A Gazprom ellen védekezik az OMV, azért kéne neki annyira a Mol

Ha jönnek az oroszok, az OMV számára a legjobb védekezést az jelentheti, ha átad nekik 19 százaléknyi Mol-részvényt, azt a pakkot, amelyet jelenleg is birtokol. A Gazprom így beérné mintegy 5 százaléknyi OMV-tulajdonrésszel, és inkább a Mol átvételére koncentrálna – ezt a forgatókönyvet egy bécsi befektetési bankár, Wolfgang Matejka, a Meinl Bank befektetési igazgatója vázolta az osztrák Wirtschaftsblattban. Szerinte így az OMV legalább megőrizhetné függetlenségét.

Mert az oroszok jönnek

Matejka szerint lényegében biztosra vehető: 3-4 éven belül az OMV felvásárlási célponttá válik, a várható vevő pedig a Gazprom. Ráadásul ha a Gazprom elkezd bevásárolni az OMV-ben, véli a bankár, ugyanolyan vitába keveredhet az osztrák céggel, amilyen most a Mol és az OMV helyzetét jellemzi. Az oroszok nemcsak a piaci konszolidáció valóban zajló folyamatára, hanem arra is hivatkozhatnának, hogy a két cég egyesülésének, az OMV felvásárlásának lenne piaci racionalitása.

Az OMV–Mol-párharcról a befektetési bankár úgy gondolja, miközben a magyarok ellenállásának egyik okaként az osztrák állami tulajdont hozzák fel, nem valószínű, hogy az osztrák állam a magyarok felé gyakorolt gesztusként csökkenti érdekeltségét.

A lex Mol a Gazpromtól is védene

Távolabbról nézve Matejka gondolatmenete alapjául szolgálhat az éppen a parlament előtt fekvő, sürgösséggel tárgyalt lex Molnak. Ha a Gazprom tényleg beérné néhány év múlva első körben a Mollal az OMV helyett, az osztrákoktól elnyerhető mintegy 19 százalékos pakk mellett nagyon könnyen összeszedhet még 6 százalékot, sőt több elemző szerint az sem kizárt, hogy ilyen mértékben a Gazprom közvetett úton már most is tulajdonos a magyar olajcégben.

25 százalékot elérve az oroszok nyilvános ajánlatot kell tegyenek: ez elviekben a még hatályos szabályok szerint szinte biztosan a Mol átvételéhez vezetne, ám a lex Molban a tőzsdei cégeknek, illetve azok vezetőségének garantált új jogosítványokkal ez kivédhető. Más kérdés, hogy a tervezett szabályozás, ha a cégek élnek lehetőségeikkel, általában is ellehetetleníti a komolyabb szakmai befektetők megjelenését a magyar vállalatokban.

A lex Mol a Gazpromtól is védene

Az orosz szál nem először merül fel az OMV-ügy kapcsán. Az osztrák News magazin már júniusban, amikor az OMV előzetes jelzés nélkül 10-ről 18,6 százalékra növelte tulajdonrészét a Molban, azt írta: vadászból hamarosan vad lesz. A lap szerint ezzel az ügylettel az OMV még kívánatosabbá vált egy nagyságrendekkel nagyobb vetélytárs, a 240 milliárd eurós forgalmú orosz energiaóriás Gazprom szemében, amely ugrásra készen áll, hogy részesedést szerezzen az osztrák cégben (a Mol és az OMV forgalma egyaránt 20 milliárd euró alatt van).

Az, hogy a Gazprom terjeszkedne a régióban, nem titok. Hazai elemzők már akkor az orosz energiaóriástól tartottak, amikor a később az OMV-hez került Mol-pakettet az Általános Értékforgalmi Bank orosz tulajdonosa, a leggazdagabb Magyarországon élő személyként emlegetett Megdet Rahimkulov kezdte vásárolni – ő korábban a Gazpromnak dolgozott. Ugyancsak az orosz száll bukkant fel lehetőségként az OMV bejelentése nyomán is. A gyanút Putyin elnök tavaszi bécsi látogatása szolgáltatta, amelynek során számos nagy volumenű osztrák-orosz üzleti megállapodás kötetett. Később a szintén orosz Lukoil is szóba került mint a OMV–Mol-párharc potenciális nyertese.