Máté, Mirella
14 °C
30 °C

A Miniszterelnöki Hivatalban lobbizott Gyurcsány cége

2008.03.27. 17:59
A Magyar Villamos Művek megerősítette az Index információját arról, hogy egyes ipari áramfogyasztók számára a szokásos piaci árnál olcsóbban biztosított áramot. A 61 eurós megawattonkénti ár kialakításáról az MVM közleménye szerint tudott a Miniszterelnöki Hivatal is, sőt, éppen ott is folytak tárgyalások a kedvezőbb tarifa érdekében. Az MVM továbbra sem közölte az érintett cégek listáját, de nem is cáfolta, hogy az általunk korábban közölt hét vállalkozásról lenne szó, köztük a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Motim Zrt-ről. Az Index számításai szerint a kialkudott kedvezmény mintegy kétmilliárd forint, legalábbis így kalkulálható az a kieső profit, amit az MVM, voltaképpen az állam átengedett.

"Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma Egyesület (IEF) 2007 novemberében tárgyalássorozatot kezdeményezett a Miniszterelnöki Hivatallal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a Magyar Energia Hivatallal annak érdekében, hogy az MVM a speciális fogyasztási jelleggel rendelkező (zsinórfogyasztás), az Egyesület által nevesített és javasolt nagyfogyasztók számára kedvező áron biztosítson villamosenergiát. Az MVM Zrt. ezen fogyasztók számára a szabályozó hatósággal egyeztetett, transzparens módon biztosította villamosenergia-szükségletük egy részét, az aukción kialakult árnál alacsonyabb, 61 EUR/MWh áron" – áll a Magyar Villamos Művek csütörtökön délután kiadott közleményében.

Az Index kérdéseinek egy részét megválaszolatlanul hagyta az MVM. Így nem kommentálták, nem is cáfolták azon információnkat, miszerint összességében az ország energiafogyasztásának öt százalékát kitevő, kétmilliárd kilowattórás mennyiségről van szó, mint ahogy azt sem, hogy az érintett cégek a következők: Borsodchem Zrt., Motim Zrt., Duna-Dráva Cement Zrt., Nitrogénművek Zrt., Dunapack Zrt., Mal Zrt., ISD Dunaferr Zrt.

Az MVM közleményéből ugyanakkor az tűnik ki, mintha a kedvezményes tarifa kialakítására egy érdekképviseleti fórum fellépése nyomán került volna sor. Az Index információi szerint azonban az IEF-nek (azon túl, hogy az érintett cégek valóban tagok a szervezetben) nem volt köze a tárgyalásokhoz. Ezt nemcsak Szaniszló Mihály, az IEF elnökének az Indexnek tegnap adott nyilatkozata erősíti meg – az elnök úgy fogalmazott, a cégek maguk lobbiztak –, hanem az egyik érintett vállalat felső vezetése tagjának szavai is. A neve mellőzését kérő vezető, aki egyébként az MVM által most megerősített 61 eurós árra vonatkozó információnkat cáfolni próbálta, azt mondta: "Szaniszló nem volt belevonva, nem biztos, hogy pontosak az információi. Ő az IEF képviselője, és mint ilyen rengeteg céget képvisel, nem csak egy kisebb kört".

Az Index birtokába került egy levél is, melyben a hét cég közvetlenül kereste meg a Miniszterelnöki Hivatalt, hivatkozva már egy korábbi tárgyalásukra is, és amelyben jelezték, igényt tartanak a közbenjárásra az állami tulajdonban álló MVM felé. A Motim, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tulajdonában álló cég tehát közvetlenül Miniszterelnöki Hivatalban lobbizott más cégekhez betársulva az olcsóbb áramért. Gerezdes Jánosnak, a Motim vezérigazgatójának, a levél egyik aláírójának csak üzenetet tudtunk hagyni, de megkeresésünkre nem reagált. Ugyancsak nem reagált a kormányszóvivői iroda.

