztásai lényegesen befolyásolják az adott cég gazdálkodását, így tevékenységük az állami vagyonnal való gazdálkodásnak minősül, ezért a munkájukkal kapcsolatos adatok közérdekből nyilvánosak.

A bíróság maradéktalanul osztotta az Index álláspontját, az elsőfokú, nem jogerős ítélet így a kért adatok közzétételére kötelezi az MNV-t. Örömünk azonban nemcsak azért nem lehet teljes, mert egyelőre kérdéses, vajon válaszol vagy fellebbez az állami vagyon kezelője. A per során egy félreértés miatt szűkült ugyanis azon cégek köre, amelyekre az MNV adatkérésünket értelmezte: noha eredetileg mi összesen több mint negyven cég vezetésének juttatásairól érdeklődtünk (ebből kapásból húsz feletti a Volán-társaságok száma), a bíróság előtt elfogadtuk, hogy ezek közül csak a tartós állami tulajdonban levő cégek vezetőinek fizetésére vonatkozó adatokat kérjük. A különbség jelentős, hiszen ez utóbbi, privatizálni nem is szándékozott kör kisebb, nincsenek benne például a már említett Volán-társaságok vagy például a Tokaj Kereskedőház Zrt.

A mai ítélet nyomán így nyolc cég, konkrétan a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Villamos Művek, a Hitelgarancia Zrt., az Eximbank, a Kopint-Datorg, a Tiszavíz Vízerőmű, illetve maga a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőinek zsebében kotorászhatunk – már, ha a döntés jogerőre emelkedik. De nem hagyjuk ennyiben, az Index az írásos ítélet birtokában újabb kérdésekkel fordul majd az MNV-hez és az állami cégek kezelőihez.

Az eddigi lista

Az MNV vonakodása azért is nehezen érthető, mert az ügy eddigi menetéből az látszik, az állam maga sem tudja, mit kellene kezdenie az általa kezelt (szerintünk, és az elsőfokú ítélet szerint is közérdekű) adatokkal: a GKM korábbi megkeresésünkre nem hivatkozott személyiségi adatok védelmére, hanem (bár nem teljeskörüen, hiszen a végkielégítésekre vonatkozó szerződési pontokról hallgatott) válaszolt, megküldte az által kezelt cégek vezetőinek fizetését.

Ezen kereseti lista élén Erős János, az MFB első embere állt havi bruttó 3 434 585 forinttal, amire lehetőségként jött még az évi több mint 40 millió forintos alapbérének akár 80 százalékát elérő "éves alapbérre számított prémiumkiírás". Az állami tulajdonú fejlesztési bank vezetőjétől alig maradt el Heinczinger István MÁV-vezér, akit a GKM-lista szerint havi 3 200 000 forintos alapbért és szintén 80 százalékos prémium lehetőségével honoráltak, míg a harmadik a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-t vezető Reményik Kálmán, aki havi 2 666 250 forintért irányítja a hazai út- és vasútfejlesztéseket. Havi kétmilliónál többet keresett az év eleji adatok szerint Nagy Attila, az ÁAK vezérigazgatója is, aki 2 052 000 forintot kapott.