További Magyar cikkek
A magyar Mol védelmet keres Oroszországban címmel közölt cikket szerdán a Kommerszant orosz gazdasági-politikai napilap. Az újság Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának szavaira reagáltatta a Rosznyeftyet és a Lukoilt, miszerint a magyar üzzletember fel tudna sorolni legalább tíz vállalatot, amelyekkel ésszerűbb a partnerség, mint az OMV-vel. Ilyen lehet a Lukoil vagy a Rosznyefty, esetleg más orosz termelők.
A Rosznyefty orosz kőolajtársaság egyelőre nem fontolgatja a lehetőséget, hogy partnerségre lépjen a Mollal. A magyar társaság iránt korábban érdeklődő Lukoil viszont kész megvizsgálni egy ajánlatot, ha a Moltól érkezik ilyen, idézte a Kommerszantot az MTI.
A Lukoil neve már az OMV-vásárlás mögött álló egyik lehetséges haszonélvezőként is felmerült a június vége óta tartó Mol-ügyben. A cég erőteljesen terjeszkedik a régióban: Magyarországon és Legyelországban is megvette a térségből kivonuló amerikai Conoco kútjait (nálunk ezek Jet néven futottak). Ha az OMV felvásárlása sikerrel járna, a Mollal együtt számolt piaci részesedése több területen is kényszereladásokkal járna. A versenyhatóságok nem tűrnék, hogy a térség három legnagyobb finomítója, a schwechati, illetve a Mol kezében levő pozsonyi és százhalombattai üzemek egy tulajdonoshoz tartozzanak. A kiskereskedelmi hálózatok összeolvadása is aggályos lenne több országban. Ha eladás, akkor a Lukoil lehet a vevő, amely már korábban is érdeklődött a Mol iránt. De a Kommerszant emlékeztet, akkor a magyar hatóságok ellenkezése miatt lemondtak a részesedésszerzés lehetőségéről is.
Nem szeretjük a Kremlt
Az orosz elemzők ezért sem veszik túl komolyan Hernádi szavait. Megjegyzik, a volt KGST-országokban máig hűvös az orosz tőkével szembeni viszony.
Hozzá kell tenni: a Gazprommal szemben a Lukoil tőzsdei cég, amelyben nincs többségi állami tulajdon, a piacon mégis egyértelműen a Kreml irányítása alatt álló vállalatként tekintenek rá. Ha az OMV ellen mind a Mol, mind pedig a magyar kormány által felhozott egyik fontos érv az volt, hogy az osztrák cégben 31,5 százalékos állami tulajdon van, akkor aligha lenne elfogadható, hogy orosz vállalat ellenőrizze a magyar gáztároló- és vezetékrendszert, valamint az üzemanyagpiac jelentős részét.
Gyurcsány szabályoz
Persze kérdés, hogyan alakul a következő időszakban a Lukoil tulajdonosi szerkezete. A miniszterelnök közben olyan szabályozás előkészítésére kérte az Igazságügyi Minisztériumot, amely biztosítja, hogy a vállalatok, amelyek külföldi állam közvetlen vagy közvetett irányítása alatt állnak, ne szerezhessenek irányítást a Magyarország számára stratégiailag fontos cégekben és üzletágakban - értesült kormányközeli körökből az MTI. A kormány már korábban jelezte, szabályozás kidolgozását tervezi a stratégiai cégek védelmére. Az új elem így az, hogy az állami tulajdont zárnák ki a potenciális felvásárlók esetében.
Pedig befolyás a Molnál is érvényesül: az államnak az uniós szabályozással ellentétes aranyrészvény kényszerű megszüntetése után úgynevezett B részvénye van. A forgalomképtelen papír vétójogot biztosít arra az esetre, ha a tulajdonosok, akár az egyébként előírt 75 százalékos többséggel, módosítanák a jelenlegi, a tulajdoni hányadtól függetlenül maximum tízszázalékos szavazati korlátot.
Brüsszel az OMV reménye
És ez lehet az egyik pont, amely miatt némi brüsszeli segítséggel az OMV mégis sikerrel járhat. Ezt már a Wall Street Journal írta, abban a cikkében, amelyben ócskának minősítette a vállalat új, az akvizíciók nélküli növekedés lehetőségét felvázoló stratégiáját. Elvileg felkeltheti az EU érdeklődését a WSJ szerint az, hogy a Mol úgy kontrollál harminc százalék feletti saját részvényt, hogy azokat a szavazati jog gyakorlásának lehetősége érdekében kölcsönadta, részben az állami tulajdonú MFB-nek. Ám az újság szerint kevés az esély a Molt szorongató uniós vizsgálatra, így összességében az OMV helyzetét, kísérletét reménytelennek láttatja az újság.
Kis-Jugoszláviát venne a Mol?
A Mol, úgy tűnik, máris oldani akarja a hétfői bejelentés alapvetően negatív visszhangját: a Bloomberg híre szerint a horvát INA-ban is többségre hajtó cég a szlovén Petrol után érdeklődik. A hírügynökség szerint a Mol kommunikációs igazgatója nem zárta ki a terjeszkedést Szlovéniában, de azt is elmondta, hogy a Petrol egyelőre nem eladó. A Petrol szóvivője szerint egyelőre semmiféle hivatalos megkeresés nem érkezett a Mol részéről, írta a Portfolio.hu. A Petrol a limitált belföldi növekedési lehetőségek miatt a külföldi piacokon kíván terjeszkedni, ennek első lépéseként a Montenegro Bonust vásárolja meg. A montenegrói cég iránt a Mol is érdeklődött, a tárgyalásokat azonban a Petrol kezdhette meg.
A Petrol csaknem 30 százaléka állami tulajdonban van, emellett 20 százalékos pakettel intézményi befektetők rendelkeznek. A cég piaci kapitalizációja 1,4 milliárd euró körüli, azaz mintegy tizede a Molénak. Bevételeinek nagyobb része a kiskereskedelmi forgalomból származik, összesen 348 kútja van, döntő többségük, több mint 300, Szlovéniában.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
