Gyurcsány megnevezte a Monetáris Tanács új tagjait

Gyurcsány Ferenc megnevezte a Monetáris Tanácsba kinevezendő új jelölteket. A miniszterelnök a jelöltek parlamenti meghallatását kezdeményezi, majd ezek után javasolja a köztársasági elnöknek, nevezze ki őket.

Egyik fél sem változtatott korábbi álláspontján - mondta Gyurcsány Ferenc arra a kérdésre, hogyan fogadta a törvénymódosítást korábban élesen bíráló jegybankelnök a jelöléseket. A miniszterelnök azonban hozzátette: egyetértettek abban, hogy nem az immáron hatályos jogi szabályozásról kell vitatkozniuk, hanem a saját eszközeikkel a magyar gazdaság erősítéséért dolgozniuk. Gyurcsány Ferenc szerint egyetértettek abban is, hogy az ezzel kapcsolatos feladatait a Monetáris Tanács a kibővült szerkezetben is teljesíteni tudja. Gyurcsány szerint a nemzteközi és hazai tudományos életben egyaránt elismert szakértők

A jelöltek: Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba, Neményi Judit.

Beárazták

Sem azonnali hatásokra, sem a forint hosszabb távú jelentős gyengülésére nem számítanak az Index által megkérdezett szakértők a monetáris tanács kibővítése kapcsán. A még a nevek bejelentése előtt lapunknak nyilatkozó közgazdászok úgy vélik, az év végére 250-255 forint között lehet a forint árfolyama.

"A hír ugyan még a piacok nyitvatartása alatt érkezik, ha a jelöltek személye a várakozásoknak megfelelően nem tekinthető kifejezetten konfrontatívnak, nem számítok arra, hogy bejelentés érdemi hatással bírna a forint árfolyamára" - mondta az Indexnek Bereczki Zoltán a Raiffeisen Befeketési Alapkezelő Rt. alapkezelője. A szakértő szerint a monetáris tanács bővítése hosszabb távon sem jár majd hirtelen következményekkel: a jegybank és a kormány közötti, ma is érzékelhető feszültség ellenére a felek célkitűzései közeledtek egymáshoz, hiszen az év végére a kormány 8, Járai Zsigmond jegybank elnök a 8,5 százalékos kamatszint elérését tartotta reálisnak és szükségesnek.

"Ezt a szintet a piacok már gyakorlatilag be is árazták" - tette hozzá Bereczki Zoltán, utalva egyebek között az éves diszkontjegyek jegyzésére. Az Index azon kérdésére, hogy ha a kamatcsökkentés a bejelentések és a piaci várakozások alapján is várható, miért nem mozdult még lefelé a forint árfolyama, úgy vélekedett: ez egyebek között a befektetők bizalmát jelzi, a Raiffeisen egy-két kisebb gyengülés után az év végére 252-255 forintos euró árfolyamot vár. Hasonlóak a GKI Gazdaságkutató Rt. várakozásai is: az intézet az idei évre 250 forintos átlagárfolyamot vár, ami a jelenlegi erős forint mellett az év második felére 250-255 forintos árfolyamot feltételez - mondta el Karsai Gábor ügyvezető igazgató.

Nem vár drámai változást Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa sem. Hangsúlyozta: az MT bővítése nem lesz olyan mértékű, hogy az új tagok alapvető befolyással bírnának. Az ugyan elképzelhető, hogy az új tagok a korábbinál nagyobb mértékű, illetve gyorsabb ütemű kamatcsökkentést támogatnának, de a folyamatos kamatcsökkentést a jegybank eddig is felvállalta.

"Az MT kibővítése, és az a tény, hogy nemcsak a jegybankelnöktől függő tagjai lesznek a testületnek, az általános közhiedelemmel ellentétben racionális lépés és a jegybank függetlenségét nem veszélyezteti" - mondta az Indexnek Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója. A döntő kérdés e tekintetben ugyanis az, hogy a tagok önállóan dönthetnek-e, illetve hogy a rotáció megfelelően szabályozott-e, e kérdésekre pedig igen a válasz.

