Megint vinné az OMV a Molt

Az OMV kész 32 000 forintos részvényenkénti vételáron ajánlatot tenni a Mol részvényeseinek. Számos technikai akadály miatt azonban – ideértve a Mol alapszabályában rögzített 10 százalékos szavazati korlátot, továbbá a különböző megoldások révén ténylegesen a Mol menedzsmentje által kontrollált Mol-részvényeket, amelyek volumene a tőkepiac számos szereplőjének vélekedése szerint eléri a Mol részvényeinek 40 százalékát – az OMV jelenleg nem tud a szavazati jogok révén irányítást szerezni a Molban.

Erre tekintettel az OMV aktív tárgyalásokat kíván folytatni a független részvényesekkel, az Európai Bizottsággal, továbbá a Mol működése által érintett egyéb felekkel. Az említett akadályok felszámolása lehetőséget teremtene arra, hogy a Mol független részvényesei maguk döntsenek az ajánlatról. A Mol igazgatóságának tevékenysége miatt a részvényeseknek eddig erre nem nyílt lehetőségük – ez áll többek között abban a közleményben, amelyet a hasonló tartalmú, a Mol vezetésének címzett levél kézbesítésével egy időben, kedden reggel hozott nyilvánosságra az osztrák vállalat.

Az OMV megkezdte egy 9 milliárd eurós bankhitel szervezését az ügylethez, valamint előzetes eljárást kezdeményezett Brüsszelben a fúzió versenyjogi következményeit illetően, bár hiszik, hogy azok nem jelentősek. Az OMV ugyanakkor kész 25 százalék saját részvényt is felajánlani a vételár részeként.

A kormánynak is írtak

Az OMV a magyar kormánynak is jelezte, kész számos olyan intézkedést megvitatni, amely Magyarország jelentőségét tükrözi az egyesített működésű csoportban. A javasolt intézkedések többek között az alábbiakat ölelik fel: közös képviselet biztosítása az újonnan létrehozott közös felügyelőbizottságban, amelyben mind magyar részről, mind az osztrák ÖIAG részéről azonos számú (két-két) képviselő venne részt; a két társaság legjobb vezetőiből álló új közös felső vezetői csapat létrehozása és a vezetők következő generációjának kiválasztását szolgáló közös karrierprogram bevezetése; a legnagyobb üzletág, továbbá számos egyéb társasági támogató funkció központjának Budapestre telepítése. Az OMV szerint számos további szempontból is – ideértve a cégnevet, a nyelvet, a márkát, a munkavállalók létszámát, a befektetői kört, az adófizetést és a befektetéseket – alapvető céljuk a két társaság működése által érintett magyar és az osztrák érdekeltek egyenrangú kezelése lenne.

A Mol nem tárgyal az OMV-vel

A Mol délben kiadott értékelése szerint az OMV megkeresése lényegesen alulértékeli a Mol üzleteit és kilátásait. Noha a szándéknyilatkozat évi 400 millió eurós szinergiákkal számol, nem veszi figyelembe az egyesítésből és versenyjogi okokból kényszerű eszközértékesítésből származó értékromboló hatásokat. Az OMV lépése a magyar értékelés szerint nem érdemel további megfontolást a Mol részéről. A társaság nem kezd tárgyalásokat az OMV jelen megkeresésével kapcsolatban.

Ferencz I. Szabolcs, a Mol-csoport kommunikációs igazgatója elmondta: "A mai szándéknyilatkozat nem tartalmaz lényeges új információt a Mol igazgatósága által korábban már egyhangúlag elutasított megkereséshez képest, azonkívül hogy a közlemény kijelenti, hogy az OMV jelenleg nem tud irányítást szerezni a MOL-ban. A szándéknyilatkozat jól illeszkedik az OMV eddigi egyoldalú és barátságtalan lépéseinek sorába. Társaságunknak független vállalatként kiváló növekedési kilátásai vannak, és így nem kívánunk a továbbiakban olyan feltételes megkeresésekkel foglalkozni, amelyek sem részvényeseink, sem az egyéb érdekelt felek érdekeit nem szolgálják."

