A Moody's szerint stabil a magyar bankrendszer

A nemzetközi hitelminősítő a magyar bankrendszer helyzetéről összeállított 28 oldalas jelentésében azt írja: a rendszerszintű jegyzett tőke átlagosan 80 százalékát kitevő külföldi befektetési érték magasnak számít. A magyar bankok átlagosan "A1" szintű - vagyis magasan elsőrendű - forintbetét-kockázati besorolása jelzi, hogy a stratégiai részvényesek - az esetek zömében Közép- és Kelet-Európában jelentős mértékben megtelepedett, nagy európai uniós bankok - nemcsak szakértelmet és tudást adnak át, de szükség esetén pénzügyi támogatást is nyújtanának helyi érdekeltségeiknek.

Ádáz verseny

A jelentés szerint a hitelminősítő nem számít arra, hogy a magyar bankrendszerben meglévő külföldi tulajdonosi arány a jövőben csökkenne, de azt nem lehet kizárni, hogy a tulajdonosi összetételt változik; erre példa az Intesa SanPaolo bankcsoportot létrehozó egyesülés. Ezzel két magyar bank, a Central European International Bank (CIB) és az Inter-Európa Bank (IEB) anyavállalatai egyesültek, elindítva a két magyar bank tavalyi egyesülését is. Ennek alapján a Moody's néhány hete felminősítési felülvizsgálat alá vette a CIB hazai valutában vezetett hosszú lejáratú betétállományának, hazai valutában kiadott, nem fedezett, előresorolt adósságának, valamint középtávú kibocsátási programjának egyaránt "A1"-es osztályzatait. A CIB a pozitív felülvizsgálat révén kiemelkedik az általánosan stabil kilátású magyar bankrendszer egészéből.

A Moody's a szerdai londoni elemzésben megjegyzi ugyanakkor, hogy a magyar bankok jórészt a belső piacra, azon belül is lakossági, valamint a kis- és középvállalati szektorra összpontosítanak, amelyek jobb növekedési potenciált és szélesebb profitrést kínálnak, mint a vállalati banki piac. Az elemzés szerint azonban ez azt is jelenti, hogy a hazai piacon "továbbra is ádáz a verseny".

E verseny is magyarázza, hogy a jegybank által korábban végrehajtott "drasztikus" kamatemelések ellenére sem csökkent a hitelkereslet, mivel a banki kölcsönkamatok - éppen a verseny miatt - nem követték automatikusan a pénzügypolitikai szigorításokat; inkább a kamatmarzsok szűkültek. Emellett a kihelyezések jelentős része devizaalapú, amelyek kamatára nincs közvetlen hatással az MNB pénzügypolitikája. A jelentés megjegyzi, hogy a Moody's által besorolással ellátott magyar bankok közül eddig csak az OTP Bank és az MKB terjeszkedett Magyarországon kívül.

Kockázatosabb OTP

A Moody's szerint ugyanakkor az OTP kelet- és délkelet-európai akvizíciói - az elemzés kiemeli az orosz Donskoy Narodny Bank tavalyi megvásárlását - olyan országokban történt, amelyekben a bankrendszer a fejlődés "korábbi szakaszában" jár. Ez a terjeszkedés növelte az OTP általános kockázati profilját, és a Moody's "kedvezőtlen fejleménynek tekintene" bármely jelentősebb további terjeszkedést vagy megjelenést olyan piacokon, amelyek kevésbé fejlettek azoknál, amelyeken az OTP Bank jelenleg tevékenykedik, fogalmaz a hitelminősítő elemzése.

A Moody's szerint a kormány által tavaly elkezdett államháztartási hiánycsökkentő program negatív hatást gyakorolt a magyar bankrendszerre. Eddig azonban e hatás nem bizonyult olyan jelentősnek, mint amilyentől a program bevezetésének idején lehetett tartani, és a magyar bankszektor tavaly is viszonylag erős, bár csökkenő ütemű növekedést mutatott.

A Moody's szerint a takarékossági intézkedések nem mérsékelték jelentősen a lakossági hitelkeresletet, és vannak olyan aggályok, hogy az ügyfelek már számláik kifizetésére vesznek fel új hiteleket. A jelentés szerint azonban erre "nincs bizonyíték", és a hitelminősítő valószínűbbnek tartja, hogy a hitelfelvevők részben fogyasztás-fenntartó célból vesznek igénybe banki finanszírozást, "elsimítandó" a reáljövedelmek csökkenésének hatásait.

Eladósodott lakosság

A hitelminősítő szerint a hitelkihelyezések folytatódó növekedése ellenére az eladósodottsági ráták a magyar piacon még mindig elmaradnak a fejlett ipari országokétól. Ugyanakkor a csökkenő reáljövedelem és a romló vállalati jövedelmezőség, valamint az adósságráták ezzel egyidejű növekedése "óvatosságra int", mivel a magyar bankrendszer új kockázatkezelési rendszerei még nem állták ki egy teljes gazdasági ciklus próbáját.

A nem teljesítő kinnlevőségek aránya a tavalyi első félévben elérte a 3,3 százalékot; 2006-ban 3,2, 2005-ben 2,9 százalék volt ez az arány a Moody's adatai szerint. A ház aggályosnak tartja a devizaalapú hitelezés növekvő részarányát. Úgy tűnik, hogy sok lakossági hitelfelvevő, valamint a kis és középvállalatok, illetve a mikrovállalkozások nem veszik teljes mértékben figyelembe az általuk vállalt devizakockázat jellegét és mértékét, és ennek az adósi körnek a fedezettsége továbbra sem megfelelő, áll a hitelminősítő szerdai londoni elemzésében.

A Moody's hozzáteszi azonban: eddig nem látta annak jeleit, hogy a devizaalapú hitelek minősége gyorsabban romlana a forintban kihelyezett hitelekénél. A magyar bankok jövedelmezősége az előző évi magasabb tartalékolás és szűkülő profitrések ellenére továbbra is jó, és ennek révén a bankok tőkeellátottsága megfelelő. A Moody's a magyar bankok általános kockázati profilját kielégítőnek tartja, és megjegyzi, hogy az új rendszerek bevezetésével jelentősen javult a bankrendszer hitelkockázat-kezelése.