Radikális kamatcsökkentésre a GKI sem számít, az intézet prognózisa szerint azonban az év végéig akár 7-,75 százalékra csökkenhet az alapkamat. Karsai Gábor szerint a jelenlegi, de még inkább a korábbi kamatszint irreálisan magas voltát mutatja az is, hogy az eddigi csökkentések ellenére a forint stabilan erős maradt. Várhegyi Éva szerint ebben közrejátszik az is, hogy miközben az államháztartási hiány adatai a vártnál is rosszabbak lettek, más makro mutatók, így az infláció és a gazdasági növekedés kedvező képet mutatnak.

Folytatódik a háború?

"A kormány és a jegybank közötti harc legélesebb szakaszán túl vagyunk" - vélekedett az Index kérdésre Karsai Gábor. A viszony további alakulása nagyban múlhat a felek kommunikációján: tartalmilag mindkét oldal állításaiban volt igazság, hiszen a költségvetési adatok a jegybank várakozásainak megfelelően, a kormány által várnál rosszabbul alakultak, a forint azonban ezzel együtt is túl erős, a kamat túl magas volt. Így az lehet a kérdés, hogy az idén mikor, milyen formában és hányszor hangzik el a felek részéről a másikra vonatkozó kritika.

A Magyar Nemzeti Bank elnökének véleménye szerint nincs szükség a Monetáris Tanács létszámának kilencről tizenhárom főre történő bővítésére. A Tanács ma is a törvényeknek megfelelően működik, a tizenhármas létszám értelmetlenül sok, nehezíti a működést - áll Járai Zsigmond közleményében.

Az elmúlt év decemberében elfogadott jegybanktörvény-módosítás szerint a miniszterelnöknek lehetősége van a Tanács létszámának négy fővel történő bővítését kezdeményezni. Ezzel azonban célszerű lett volna fokozatosan és óvatosan élni - állítja Járai Zsigmond. Miután országgyűlési képviselők a törvény hatályon kívül helyezését kérve az Alkotmánybírósághoz fordultak, helyesebb lett volna megvárni az Alkotmánybíróság határozatát, hogy az új tagok ne kerülhessenek lehetetlen helyzetbe -- emeli ki a jegybankelnök. Ugyanakkor Járai szerint mindenképpen figyelembe kellett volna venni az Európai Központi Bank és a köztársasági elnök úr azon véleményét, hogy a Tanács bővítése ne egy lépésben, hanem megfelelő időközönként történjék, biztosítva ezzel, hogy a tagok kinevezését ne politikai ciklusok határozzák meg.

Az új kinevezésekkel a tizenhárom tagra növekedett Monetáris Tanácsból négyet az Orbán-kormány, kilencet pedig 2002 után a jelenlegi kormány-koalíció ideje alatt neveztek, illetve neveznek ki.

Járai szerint nem volt egyeztetés

A kinevezések nem felelnek meg az érvényes jegybanktörvény azon pontjának, amely szerint a miniszterelnöknek ki kell kérnie az MNB elnök véleményét -- szerepel a közleményben. Járai szerint nem nevezhető véleménykikérésnek az az eljárás, amelyben az MNB elnökét egy órával a nyilvános bejelentés előtt, véleményét figyelmen kívül hagyva, tájékoztatja a miniszterelnök a jelöltek személyéről. Magyarországon a rendszerváltás óta egyszer sem fordult elő, hogy a miniszterelnök olyan tagok kinevezését kezdeményezte, akik személyével a jegybank elnöke nem értett egyet. A mostani jelöltek között több ilyen is előfordul. Ez az eljárás nagyon rossz gyakorlatot alakít ki az elkövetkező időszakokra. A jegybanktörvény módosításával és a Monetáris Tanács bővítésével kapcsolatos véleménykülönbségek ellenére a Magyar Nemzeti Bank a jövőben is mindent megtesz az árstabilitás elérése, az infláció alacsonyan tartása érdekében -- áll a közleményben.