A kormány vár

Egy piacgazdaságban a kormánynak nem dolga kommentálni egy tőzsdei ügyletet, ha az a jogszabályoknak mindenben megfelelően zajlik – mondta az Indexnek Daróczi Dávid, kormányszóvivő. Emlékeztetett: a kormány korábban két dolgot jelzett. Az egyik, hogy az osztrák vállalat addigi akcióit barátságtalan lépésnek, ellenséges felvásárlásnak tekinti. A másik, hogy - több más európai uniós tagállamhoz hasonlóan - fontosnak tartja, hogy a lakosság ellátása szempontjából stratégiai jelentőségű vállalatok esetében legyen a közösségi jogszabályokkal teljes összhangban lévő lehetősége a kontrollra, ha az adott vállalatban egy külföldi állam próbál befolyást szerezni. Ez utóbbit tekintve nem változott a kormány álláspontja; az ezt a célt elérni hivatott törvényjavaslat pedig már az Országgyűlés döntésére vár.

Az Index azon kérdésére, hogy az OMV a közlemény szerint tárgyalna a kormánnyal is, a szóvivő elmondta: általánosságban is igaz, hogy a kormány a párbeszéd híve: megoldani akarja a helyzeteket, nem kiélezni. Ha tehát ebben az ügyben érkezik ilyen megkeresés, akkor a kormányzat szakértői nem fognak elzárkózni attól, hogy megismerjék az osztrák cég álláspontját. Az MTI jelentése szerint az osztrák pénzügyminiszter, Wilhelm Molterer kedden nyilatkozatot adott ki, amely szerint "a közép-európai olaj- és gáztársaságok további konszolidációjára vezető fejlődés helyénvaló. Az OMV növekedési stratégiája aláhúzza az OMV jelentőségét a közép-európai iparágban". Az OMV részvénye kedden délben 48,76 euró volt a bécsi értéktőzsdén, 2,81 euróval, azaz 5,45 százalékkal olcsóbb a hétfői zárónárnál. Kedden a papír 49,90 eurón nyitott.

Szó nélkül jött az OMV júniusban

Ismeretes: az OMV júniusban úgy kezdte magyar konkurensének részvényeit vásárolni, hogy nem tett előzetes bejelentést. Hasonlóan az évekkel ezelőtt szerzett tízszázalékos pakkhoz váratlanul jelentették be június 25-én, hogy részesedésüket 18,6 százalékra növelték. A mostani megkeresésből kiderül, amit a piacon eddig is mindenki tudott, hogy ha kisebb ütemben is, de az osztrákok azóta is vásároltak, az OMV bejelentése szerint ma a Mol-részvények 20,2 százaléka az övék.

Határozott nemet mondott a Mol

A Mol vezetése többször jelezte: az OMV-vásárlás módját, megkeresését barátságtalan lépésnek, ellenséges felvásárlási kísérletnek tartják, mely az olajpiacon egyébként is szokatlan. A Mol ráadásul úgy véli, az OMV mai megkeresésében is kiemelt előnyök valójában nem léteznek, a két cég egyesülése inkább hátrányokkal járna. Erről több elemző is úgy nyilatkozott: a két cég egyesülése esetén alighanem meg kellene válni a százhalombattai vagy a pozsonyi finomítótól, miután az osztrákok aligha mondanak le Schwechatról, három közeli finomítót pedig versenyjogi szempontból nem engedne Brüsszel egy kézben tartani. Az osztrákok már korábban is azt jelezték, nem osztják ezt az aggodalmat.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója emellett kiemelte: a két, nagyságrendileg hasonló, 15-15 milliárd eurós cég egyesülésével elért méret nem nyújt védelmet a százmilliárd eurós kategóriájú versenytársakkal szemben, ráadásul az OMV komoly hatékonysági problémákkal is küszködik.

Elemző 1: Érthetetlen az OMV lépése

Az OMV-nek nincs, vagy legfeljebb minimális esélye van arra, hogy célt érjen, ezért érthetetlen az osztrákok mostani lépése, amely jogi értelemben nem is minősül ajánlatnak – mondta az Indexnek Vágó Attila, a Concorde elemzője. Az olajipari szakértő szerint azok a feltételek, amelyeket az OMV szabott, a piaci szereplők, a részvényesek számára is láthatóan nem teljesülhetnek.

