Marad a céldátum

Magyarország 2008-ig évente nem az eddig vállalt 0,6-0,7, hanem egy százalékponttal fogja mérsékelni az államháztartás hiányát, így a kérdéses időpontban a három százalékos referenciaérték alatt lesz a deficit, ami remélhetőleg elegendő lesz Brüsszel számára – ezt a kijelentést tette Gyurcsány Ferenc kormányfő a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújában.

Kivételezettek

Az ügy előzménye, hogy a múlt héten az uniós pénzügyminiszterek tanácsa a túlzott deficiteljárás folytatásáról döntött hazánk esetében, amelyet a nem hiteles hiánycsökkentési programmal és a továbbra is magas költségvetési hiánnyal indokolt. A testület a többi régióbeli ország esetében ezzel szemben megszüntette az eljárást.

Szakértők szkeptikusak a korábban tervezettnél nagyobb költségvetési konszolidációs lépéseket illetően, sőt felhívják a figyelmet, hogy – a jövőre esedékes választások fényében – az idei, 4,7 százalékos célszám is veszélyben lehet. Ezzel kapcsolatban Gyurcsány határozottan cáfolta, hogy a 2006-os büdzsé választási jellegű lesz, mondván: „A lakosság támogatását és a szavazatokat nem lehet megvenni.”

A jövő évi reálbér-növekedésre négy százalékos plafont látna szívesen a kormányfő, aki ismét kiállt a konvergenciaprogram és ezen belül a tavaly májusban két évvel későbbre tolt, 2010-es euróbevezetési céldátum mellett. A miniszterelnök szerint a potenciális GDP-dinamika négy százalék körül van, ebben az évben pedig 3,8–4 százalék között lehet a bővülési ütem.

Garancia

Az uniós tagság mintegy másfél százalékos növekedést generál, és 2006-tól évente három-négymilliárd eurónyi uniós forrást használhat fel Magyarország. Ugyanakkor ismét alacsonyabb kamatot és gyengébb forintot sürgetett, és a kamat- és árfolyam-politikában látta a gazdasági növekedés „kissé gyengélkedő motorjának” okát.

Magyarország bevezetheti 2010-ben az eurót, ehhez azonban a konvergenciaprogramban foglaltakkal konzisztens gazdaságpolitikára és szigorúbb fiskális politikára van szükség – ezt viszont Járai Zsigmond jegybankelnök mondta az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti ebédjén. Az MNB az egyensúlytalanságok miatt folytatja óvatos kamatpolitikáját – tette hozzá.

Járai Zsigmond szerint a jelenleg is magas kamatlábak további mérséklése csak egészséges, szavahihető gazdaságpolitika esetén lehetséges. Ebben az esetben elképzelhető a csökkentés – legalább a lengyel vagy a szlovák kamatszintre. A jegybankelnök nem nagyon optimista, mert bár – szerinte – az utóbbi hetekben, hónapokban számos ígéret hangzott el a magyar gazdasági változásokról, de a piac nem a kommunikációt értékeli, hanem a tényeket.