További Magyar cikkek
Oroszországban jelenleg nincs olyan cég, amelyiket ne fenyegetné az a veszély, hogy ha pillanatnyilag nincs is állami tulajdonban, ne válhatna könnyen többségi vagy kisebbségi állami ellenőrzés alatt álló cégé, szögezte le az Index kérdésére Deák András külpolitikai szakértő, és a Jukosz és a Szibnyeft esetére emlékeztetetett.
Piac, gazdaság, Moszkva
A 2003-ban bejelentették a két magáncég egyesülését, de a Kreml megijedt egy túl nagy óriástól, amelynek napi termelése Kuvaitéval ért volna fel. Eljárás indult a Jukosz vezetői ellen, a céget feldarabolták. A Szibnyeftet, amely kihátrált a fúzióból, 2005-ben – piaci áron – megvette az a Gazprom, amelyben ötven százalék feletti az állami részesedés.
De nem kell ilyen messzire utazni az időben: a Vedomosztyi című üzleti lap keddi híre szerint egy másik orosz olajipari cég, a Rusznyefty tulajdonosa, Mihail Gucerijec milliárdos le fog mondani cége ellenőrzésének jogáról egy, a Kremlhez közelálló cég javára. A Rusznyefty a Mol partnere egy nyugat-szibériai kitermelő vállalatban. Gucerijev a Kreml hónapok óta kifejtett nyomására lemond a Rusznyeftynél viselt vezetői tisztéről is azután, hogy adóhátralék miatt eljárást indítottak a cég vezetői ellen.
Lengyel, magyar, két jó barát?
A Mol a lengyel olajipari vállalattal, a PKN Orlennel való összeolvadást mérlegeli, írta hétfőn a Gazeta Prawna lengyel napilap magukat meg nem nevező Mol-forrásokra hivatkozva. A Mol–PKN Orlen-fúzió ötlete mint a regionális szintű konszolidáció eszköze már négy évvel ezelőtt is felmerült, akkor, amikor a két olajipari cég partneri megállapodást kötött.
Ferencz I. Szabolcs, a Mol-csoport kommunikációs igazgatója a PKN-tárgyalásokra vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy a Mol nem reagál piaci pletykákra. Ugyanakkor egy lengyel lap teoretikus kérdésére azt mondta, elég ésszerűnek tekinthető a jövőbeni együttműködés a két vállalat között, mivel más-más területeken tevékenykednek. Egy 5-10 évet átfogó együttműködés lehetősége "a Mol számára általában fennáll", erre utalt a magyar társaság elnöke, és az OMV "erőltetett" konszolidációs lépései után az együttműködés akár hamarabb is kezdetét veheti.
Mindennek fényében ha a magyar kormányzat olyan megfontolást akar érvényesíteni a stratégiai vállalatok védelmében, amely kizárja bennük egy idegen állam tulajdonszerzését – a miniszterelnök a múlt héten kérte fel az igazságügyi tárcát, hogy augusztus 28-ig készítsen elő egy ilyen tartalmú szabályozást – orosz cégek aligha jöhetnek szóba a Mol potenciális partnereként, vélte a Deák András. Igaz ez akár attól függetlenül is, hogy ma az egyik potenciális partnerként emlegetett, a Mol iránti érdeklődését már többször jelző, a térségben is terjeszkedő Lukoil 25 százaléka a menedzsment, 20 százaléka az amerikai olajmulti, a Conoco kezén van, míg a fennmaradó hányad a tőzsdén.
Aggályos függőség
A szakértő szerint ugyanakkor az ellátásbiztonság szempontjából is aggályos lehet, ha tovább növeljük Oroszországtól való függőségünket. "Ha orosz kézbe kerül a Molt elsősorban stratégiai céggé tevő hazai földgázvezeték-hálózat, vajon mennyiben lehetnek sikeresek azok az elmúlt évben már hangsúlyosan megjelent törekvések, ami szerint diverzifikálni kell a magyar gázbeszerzést?" – vetette fel kérdésként Deák András.
Az orosz partnerség lehetőségét pedig éppen a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt említette egy múlt heti interjúban. A cégvezető lát esélyt összeolvadásra, más térségbeli cégekkel való partnerségre, feltéve, hogy a tranzakció kellő hozzáadott értéket jelent. "De most fel tudnék sorolni legalább tíz vállalatot, amellyel ésszerűbb a partnerség, mint az OMV-vel. Ilyen lehet például az orosz Lukoil vagy a Rosznyefty, vagy más orosz termelők" – mondta erről, és hangsúlyozva, hogy bár az OMV két, előzetes bejelentés nélküli tulajdonszerzése nyomán nyilván nem bíznak az osztrákokban, az összeolvadás elleni fő érv az, hogy a fúzió nem szolgálná a hatékonyságot és a vállalat érdekeit. Ugyanakkor az orosz cégekkel való partnerség nyilván erősítené a Mol hozzáférését a kitermelőterületekhez.
Fejlődést szolgál-e a védelem?
További megfontolást kell képeznie Deák szerint, hogy a magyar államnak addig érdemes megvédenie a Molt, amíg egyedül is komoly fejlődési potenciálja van, de éppen ebben most több bizonytalanság is felmerült.
A Mol múlt hétfőn váratlanul bejelentett, új, a korábban alapul vett, már meghiúsulni vagy nehezebben elérhetőbbé válni látszó akvizíciók nélküli stratégiájának megalapozottságát számos piaci elemző kétségbe vonta. Ugyanakkor a részvények árán nem látszik a bizalom megingása, igaz, utóbbi a vállalat folytatódó saját részvényvásárlási programjának köszönhető: a Mol már 35 százalék feletti részvénypakettet tart kváziellenőrzése alatt. A Merill Lynch szerdán rontotta le a korábbi vételre ajánlottról semlegesre a Mol-részvények besorolását: a befektetési tanácsadó úgy véli, az árfolyamnak ugyan most még támaszt nyújtanak a cég saját vásárlásai, ezek végeztével azonban a Mol nyereségének alapját képező finomítói marzsok utóbbi hetekben bekövetkezett csökkenése, illetve a 2005 óta sikertelennek minősíthető akvizíciós stratégia miatt az árfolyam lefelé indulhat, ha a piacon megszűnik a kivásárlás lehetőségének árazása.
Az igazgatóság javaslata szerint a részvények egy részét visszavonják, már ha a tavaszi közgyűlés így dönt. A héten a Financal Timesban Hernádi Zsolt azt nyilatkozta, hiába mondják néhányan, hogy védekezésük a menedzsment érdekét szolgálja, az éppen a részvényeseknek kedvez, hiszen felértékelődnek a visszavonás után kezükben maradt papírok. Mindez azonban paradox módon az OMV-re is vonatkozik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