Így az osztrákok alighanem annyit értek el, hogy közvetve lassítják a Molt: a magyar cég várhatóan most újabb sajátrészvény-vásárlással reagál, akár a jelenlegit jóval meghaladó áron, és lesznek is eladók. Később ugyanis ismét csökkenhet az érdeklődés a Mol-papírok iránt, ha a társaság eléri saját papírjainak vételével az ötven százalékot, aligha lesz más érdeklődő. Ugyanakkor a Mol most olyan pénzből lesz kénytelen saját részvényeket venni, amely alapesetben a növekedést, az akvizíciókat szolgálná. Ezt egyébként korábban, a júniusi osztrák bevásárlás után nem tehette volna meg, ha az OMV akkor rögtön ajánlatot tesz, amivel most már aligha próbálkoznak: az általuk szabott feltételek teljesülésének lehetetlensége számukra is nyilvánvaló kell legyen.

Elemező 2: Logikus az OMV lépése

Nem annyira tekinthető eldöntöttnek, hogy nincs esélye az OMV-nek – mondta az Indexnek Sarkadi Szabó Kornél. A Cashline elemzője szerint az osztrákok lépése logikus a saját szempontjukból, sőt, miután június óta nem tettek ajánlatot, ezzel lehetőséget adva a Molnak a saját részvények vásárlására, az egyetlen logikus, bár igen megkésett döntésük volt az elmúlt hónapokban. Sarkadi szerint feltételezhető, hogy az igazi csata most Brüsszelben folyik a Mol és az OMV, illetve az osztrák és a magyar kormány között, egyebek között a versenyjogi aggályok mellett a lex Mol, illetve a Mol korábbi saját részvény vásárlásainak vonatkozásában.

A lex Mol jelentősége ugyanis a későbbiekben is felértékelődhet. Ha a Mol vezetés most elutasítja a részvényesek számára a mai, illetve az eddigi árfolyamokat figyelembe véve jónak mondható 32 ezres árat, akkor valamilyen módon kompenzálnia kell a tulajdonosokat. Ennek útja pedig a saját kézben levő részvények bevonása lehet, ami a közkézhányados, tőzsdén forgó papírok értékét azonnal emeli, hiszen emeli azok súlyát is. Ezzel azonban az OMV jelenlegi, 20,2 százalékos csomagja is akár 33 százalék fölé emelkedhet, ami ugyan a szavazati korlátozás miatt az irányításba nem biztosítana nagyobb beleszólást, de ismét előtérbe helyezné egy nyilvános ajánlat lehetőségét, sőt akár annak kötelezettségét is.

Az OMV szerint jó lenne

Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója szerint "az OMV és a Mol működésének egyesítése egy olyan hatékony közép- és kelet-európai vezető energiaipari vállalatot hozna létre, mely múltjának mind az OMV, mind a Mol öröksége a részét képezi, s amelynek jövője a két cég legjobb adottságain és lehetőségein alapul. Egy ilyen lépés egy jobb és sikeresebb jövőt biztosítana társaságaink számára, lehetővé tenné, hogy a kutatás és termelés területén globálisan versenyezzünk, továbbá hozzájárulhatna a régió gáz- és kőolaj ellátásának biztonságához. Ajánlatunk egyúttal azonnali és nyilvánvaló értéket teremtene a MOL részvényesei számára, az egyesített működés pedig egy olyan alapot képezne, amely lehetővé teszi a jövőbeli jelentős részvényesi hozamot."

Az OMV menedzsment a ma reggeli ajánlatában megismételte, álláspontjuk szerint az OMV-Mol arányainál fogva képes lesz hatékonyabban versenyezni Európa nagy integrált olaj- és gázipari társaságaival, lehetővé téve ezáltal az erőteljesebb növekedési lehetőségek kihasználását. Ugyanakkor ellátásbiztonsági szempontból is fontosnak tartják az egyesülést: szerintük az egyesített működésű csoport energiaellátásának biztonságát a régió egészében növelni fogja egyrészt a kőolaj ellátás nagyobb fokú diverzifikációja, másrészt a kitermelésben elért nagyobb méretből kifolyólag, amely lehetővé teszi az egyesített beszerzési bázis további növekedését.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!