A gazdasági tárca sajtóosztályán ugyanakkor azt állították: bár széleskörű iparági konzultációt tartott az árampiaci szereplőkkel, "ezeken az eszmecseréken a tárca nyomatékosította: a villamosenergia árával kapcsolatos kérdések kereskedelmi jellegűek, szabályozói oldalon ezen a téren semmilyen, egyik fogyasztót a másiktól megkülönböztető beavatkozási eszköz nem áll rendelkezésre". Az MVM válasza alapján azonban valójában legalább a Miniszterelnöki Hivatalban ezt másképp láthatták.

Miért olcsó és mennyire?

A 61 eurós ár azt jelenti: a kiválasztott cégek olcsóbban vehették meg az áramot, mint amennyiért azt MVM az árampiaci nagykereskedőknek, az októberben lezajlott aukció keretében biztosította. Ha a cégek innen vásároltak volna, akkor ha közvetlenül az aukción jutnak az áramhoz, 65 eurót kell fizetniük megawattóránként, ha az aukción vásárló kereskedőtől veszik (ahogy az ipari fogyasztók szinte mindegyike), akkor nyilván további árréssel kell számolniuk.

Az Index úgy tudja, összességében 2 terawattórányi, azaz kétmillió megawattórányi mennyiséget biztosított az MVM a hét cégnek. A négy eurós különbség mellett ez valamivel több mint kétmilliárd forintos megtakarítást jelent a cégeknek, és persze, ugyanekkora potenciális bevétel elvesztését az MVM-nek (250 forintos euróár mellett). Csak érzékeltetésképpen: az MVM tavalyi nyeresége mintegy 40-50 milliárd forint körül alakult (a cég viszont éveken át százmilliárdos nagyságrendű veszteséget halmozott fel). Voltaképpen tehát arról van szó, hogy egy 99,5 százalákos állami tulajdonban álló cég legnagyobb tulajdonosának beleegyezésével kiengedett némi hasznot a kezéből. A döntés egyik nyertese pedig a Motim, azon keresztül pedig Gyurcsány Ferenc volt.

Az MVM közleményében hangsúlyozza: az ár kialakítása során figyelembe vették a zsinóráram beszerzési ára mellett azt is, hogy "ezen fogyasztói kör speciális, a rendszerszabályozást segítő kötelezettségeket is vállalt". A cégek a velük kötött szerződésben vállalták, hogy a nekik nyújtott villamosenergia-szolgáltatás a villamosenergia-rendszer biztonságos működése érdekében bizonyos feltételekkel megszakítható.

Azt mondják, törvényes

Az MVM közleménye rámutat: "feltétlenül szükséges kiemelni, hogy az Ipari Energiafogyasztók Fóruma Egyesület által ezen körbe felvenni javasolt ipari fogyasztókkal kialakított szerződéses konstrukció fent ismertetett ezen módját az érvényben levő jogszabályi keretek lehetővé tették, és az az illetékes hatóságokkal több fordulóban történt egyeztetést követően került kialakításra. A kialakított konstrukció elsődleges alapja a fogyasztás mennyisége és zsinór- (folyamatos) jellege, valamint a fogyasztók által az ország ellátásbiztonsága érdekében vállalt megszakíthatóság, ily módon biztosítva a szerződésekben a szolgáltatás-ellenszolgáltatás megfelelő arányát. Ezen szerződések hozzáadott értéke a kereskedő számára abban rejlik, hogy ily módon kedvezőbb szabályozási lehetőséget, ennek következtében kisebb kockázati kitettséget biztosít a portfólióban".

Másoknak is segítettek

A Villamosművek ugyanakkor emlékeztet arra is: "az elmúlt évek során tapasztalható közép-európai kedvezőtlen árampiaci hatások - a 2008-ra várható forráshiány, nagy erőművek bezárása, a déli szomszédainknál fellépő energiahiány és az ezzel összefüggő regionális nagykereskedelmi árak növekedésének tompítása érdekében, a jogszabályi kereteken belül, lehetőségéhez mérten segítsen a különböző fogyasztói csoportoknak áramköltségeik kordában tartásában". Ezért a piaci áraknál kedvezőbben adták a lakosság és a közintézmények ellátásához szükséges áramot a szolgáltatóknak. Ennek köszönhető, hogy a lakossági áramáremelés mértéke tíz százalékon belül maradt.